Közélet

A skót népszavazással kampányol a boszniai szerb elnök

A skót népszavazással kampányol a boszniai szerb elnök

2014. szeptember 21., vasárnap
A skót népszavazással kampányol a boszniai szerb elnök

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a skót népszavazás legitimálná egy boszniai referendum kiírását is, amelyben a többségében szerbek lakta országrész kiválhatna Bosznia-Hercegovinából.

Az októberi bosznia-hercegovinai általános választások közeledtével egyre hangosabbá válnak a kampány előtti ígéretek, így nem meglepő, hogy

Milorad Dodik

, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét függetlenedési elképzeléseit hangoztatta. A politikus még a szeptember 18-i skót népszavazás eredményeinek ismertetése előtt közölte: nem számít, hogyan döntenek a skótok, a lényeg az, hogy megtarthatták a szavazást. Hozzáfűzte: a boszniai Szerb Köztársaság lakosságának még ez sem adatott meg. Dodik gondolataira Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai képviselője azonnal reagált. Kiemelte: Bosznia-Hercegovina entitásainak nincs joguk az elszakadásra, az ország egységét a daytoni békeszerződés és az alkotmány garantálja, az ország egységeit csak ezek módosításával lehet megváltoztatni. A párhuzam Skóciával a szarajevói TV1 kereskedelmi televízió hétvégi elemzése szerint is sántít. Eszerint Skócia már a 9. században önálló államként jelent meg, és önszántából egyesült Angliával 300 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a független Bosznia-Hercegovina - illetve két részállama, a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció - az 1991-95-ös délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján jött létre. Nem ez volt az első alkalom, hogy Dodik függetlenségi népszavazásról beszélt, márciusban például a krími voksoláson felbuzdulva többször is utalt az általa vezetett boszniai terület lehetséges függetlenedésére. A daytoni szerződés alapján Bosznia-Hercegovina két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Október 12-én az állami adminisztráció minden szintjén választásokat tartanak. Az ország valamivel több mint 3,2 millió választópolgára 65 párt, 24 koalíció és 24 független jelölt közül választhat, a különböző listákon összesen 7748 név szerepel.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.