Közélet

Július 1-je után derül ki, ki lehet hivatalosan is az MSZP pártelnökjelöltje

Július 1-je után derül ki, ki lehet hivatalosan is az MSZP pártelnökjelöltje

2014. június 2., hétfő
Július 1-je után derül ki, ki lehet hivatalosan is az MSZP pártelnökjelöltje

Június végéig kell megválasztani a helyi és a megyei tisztségviselőket az MSZP szervezeteinek, július 1-je után derül ki, hogy ki lehet hivatalosan is pártelnökjelölt. Erről Szabó Vilmos, az MSZP kongresszusi jelölőbizottságának elnöke beszélt hétfőn az MTI-nek.

Szabó Vilmos

, akit a szombati választmányi ülésen választottak meg erre a tisztségre elmondta, hogy a teljes, felmenő rendszerű tisztújítás során - június végéig - a helyi és megyei taggyűléseken meg kell választani az új vezetőséget, illetve a kongresszusi küldötteket, és arról is dönthetnek a szervezetek, hogy javaslatot tesznek-e pártelnökjelöltre. Mint mondta, július 1-jével indulhat a jelölőbizottság munkája, annak tagjait ugyanis a megyei szervezetek delegálják a tisztújító küldöttgyűléseken. Szabó Vilmos ismertetése szerint az alapszabály értelmében pályázatokat kell benyújtani a tisztségekre jelölteknek; a jelölőbizottság meghallgatja az országos tisztségekre pályázókat, akiknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e a jelölést, majd a jelölőbizottság döntésével válik valaki hivatalosan is jelöltté. Az MSZP alapszabálya szerint az országos elnökség létszáma tizenegy-tizenöt fő, elnöke a párt elnöke, további tagjai: a párt elnökhelyettese vagy elnökhelyettesei, alelnökei, az országgyűlési képviselőcsoport vezetője, valamint a kongresszus által választott tagok. Pártelnöki tisztségre aspirálók közül pályázatot az a párttag nyújthat be, aki személyesen (vagy az ő jelenlétében) összegyűjti a nyilvántartásba vett tagság tíz százalékának aláírását. Ugyanez a szabály vonatkozik a megyei elnöki pozícióra is, csak ebben az esetben a megyei tagság tíz százalékának támogatása kell. Az alapszabály szerint a pályázatnak többek között tartalmaznia kell helyzetelemzést, azokat a szervezeti és politikai célokat, amelyeket a tisztségviselőként el kíván érni, valamint a célok végrehajtásának feltételeit, azoknak a kompetenciáknak a megjelölését, amelyeknek a pályázó a birtokában van, és amelyeket szükségesnek tart a tisztség betöltéséhez, továbbá azokat az eredményeket, amelyeket a pályázó a korábbi tisztsége betöltése alatt elért. A jelölési folyamatot jól ismerő politikus az MTI-nek azt mondta, hogy csupán a szükséges aláírások összegyűjtése kevés ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté váljon, ahhoz még szükséges az is, hogy a megyei szervezetek támogassák. A korábbi tisztújító kongresszusok előtt a jelölőbizottságban dőlt el, hogy hány elnökhelyettese, alelnöke lesz az MSZP-nek, illetve hány tagból fog állni az országos elnökség.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.