Írjon nekünk

ARC

Kligl Sándor: A kultúra lényege nem a politikai kiszorítósdi! + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kligl_sandor04_gs

„Ha meghallják a nevemet Szegeden, életbe lép a Lex Kligl, vagyis a városban nem dolgozhatok” – mondja Kligl Sándor szobrászművész, akinek a legendás futballistát, Albert Flóriánt megmintázó szobrát a fővárosban, a Fradi-stadionnál avatják augusztusban.

– Milyen megrendelései vannak most, új alkotásával hazánk mely részén találkozhatunk?

– Szerencsére vannak megkereséseim, most augusztusban avatják fel a több mint három és fél méter magas Albert Flóriánt megmintázó szobromat a Fradi-stadionnál, legutóbb pedig júniusban volt az Operaháznál a Richard Strauss-szobrom átadása. Törökszentmiklósra mintázom a legközelebbi szobromat a városalapítóról, továbbá Weöres Sándorról is készítek most egyet, azt – hiába él Pécset több kollégám is – a város tőlem rendelte meg. Megjegyzem, hasonló nem mondható el szűkebb hazámról, vagyis Szegedről, ahol, ha meghallják a nevemet, életbe lép a Lex Kligl törvény, aminek az a lényege, hogy ide én nem dolgozhatok. Ha netán valami szoborötletemről hallanak, akkor azt kapásból elutasítják az engem egyáltalán nem ismerő politikusok. Tegyük hozzá, én sem ismerem őket, nem adtak még alkalmat arra ugyanis, hogy bemutatkozhassak… Ez a helyzet bizonyos szempontból nem jó, hiszen míg az ország legkülönbözőbb helyeiről megkeresnek, Szegedről nem kapok megbízásokat. Igaz avatták fel itt is munkámat, de a Rákóczi téri Szabad emlékezés szobrát a Csongrád Megyei Önkormányzat megbízásából készítettem. Ott a temetetlen halottainkról emlékezhetünk meg, végre van egy hely a városban, ahova egy mécsest vagy egy szál virágot lehet vinni. Mint sok más témáról, erről is volt már tervem, így nem akkor kezdődött a munka, amikor a megkeresés érkezett.

– Akkor ezek szerint jóformán előre dolgozik, vagyis sorra lapulnak az ötletei a fiókban megrendelőre várva?

– Eseménynaptárt régóta figyelek, melyben megnézem, hogy akár néhány év múlva is kinek lesz évfordulója. Fontos tudni ugyanis, hogy a megrendeléstől számítva akár két-három év is kell, hogy valóban fel is avassák az adott alkotást. A finoman szólva is balsikerű Nobel-díjasok köztéri szobrát is évekkel korábban megterveztem, mint ahogy felmerült volna, hogy a Szent-Györgyi Albert születésének és a Nobel-díj odaítélésének évfordulójához kapcsolódóan közterületen állítsanak neki emléket. De ismét életbe lépett a Lex Kligl, és végül a saját szoborötletemhez kellett volna pályáznom. Tőlem teljesen függetlenül az akkori közgyűlés egyik fideszes képviselője, Péter Szilveszter tett javaslatot a szoborra, de Szegeden ebből nem lett semmi, viszont Szolnokról és Lakitelekről megkerestek, mindkét helyen egy-egy szobrom állít emléket a Nobel-díjas tudósnak. Pick Márk esetében is hasonló a helyzet, annak idején egy szerény domborművet készítettem, ami a gyár falán látható, és a szalámigyártás jeles alakjának idén szobrot is állíthatott volna a város, Haág Zalán, a KDNP helyi elnöke fel is karolta az ötletet, de most ez megakadt. Ezúton is szeretném felhívni a tisztelt hozzá nem értők figyelmét, hogy a Móra-évforduló mellett közeleg Huszka Jenő születésének 140. évfordulója is például. Szívesen adok ötleteket, hogy mely Szegedhez kötődő személyiségekkel lenne érdemes foglalkozni, igencsak ráférne a városra, hogy jobban megbecsülje, illetve hírét adja neves szülötteinek és azoknak, akik itt éltek és alkottak. Kevés település lehet büszke annyi tudósra és művészre, mint városunk, s nekünk – ellentétben más országok egyes településeivel – nem kell legendákat és meséket kitalálnunk azért, hogy népszerűsítsük magunkat, pusztán meglévő értékeinkre illene jobban figyelnünk.

