Közélet

EU-tisztújítás - Megválasztották Junckert az Európai Bizottság elnökének

EU-tisztújítás - Megválasztották Junckert az Európai Bizottság elnökének

2014. július 15., kedd
EU-tisztújítás - Megválasztották Junckert az Európai Bizottság elnökének
JUNCKER, Jean-Claude

Megválasztotta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének. David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellene szavazott.

Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazás során, 422 szavazattal, 250 ellenében, 47 tartózkodás mellett választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. Tíz leadott szavazat érvénytelen volt. A szabályok értelmében az EP-képviselők - tehát nem csak a szavazásban részt vevők, hanem az összes képviselő - egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna a megválasztáshoz.

Jean-Claude Juncker

a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy -

David Cameron

brit és

Orbán Viktor

magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett -, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében. E szerződés - amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt - kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22-25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot.

JUNCKER, Jean-Claude

A szavazás előtti vitában

Manfred Weber

, a néppárti frakció vezetője úgy vélekedett: "Jean-Claude Juncker a megfelelő ember a megfelelő időben, aki a konszenzust testesíti meg". Weber szerint a néppártiak négy fő célkitűzése a következő öt évre a növekedés, a monetáris stabilitás, a nemzeti parlamentek szélesebb körű bevonása, valamint a határain túlra is tekintő Európai Unió lesz. A szocialisták részéről

Gianni Pittella

frakcióvezető támogatásáról biztosította Junckert, ám hozzátette, hogy e támogatás nem feltétlen. Szerinte "meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi stabilitás biztosítása és a szükséges befektetések között". Azt mondta, hogy a növekedéshez és az új munkahelyek teremtéséhez több befektetésre, szociális téren erősebb Európára és nagyobb szolidaritásra van szükség - ez utóbbira különösen a bevándorlók kapcsán. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióvezetője, a brit Syed Kamall szerint "az elvileg a háttéralkukat kizáró választás a gyakorlatban a háttéralkuk iskolapéldájává vált", ezért a frakció már az eljárás miatt sem támogatja Juncker kinevezését. A konzervatívok és reformerek azért is elutasítják a jelöltet, mert nem hiszik, hogy ő a megfelelő ember Európa élén a következő években - tette hozzá. A liberálisok frakcióvezetője,

Guy Verhofstadt

szerint a Juncker ellen szavazók "az Európa-ellenesekkel árulnak egy gyékényen, és becsapják szavazóikat, hiszen a háttéralkuk mellett teszik le a voksot". A gazdasággal kapcsolatban Verhofstadt kijelentette: el kell felejteni a megszorítások és a növekedés közti választási kényszert. "Remélem, hogy Ön mindkettőt alkalmazni fogja, hiszen pénzügyi szigor nélkül nincs növekedés, viszont a szigoron túl egy növekedésösztönző csomagra is szükség van" - mondta a liberális politikus, Junckerhez fordulva. A radikális baloldali frakciót vezető

Gabriela Zimmer

kijelentette: nem osztozik a közös eufóriában. Szerinte "a demokrácia elbukott", hiszen az EP-választásokon "három és félszer annyian szavaztak a konzervatívok ellen, mint mellettük". A zöld frakció társelnöke,

Philippe Lamberts

úgy fogalmazott, Junckerhez intézve szavait: "igazán szeretnék hinni Önnek, és a képviselőcsoportból többen támogatni szeretnék Önt, mert úgy látjuk, a ma bemutatott tervek egyértelműen szerény lépést, de lépést jelentek a demokratikusabb Európa felé. Más tagjaink viszont nem bíznak abban, hogy Ön végre is hajtja a szükséges reformokat." A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót vezető

Nigel Farage

kijelentette: nem támogatják Juncker megválasztását. Szerinte "az Egyesült Királyságban senki sem tudta, hogy a választásnak bármi köze is lenne az Európai Bizottság elnökjelöltjéhez".

Ujhelyi István; Szanyi Tibor; Pelczné dr. Gáll Ildikó

A magyar képviselők véleménye szembemegy egymással

Pelczné Juncker megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a fideszesek részéről elvi álláspontról és nem személyi kérdésről volt szó. "Nagyon kényes az egyensúly az európai uniós intézmények között, és fontos, hogy erre az egyensúlyra figyeljünk" - mondta . Utalt arra, hogy az EP-ben képviselt frakciók előre megnevezték csúcsjelöltjüket, és az EP-választáson a legtöbb mandátumot szerző frakció csúcsjelöltje maradt lényegében az egyetlen lehetséges személy, akit a tagországok állam-, illetve kormányfői megnevezhettek, mint az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt politikust. "Egy ilyen automatizmus, ami ebben az eljárásban érvényesült, képes megbontani, felülírni ezt az egyensúlyt. Ezt nem tudtuk elfogadni" - szögezte le a magyar néppárti politikus. Hozzátette: olyan Európai Unió építésében érdekeltek, "amely erős tagállamokról szól". A néppárti frakció - tette hozzá - elfogadta az ő álláspontjukat és véleménynyilvánítási jogukat, miként ők is elfogadják a többség álláspontját a jövőt illetően. Arra a riporteri kérdésre, hogy milyen együttműködésre lehet számítani azután, hogy a fideszesek által nem preferált személy lett a brüsszeli bizottsági elnök,

