Írjon nekünk

Egyház

Emlékművet állított az egyházmegye a holokauszt szegedi áldozatainak + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

szoboravatas10_gs

Az idősebb és fiatalabb testvér, vagyis a zsidóság és a kereszténység kapcsolatát is kifejezi az az alkotás, amit a Szeged-Csanádi Egyházmegye állított a dóm mellett a holokauszt 3300 szegedi áldozatára emlékezve.

A hetven évvel ezelőtti genocídium kapcsán a Bibliában többször előforduló 70-es számról is szólt Kiss-Rigó László megyés püspök. Mózes 70 férfit választott, hogy segítsenek neki a kormányzásban és a Bibliát görögre 70-en fordították le, míg Jeruzsálem pusztulásakor a száműzetés is 70 esztendeig tartott. A hetven évvel ezelőtti tragédiával kapcsolatban három érzést emelt ki: a szolidaritást, a szomorúság és a hiányérzet.

„Mi keresztények elsősorban úgy emlékezünk a hetven évvel ezelőtti zsidó áldozatokra, mint fiatalabb testvér az idősebb testvérre, utalva II. János Pál pápa elterjedt megfogalmazására a zsidóság és a kereszténység kapcsolatára utalva” – fogalmazott a püspök. Szólt arról is, hogy frusztrációval keveredő szomorúság is van az emberben, de szerencsére akadtak szép számmal, akik akár életüket is kockáztatva mentették embertársaikat, lehetőségeik szerint enyhítették a tragédiát és a fájdalmat. A püspök elmondta, Kovács Jenő szobrászművész alkotása kifejezi azt a kérdést, amivel szembesülünk, hogy vajon miért nem tudtak akkor többen többet tenni embertársaik megmentéséért. „A szegedi bárkában van a két testvér, a kereszténység és a zsidóság. Az idősebb testvért a hatalom, a zsarnokság, az aljasság a vesztébe löki, a fiatalabb testvér – a második szövetség – kicsit tehetetlenül fohászkodva könyörög, nem tud többet tenni” – fogalmazott Kiss-Rigó. Emlékeztetett az akkori keresztény vezetők és a zsidóság közötti jó kapcsolatra, ezért is érzékelhető a hiánya az élő, zsidó közösségnek.

szoboravatas02_gs

Az emlékmű leleplezése előtt Markovics Zsolt főrabbi a három gyászhétről beszélt. Amikor megkezdődött Jeruzsálem ostroma, akkor megszűnt a szentélyben a mindennapi áldozat, ami évszázadokon keresztül meghatározta a zsidó életformát. „Ma azért vagyunk többek között itt, hogy emlékezzünk arra, hogy hetven évvel ezelőtt ezekben a napokban már Szegeden is megszűnt a mindennapi áldozat, már nem hallottuk a zsoltár szavait, már nem hallottuk a kántort kísérő orgonát, nem imádkozó, vallásos emberek töltötték meg a zsinagógát, hanem a csend, a halotti csend” – mondta a főrabbi.

A székesegyház körüli füves területen nem most avattak először emlékművet, a szolidaritás parkjáról a megyés püspök a SZEGEDma.hu-nak elmondta, az első szobor, az 1956-os eseményekre emlékeztető Piéta elhelyezésekor még nem gondolkodtak arra, hogy több szolidaritást kifejező alkotás is kerül a dóm melletti füves területre. Azóta a katyni mártírokra és az örmény genocídiumra is emlékeztet egy-egy szobor. „A harmadik emlékmű felállítása után elhatároztam, hogy folytatni fogjuk, sajnos még van hely és sajnos még amire szolidaritással emlékeznünk érdemes” – fogalmazott a megyés püspök.

„A fontos közös jelent és ebből kifolyólag a közös jövőt is jelenti, hogy az egyházmegye szobrot emelt a szegedi áldozatoknak. Tudomásom szerint nincs másik egyházmegye, mely a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából szobrot állított volna elpusztított zsidó honfitársainak” – nyilatkozta portálunknak Markovics Zsolt főrabbi, aki úgy értékelte, hogy emlékmű méltó a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez és Szegedhez egyaránt.

szoboravatas14_gs

A főrabbi emlékeztetett, gyűjtőtábor volt a városban, mely a negyedik csendőrkerülethez tartozott, az egykori téglagyárban kilencezer szegedi és környékbeli embert zsúfoltak össze, ahonnan három szerelvényen vitték el a zsidókat 1944 június 25-én, 27-én és 28-án, a Szegedi Zsidó Hitközség áldozatainak a száma 3300 főre tehető. „A hetven évvel ezelőtti események olyan traumája egész Magyarországnak, amit az ember nem felejt el. A túlélők naponta mesélnek az általuk átélt borzalmakról, úgy gondolom, hogy az áldozatok emlékét fenn kell tartanunk mindenképpen” – mondta el portálunk kérdésére. Makrovics Zsolttól megtudtuk, a hagyományos június utolsó vasárnapján mártír istentiszteletet tartottak, de a holokauszt hetvenedik évfordulójára tekintettel vasárnap Lőw Immánuelről emlékeznek meg a Nemzeti Pantheonnál, ezen kívül az idén Birnfeld Sámuel rabbira, költőre, aki a zsidó népiskolában tanított, majd 1944 decemberében Felixdorfban éhhalált halt. Szeptember 14-én pedig menórát fognak állítani a zsinagóga kertjében.

A szobrot Kiss-Rigó László megyés püspök és Markovics Zsolt főrabbi leplezte le, majd koszorúkat helyeztek el az áldozatokra emlékezve.

Kommentek

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Egyház

Bíró László tábori püspök a vasárnap jelentőségére is kitért Bordányban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A vasárnap tud megtartani bennünket – mondta el Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke, aki a szentmisét követően A házasság öröme az Egyház öröme címmel tartott előadást Bordányban.

Tovább olvasom

Aktuál