Közélet

Önkormányzat 2014: hétfőn dönthetnek a szavazólapokról a választási bizottságok

Önkormányzat 2014: hétfőn dönthetnek a szavazólapokról a választási bizottságok

2014. szeptember 14., vasárnap
Önkormányzat 2014: hétfőn dönthetnek a szavazólapokról a választási bizottságok

A jelöltek és listák nyilvántartásba vételéről szóló határozatok jogorvoslatainak zárulta után, várhatóan hétfőn döntenek a választási bizottságok az októberi önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak adattartalmáról.

A képviselő- és polgármesterjelöltek bejelentésére szeptember 8-án 16 óráig volt lehetőség. A választási bizottságok mellett működő választási irodáknak kellett ellenőrizniük a benyújtott ajánlások érvényességét, és azt, hogy összegyűjtötték-e a jelöltek az induláshoz szükséges ajánlások számát. A választási bizottságoknak a bejelentéstől számított négy napjuk volt arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket. A hétfőn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételéről legkésőbb pénteken kellett dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napon belül - hétfőig - van lehetőség jogorvoslattal élni. Amennyiben nem érkezik jogorvoslat, úgy a választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntése hétfőn jogerőre emelkedik. Ha azonban érkezik jogorvoslati kérelem, akkor a bírósági felülvizsgálatra szintén három nap áll rendelkezésére, vagyis az illetékes bíróságok legkésőbb csütörtökig döntenek a jogorvoslati kérelmekről. Így csütörtökig mindenhol lezárulhatnak a jogorvoslatok a pénteken hozott döntések ügyében. A kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésének határideje szeptember 9. volt, az aznap benyújtott listák nyilvántartásba vételére szombatig volt idejük a választási bizottságoknak és természetesen ezek ellen is van lehetőség jogorvoslattal élni. A helyi választási bizottságok hétfőn döntenek az egyéni listás, illetve az egyéni választókerületi és a polgármesteri szavazólapok (valamint a települési nemzetségi szavazólapok) "képéről", a területi választási bizottságok a megyei listás (és megyei, kerületi nemzetiségi listás), a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármesteri szavazólap "képéről". A választási bizottságok ekkor állapítják meg a szavazólapok adattartalmát, ez az úgynevezett imprimálás. Ennek során a jelölőszervezetek delegáltjaival kibővült választási bizottságok elfogadják a szavazólapon szereplő jelöltek, jelölőszervezetek nevét, valamint azok logóját, vagyis a szavazólap "képét". A szavazólap adattartalma ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek benyújtási határideje azonban nem három, hanem egy nap. A bíróságoknak ugyancsak egy napjuk van a döntésre. A korábbi választások idején gyakori vita volt arról, melyik jelölőszervezetnek nagyobb a logója a szavazólapon, és hogy azokat körbe vagy négyzetbe kell-e helyezni. A vitát általában úgy döntötték el, hogy "optikailag" szerkesztették hasonló nagyságúra a jelölőszervezetek jelvényeit. A választási eljárásról szóló törvény azonban most már meghatározza, hogy a jelölőszervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni. A szavazólapok "képét" a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készíti el, ezt a választási bizottságok hagyják jóvá, és azt követően kezdődhet meg a szavazólapok nyomtatása. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választók 3177 település polgármesteréről szavazhatnak, ez ugyanennyi különböző szavazólapot jelent. Azon a 3008 településen, amelynek lakossága kevesebb tízezernél, úgynevezett egyéni listán választják a képviselőket, ez további 3008-féle szavazólapot tesz szükségessé. A 169, tízezernél több lakost számláló településen egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek a képviselők mandátumot. Mivel a kompenzációs listára a választók nem szavazhatnak (ezeket a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki), csak az 1638 egyéni választókerületet kell figyelembe venni a szavazólapok számánál. Mindezek mellett a 19 megyében a megyei közgyűlést is megválasztják a szavazók, ez további 19 szavazólapot jelent. A fővárosban nincs fővárosi közgyűlési szavazólap, de az itt élők voksolhatnak a főpolgármester személyére is, ehhez további egy szavazólapmintára van szükség. Vagyis maximálisan 7843 féle szavazólapot kell nyomtatni október 12-re, a polgármesterek és képviselők választására. Október 12-én a nemzetiségek is megválasztják képviselőiket: maximálisan 2715 települési önkormányzati választásra kell szavazólapot készíteni, valamint 64 területire és 13 országosra, azaz 2792 félét. Ez azt jelenti, hogy maximálisan 10 635 féle szavazólap "képét" kell elfogadniuk a választási bizottságoknak hétfőn. A választási bizottságoknak azonban nem kell elfogadniuk azoknak a választásoknak a szavazólapját, amelyeket jelöltek hiányában nem tartanak meg: a vasárnapi adatok szerint két polgármester-választás, két egyéni listás választás, valamint 551 települési nemzetiségi választás marad el októberben.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.