Pelczné Gáll Ildikó

azt válaszolta: "azt a rendszert, ami arról szól, hogy mindenki egy irányba megy (...), én nem tudom elfogadni". Felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszesek úgy nyertek el az elmúlt hetekben fontos EP-pozíciókat, hogy a Junckerrel kapcsolatos álláspontjuk már nyilvánvaló volt. "Egyfajta néppárti bosszútól nem hiszem, hogy tartanunk kellene" - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Juncker által ismertetett program legnagyobb részével egyetértenek a fideszes EP-képviselők. E tekintetben külön kiemelte, hogy az újraiparosítás, amit Juncker most európai szinten szorgalmaz, Magyarországon már régebben fontos törekvésnek számít. "Itt a bizonyíték, hogy Európa a Fidesz nélkül is működik" - kommentálta újságíróknak a választás eredményét

Szanyi Tibor

szocialista EP-képviselő. Szerinte Juncker a szavazás előtti vitában nagyon bátor, sok szociális elemet tartalmazó beszédet mondott, ugyanakkor "senkinek nem kereste a kegyeit". "Rengeteg konfliktust felvállalt, mi több, az eurót nevezte meg Európa legnagyobb véderejének" - hívta fel a figyelmet Szanyi a Juncker-beszéd egyes tartalmi jellemzőire. Ebből az MSZP-s politikus azt a következtetést vonta le, hogy "Európának ezáltal elég erős vezetője született". Szanyi Tibor megjegyezte, hogy a szavazási eredmények tanúsága szerint Junckerre nem csupán a néppárti-szocialista "nagykoalíció" képviselői, hanem más pártcsaládok tagjai is voksoltak.

Ujhelyi István

, a másik MSZP-s EP-képviselő úgy fogalmazott: Juncker megválasztása jó hír Magyarországon azoknak, akik új munkahelyeket akarnak, Európa és benne Magyarország újraiparosítására törekednek, illetve a szociális kérdések megoldásán, a munkanélküliség és a szegénység felszámolásán dolgoznak. "És rossz hír azoknak a politikusoknak - köztük a rezsim fejének -, akik viszont az európai értékekből és a közös demokratikus szabályokból rendszeresen kilógnak" - tette hozzá. A DK két EP-képviselője,

Molnár Csaba

és

Niedermüller Péter

közleményben tudatta: megszavazta, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. "Bár a DK korábban a szociáldemokrata

Martin Schulz

megválasztását támogatta, a mai napot az európai demokrácia győzelmeként ünnepli: a legtöbb szavazatot szerzett európai pártcsalád jelöltjének megválasztásával az európai polgárok akarata érvényesült" - olvasható a közleményben. Molnár és Niedermüller kitért arra: biztosítékot kaptak Junckertől, "hogy az EU a jövőben sem hagyja szó nélkül, ha egy uniós tagállamban sérül a demokrácia, a jogállamiság vagy a médiaszabadság". A DK közleménye szerint Magyarország csak az EU tagjaként lehet sikeres, és az EP baloldali frakciójának tagjaiként "nem hagyják, hogy Magyarország még jobban elszigetelődjék kormánya miatt".

Balczó Zoltán

a Jobbik EP-delegációja által kiadott közleményében úgy fogalmazott: Juncker egész politikai pályafutása az integráció elmélyítéséhez, "egy föderatív Európai Egyesült Államok létrehozásához" kapcsolódik, és számos megfogalmazása a nemzeti önrendelkezés felszámolásának tervéről árulkodik. Juncker emellett az elkövetkező évtizedekben Európa problémáinak megoldását a jogszerű bevándorlás növelésében látja, "vagyis Európát a bevándorlók kontinensévé tenné, ezzel alapvetően megváltoztatva az etnikai arányokat". Az Európai Bizottság új elnöke ugyanakkor - olvasható Balczó közleményében - "említést sem tett az unió legnagyobb problémájáról, az úgynevezett centrum országok és a periféria közötti egyre növekvő szakadékról".

Nagy József

, a Most-Híd nevű szlovákiai szlovák-magyar párt EP-képviselője közleményében méltatta, hogy programbeszédében Juncker jelezte: várhatóan indítványozni fogja a nemzetiségi kisebbségek jogvédelmének uniós felvállalását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.