Közélet

Kohári Nándor: Kultúraellenes a szegedi baloldal!

Kohári Nándor: Kultúraellenes a szegedi baloldal!

2014. május 10., szombat
Kohári Nándor: Kultúraellenes a szegedi baloldal!
5_torok_ostrom

Nem támogatta a közgyűlési többség a Szeged Atlasz nyomdai költségeit, ami Kohári Nándor szerint nem jelent mást, mint kultúraellenességet. A hiánypótló kiadvány hazánk harmadik városatlasza lesz.

A nyugat-európai mintára készülő városatlasz hiánypótló kiadvány,

Kohári Nándor

ezért is kérte a közgyűlést, hogy két és fél millió forinttal támogassa a Csongrád Megyei Honismereti Egyesületet, ezzel járulva hozzá a kiadásához. A május ötödikei közgyűlésen azonban csak a Fidesz-KDNP frakció szavazott igennel az előterjesztésre, a per- és egyéb költségek elnevezésű költségvetési sorból csoportosíttatta volna át az összeget a nyomdai költségekre. „Meglepő és döbbenetes számomra, hogy az MSZP-frakció, az LMP-s és a jobbikos képviselő nem szavazta meg a támogatását, hiszen az önkormányzat az elmúlt húsz évben a Szeged történetével foglalkozó kiadványok megjelenését mindig támogatta. Meggyőződésem, hogy a város büdzséjét nem terhelte volna meg ez az összeg. Itt gyakorlatilag rosszindulatról és kultúraellenességről van szó” – szögezte le Kohári Nándor. Hozzátette, Szeged lesz az első város, ahol az önkormányzat támogatása nélkül jelenik meg a városatlasz. Európa-szerte már az 1960-as évek óta készülnek városatlaszok, eddig mintegy ötszáz település történetét dolgozták fel ilyenképp. Magyarországon azonban félévszázados lemaradásban vagyunk ezen a téren, a Szegedről készülő könyv lehet a harmadik ilyen kiadvány, amit a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tervez kiadni. A SZEGEDma.hu-nak a Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő elmondta, tudomása szerint a szerkesztők és a térképrajzolók nem kértek pénzt a kötet elkészítéséért, de a nyomdaköltségek jelentősek, példányonként tízezer forint körüli összegbe kerül a városatlasz. Kohári reméli, hogy az önkormányzati támogatás hiánya nem lesz akadály, további szponzorokat keres, hogy idén megjelenhessen a vaskos kötet.

2_szeged_terkep (1)

Szeged Atlasz – megelevenedik a középkori város

Tavaly ősszel a Levéltári Napok keretében

Blazovich László

nyugalmazott levéltár-igazgató ismertette a készülő atlasz sajátosságait. Jellemzően az alföldi városokról szinte semmilyen építészeti emlék nem maradt fenn, és a Szegedről megjelent monográfiák is hiányosak ebből a szempontból. Az alföldi településszerkezet sajátosságait is bemutatja a kiadvány, melyből kiderül, hogy Szeged egykor egészen Ásotthalomig tartott, ami közel 50 kilométerre fekszik a mai településtől. A városatlasz tartalmaz egy összefoglaló tanulmányt, melyben Szeged topográfiai emlékeit szedik egy csokorba, kiderül, hogy melyik ház mikor épült, s merre is kanyarogtak az utcák. Adattár is helyet kap az atlaszban, a város nevét, a jeles házakat, a halmokat, az iskolákat, sőt még a nyilvánosházakat is számba veszik. Hiánypótlónak tekinthető, hogy a gátakat is leírják, ez a Szegedről készült monográfiákból ugyanis kimaradt, pedig a Tisza kulcsfontosságú volt mindig is a város életében. Blazovichtól megtudtuk, a kutatómunka során kiderült, a nagy árvíz után nem négy vagy hat méterrel töltötték fel a várost, ahogy ezt sokan gondolják, és a középkori iratokban szereplő Alszegednek nevezett rész sem ott volt, mint ahogy a közgondolkodás tartja, mára világosan kiderült, hogy nem Alsóvárosról van szó. Az atlaszban helyet kapnak többek között a

Máté Zsolt

építészmérnök által megrajzolt középkori várostérképek, míg a

Giba Antal

-féle 1841-44-es térképre ráhelyezték a többit, így pontosan követhető, merre is fejlődött Szeged városa.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.