– Hogyan értékeli azt, hogy a legutóbbi közgyűlésen Pick Márk szobrával kapcsolatban pályázat kiírását szorgalmazták?

– Igaz több pályázatot megnyertem, de összességében nem tartom jónak ezen a területen ezt a bevett gyakorlatot. Lehet, hogy kőműveseket, tisztességes iparosokat érdemes pályáztatni arról, hogy melyikük épít olcsóbban fel egy házat, de a művészet nem ilyen. A mecenatúrától elvárható, hogy tudja, ki mire képes, ezzel együtt egy fiatal művésznél természetesen elfogadott a pályázatokon való részvétel. A mindössze huszonnégy esztendős Michelangelo által készített Pietà is bizonyítja, hogy egy alkotó ember ifjú korában is kiváló alkotásokkal mutathatja meg tehetségét. Nálam elvi kérdés, ha valamelyik kollégámnak van egy ötlete, eszembe nem jut pályázni arra a témára. Így ha Pick Márk szobra kapcsán lesz is pályázat, biztosan nem adom be, mert ez szimplán politikai kiszorítósdi, semmi másról nincs itt szó. A Széchenyi téri Szent István és Gizella szobrom kapcsán sem az volt a gond, hogy miként néz ki, a kutya meg nem nézte, senki nem jött el a műhelyembe, de egészen odáig elmentek, azt a kérdést feszegették, hogy ugyan miért állítsunk az államalapítónak és feleségének szobrot Szegeden, hiszen sosem járt a városban. Erre én azt kérdeztem, hogy tán Lenin járt Szegeden? Hiszen emlékezzünk vissza, minimum öt méter magas szobra volt a megyeháza előtt… Ha van egy jó színészünk vagy költőnk, akkor örüljünk neki, és a művészet kapcsán ne annak támogatásáról beszéljünk, mert támogatni az elesetteket kell! A Kárász utcai utcazenész szoborkompozíciót sem azért mintáztam, mert felkértek volna rá, egyszerűen az, akit megbíztak a munkával, nem csinált semmit és így a huszonharmadik órában jöttek el hozzám.

– Azért ha végigjárjuk Szegedet több alkotását is láthatjuk, az előbb említetteken kívül például a kacsás kutat a Roosevelt téren, vagyis ha életbe is lép neve hallatán a Lex Kligl, mégis vannak alkotásai a városban…

– Abból a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hogy annak idején a főiskola elvégzése után minden évre jutott egy-egy kisebb munka, természetesen szigorúan nem politikai tartalmúak, azokra megvoltak az előző rendszernek az emberei. Szeretnék kimondottan a szegedieknek is alkotni, remélem, hogy a munkámra lesz még itt is igény. A Népszabadság azzal támadott nemrég, hogy vajon mi az oka annak, hogy az öt legfoglalkoztatottabb szobrász egyike vagyok. Az fel sem merült bennük, hogy esetleg kedvelik a munkáimat, és ezért kérnek fel egy-egy köztéri szobor elkészítésére? Az, hogy vidéki alkotóként a fővárosban is több szobrom áll, valóban ritkaság a kollégák között, hiszen azért ez egy fejnehéz ország, amit az élet számos területén tapasztalhatunk.

Kommentek

ARC

Egy „falat” Koreát hozott Szeged szívébe

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Anita húsz évet töltött Dél-Koreában, majd a férjével együtt hazatért, hogy megismertesse szülővárosával a koreai gasztronómiát.

Tovább olvasom

ARC

Szilveszter diszkós szemüveggel

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Egy lemezlovas tanácsai az év utolsó bulijaira.

Tovább olvasom

ARC

Az igazi meteorológusban kódolva van a természet szeretete

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Már az általános iskolában tudta, mivel akar felnőttként foglalkozni.

Tovább olvasom

Aktuál