Egyetem

Rákkutatás, evolúciófelgyorsítás és környezetvédő vegyületek - bemutatkoznak a Sófi-díjasok

Rákkutatás, evolúciófelgyorsítás és környezetvédő vegyületek - bemutatkoznak a Sófi-díjasok

2014. június 24., kedd
Rákkutatás, evolúciófelgyorsítás és környezetvédő vegyületek - bemutatkoznak a Sófi-díjasok
sofi01_gs

Az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi-alapítvány összegyetemi pályázatára idén közel százan jelentkeztek, az ösztöndíj történetében először nyerte el egyszerre három vegyészhallgató is az elismerést.

Kihirdette idei győzteseit a Szegedi Tehetségpont részeként működő SZTE Sófi-alapítvány kuratóriuma. A fiatal szegedi tehetségeket támogató közhasznú szervezet Magyarországon egyedülálló, 13 éves tevékenységével elérte, hogy ösztöndíjai az egyik legrangosabb elismeréssé váltak a hazai felsőoktatásban. Az idei pályázatokra kilencvenegy egyetemista jelentkezett, közülük a legkiválóbb 11 hallgatónak ítélték oda a patinás kitüntetéseket.

Rákhajlamról és evolúciófelgyorsításról

„Vannak a természetben olyan állatok (a csupasz túrkáló ilyen), amelyek sosem lesznek rákosak. Ráadásul az is érdekes, a dohányosok háromnegyedét sem érinti ez a betegség. Azt korábban is tudták, hogy létezik valamilyen rák-rezisztencia, viszont sokáig úgy sejtették, hogy ennek oka az immunrendszerben keresendő” –

Bozóky Benedek

ötödéves orvostanhallgató vizsgálódásai erre próbálnak rácáfolni, azt kutatja, milyen szerepet játszik a tumor körüli normál szövet a betegség kialakulásában, hogyan befolyásolja azt. Azt elmúlt 30-40 évben világszerte tetemes összegeket áldoztak rákkutatásra, de hiába derült fény bizonyos mutációkra, a terápiás kezelések terén nem értek el áttörő eredményeket. Benedekben tehát felvetődött az ötlet: a tumor és a környező szövet kommunikációjára alaposabb figyelmet kellene fordítani. Ez a terület még gyermekcipőben jár, mindössze 10 éve foglalkozik vele mélyebben az orvostudomány, s most egy szegedi kutatócsoport is górcső alá vette. „Első munkám során azokat a géneket néztem, amelyek be- és kikapcsolódnak a tumor növekedése közben, ekkor találtam egy olyan fehérjét, ami eltűnik a tumor környezetében. Most pedig azt figyelem, hogy a normális szövet hogyan tudja a tumort befolyásolni, tudja-e normalizálni a ráksejteket.” Tehát a rákkal szembeni védelem velünk szültetett „képesség” lehet. Elsősorban az olyan egyszerű mikroorganizmusok, mint a hagyományos sörélesztő, illetve a közönséges bélbaktériumon keresztül kutatják a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai – így

Nyerges Ákos

ösztöndíjas hallgató is – az általános evolúciós folyamatokat. Fő területük az antibiotikum-ellenállás, vagyis, hogy a klinikai gyakorlatban megfigyelt baktériumok hogyan alkalmazkodnak az ellenük bevetett készítmények ellen. „Én a szintetikus biológia oldaláról vizsgálom a tárgykört: olyan módszerfejlesztést végzek, amelynek segítségével megpróbálom felgyorsítani az evolúciós folyamatokat a bélbaktérium örökítő anyagában” – foglalta össze röviden a másodéves biológushallgató, aki nem mellesleg a külön biológusok számára kiírt ösztöndíjpályázatot is elnyerte, mintegy 100 ezer forinttal honorálták kutatását. A módosításoknak köszönhetően az evolúciós folyamatok gyorsabban tanulmányozhatóak, ez pedig elősegítheti a génmódosítást a sejtbéli életfolyamatokban, tehát a kutatók saját céljaiknak megfelelően alakíthatják azokat a baktériumokat, amelyek ez idáig látszólag sikerrel felvették a harcot az antibiotikumokkal szemben.

