Pénteki programajánló: Bor tér, táncház, Don Gatto

Örökségvédelmi Nyílt Napokkal, aszfaltrajzversennyel, AfroDZAQM és Crossroad koncerttel indul a hétvége Szegeden.

A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozathoz kapcsolódóan szeptember 19-20-21-én, pénteken, szombaton és vasárnap a

Szent István téri víztoronyban

hagyományos Őszi Nyílt Napokon várják az érdeklődőket. A víztoronyban három kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, a szikvíz történetéről, a fizika történetéről, valamint egy tárlatot „Képek a múltból”, avagy betekintés a szegedi vízellátás és csatornázás múltjába címmel. Szeptember 19-én, pénteken 13:30-tól második alkalommal kerül sor az ÁRKÁD Szeged Aszfaltrajzverseny megrendezésére az

Árkád tetőparkolón

(P3). A versenyt alsó tagozatos általános iskolás osztályok számára hirdették meg két kategóriában: 1-2. és 3-4. osztályosok. Jelenleg 8 iskola 12 osztálya ( közel 300 kisiskolás) jelentkezett a versenyre. A gyerekeknek közösen kell egy aszfaltrajzot készíteniük. A rajzverseny témája - az ÁRKÁD-ban aktuálisan zajló rendezvénnyel, a Playmobil kiállítással összhangban - a Playmobil Hercegnői és Lovagjai. Az elkészült alkotásokat egy 3 főből álló zsűri fogja értékelni és díjazni, a nyeremények értékes belépők a Tiszaparti Élmény és Kalandparkba, az Aquapolis Napfényfürdőbe és a Szegedi Vadasparkba. A 19. századi hagyományokat felelevenítve szüreti mulatsággal kezdődik a negyedik őszi bormustra. A Dóm téren több mint hetven borász kínálja nedűit, mellettük kézművesek és vendéglátósok települnek ki a térre, ahol az egyik faházban az első világháborúhoz kapcsolódó tárlat fogadja a vendégeket. A fesztivál harmadik napján 16 órától Zengő Madár Citera együttes, majd Dombóvári István humorista lép fel, majd 19 órától a Húrok harca - cimbalom és zongora műfajok és tradíciók nélkül című előadás következik, majd Varga Rudi és Bandája akusztikus koncertjére kerül sor. 22 órától Malek Andrea lép színpadra, majd Varga Rudi és Bandája elektrik műsorral zárja az estét. http://www.youtube.com/watch?v=gCqIfJDQwf8 Szezonnyitó táncházat tartanak a

Dugonics András Piarista Gimnáziumban

17 órától, előbb gyermektáncház és kézműveskedés várja az érdeklődőket, majd 19 órától táncmulatság a felnőtteket. Szegedre érkezik az AfroDZAQM Őszi klubturnéja, egészen pontosan a

Rongy Kocsmába

. A banda az idén 15 éves Reg-G zenekar társaságában 20 órától veszi birtokba a színpadot.

Hardcore zúzda várható a LIVE Music Clubban 21 órától, a pusztító hangulatról a Bad Taste, a Toportyán Férgek és a Don Gatto gondoskodik.

Folyamatos kiállítások, programok:

"Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.