nyerges_akos_szs

Három vegyészhallgató egy kalapban

Korábban még soha nem nyert egyszerre három vegyészhallgató Sófi-ösztöndíjat, ráadásul mindhárman másodéves mesterszakos hallgatók:

Hancsákné Dudás Csilla

kettős hidroxidok rétegei közé katalitikus hatású részecskék bejuttatásával új, heterogén katalizátorokat állított elő. „Az én területem fő témája azok a katalizátorok, amelyek az élő szervezethez kapcsolódnak. Erről azt kell tudni, hogy az élő szervezetben homogén, vagyis oldott fázisban fordulnak elő, feladatom az, hogy ezeket valamilyen szilárd hordozón megkössem” – ismertette munkáját a fiatal vegyész. Olvasóinknak egy egyszerű példával élt: a piskótából (vagyis az előállított anyagból) is attól függően lesz ilyen vagy olyan sütemény, hogy milyen tölteléket (katalizátort) teszünk a rétegek közé. A réteges kettős hidroxidok anyagtípus rétegei közé mindenféle tulajdonságú anionokat be lehet juttatni, Csilla feladata pedig az, hogy katalizátorokkal töltse fel. Kutatásait a finomvegyszerek előállításában hasznosíthatják.

Tasi Ágost Gyula

cukorszármazékok és fémionok közötti, lúgos közegben fennálló kölcsönhatásokat és az alumíniumgyártásban szereplő oldatok elméleti kémiai modellezését vizsgálja. A másodéves mesterszakos vegyészhallgató évekkel ezelőtt kezdett el közelebbről megismerkedni e területtel: „a kezdetek kezdetén tömény, koncentrált jód oldatokban kezdtük el vizsgálni a kalcium oldhatóságát és egyéb komponensekkel alkotott új típusú vegyületeit”. A témakidolgozásból publikáció született, amelyet pedig további kutatások követtek: ekkor már a komplex kémia irányába kanyarodott el. „Az alumíniumgyártásában a szennyező komponenseknek van egy mintamolekulája, amely leírja a szennyező komponensek és az oldatban lévő alumínium kölcsönhatását. A technológia során óriási nagy probléma az, hogyan reagálnak a szennyezők, miként lehet ezt kiküszöbölni és hatékonyabbá tenni” – mesélte Ágost. Olyan modellvegyületet kapott, amin keresztül feltérképezhette az említett alumínium-kölcsönhatás kidolgozását. Megjegyezte, erre a projektjére a legbüszkébb. A kutatási terült egyébként ritkaságszámba megy, eddig nem is tárgyalt komplex kémiai reakciókat mutatott be, amelyeket a jövőben az alumíniumipar hasznosíthat. Ha már a kalciumoknál tartunk, ezek cukorsavakkal alkotott vegyületeinek egyensúlyi és szerkezeti vizsgálatával foglalkozik

Kutus Bence

is, az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék másodéves vegyészkutatója. „A kalcium és a cukorszármazékok közötti komplex képződést vizsgálom lúgos közegben, vagyis hogy hogyan és mik képződnek, és milyen a szerkezetük.” A kutatás egy nagyon érdekes és aktuális területtel foglalkozik: a földalatti betontárolók veszélyes hulladékainak – így az atomhulladék is – megfelelő tárolását érinti. A glükonát anyag megfelelő felhasználása ugyanis közreműködik abban, hogy a hulladékban lévő radioaktív anyag ne jusson ki a környezetbe. „A cementben van kalcium is, ami befolyásolja ezeket a folyamatokat, ennek ilyen szempontból környezetvédelmi jellege van. Bizonyos kutatócsoportok Németországban a hulladékokat, mi pedig az azokat befolyásoló vegyületeket vizsgáljuk” – világított rá a szegedi Eötvös Loránd Kollégium tagja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.