Írjon nekünk

Közélet

BOR-line: Jakab Tamás szerint az átható csend a legnagyobb elismerés + FOTÓK, VIDEÓ

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

borline_jakab_balla06_gs

Angliában szakszervezet védi a színészeket, Szerbiában díszlet helyett a színész gázijára költenek. A szegedi színpadon legfőbb kritikusának Fekete Gizit és Király Leventét tekinti. Boroskás interjúnk vendége ez alkalommal Jakab Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház művésze volt.

– Egy 2012-es interjúnkban említette, ön hűséges a társulathoz, a barátokhoz, a színházhoz, ezért nem is akarja kipróbálni magát a fővárosi színpadokon. Változott azóta valami?

Semmi nem változott abban a tekintetben, hogy hűséges vagyok a barátaimhoz, városhoz, a társulathoz, de nem tudom még mit hoz a jövő…

– Számtalan filmet is forgatott. Van-e kedvenc ezek között, illetve mikor láthatjuk legközelebb a filmvásznon, vannak-e tervek ebbe az irányba?

A filmezés az abszolút összeköttetés kérdése, nekem volt/van ilyen kapcsolatom. Egy közösség ez, akikkel a szakmámat kezdtem. A Száll a kakukk fészkére darabból vitt magával Bujtor István filmezni, Eperjes Károly, Szabó István, Hunyadkürti István és Béres Ilona: velük kerültem össze, nekem ők voltak a mentoraim, ők tudnak beajánlnak egy-egy filmbe. De elmesélek egy történetet. Szabó István ki akart vinni Angliába egy hatrészes angol filmre, ekkor az ottani színész szakszervezeti főnök elé tett egy vastag dossziét, és azt mondta, ha nem talál benne két ilyen képességű színészt akkor jöhetnek, de ha igen – és Szabó mégis ragaszkodik hozzánk – akkor fizesse ki a mi gázsink mellett azét a két angolét is, aki kimaradt a filmből. Ott döbbentem rá, hogy működik a szakszervezetiség.

– Egy hozzászólónk, Blablasrác kérdezte: az alatt a rövid idő alatt, amíg elhagyta Szegedet, milyen tapasztalatokkal gazdagodott külföldön? Tényleg merre járt és mikor volt ez?

Megreformálta az egész életemet, mint a színház objektíven látó emberét. Választ kaptam arra, hogy tulajdonképpen hogyan is lehet színházat csinálni. Magyarországon egészen mást tanultam mint ami külföldön működik (tized annyi költségvetésből). Hogy mást ne mondjak, amit itthon a díszletekre szánnak, azt pénzt a színészeknek adták. Akkor a színháznál Ljubiša Ristićés a művészeti vezetőként a Emir Kusturica. Egész más emberként jöttem haza onnan. Más színben láttam a színházat, rájöttem egy csomó hibára. Idehaza próbálkoztam meggyőzni erről rendezőket. Bizonyos rendezők sajnos ragaszkodnak a régi mestereikhez és az ötvenes évek színjátszásához. Hollós Gábor már az új úton van, ő most egyébként Németországban kapott ösztöndíjat, jelenleg és színházakat tanulmányoz. Ez olyasmi, mint a a Bitef Belgrade fest, ahol a Hamletre különdíjban részesültem – azt magyarul játszottuk. A III. Richárban Richmondot szerbül játszottam. Nem votl enhéz a nyelvtanulás, mert nagyon jól beszéltem oroszul – ennyi jót hoztam az átkos rendszerből -, ebből a nyelvből államvizsgáztam is. Így könnyű volt átállni a szerbre. Sok magyar kollégám volt, akik perfekt beszéltek szerbül és segítettek. Kérdezősködtem, majd néhány hónap alatt átálltam.

– Az az év egy különös szerepet is tartogatott: Safraneket alakíthatta a Macskafogóban. Hogyan lehet felkészülni egy rajzfilmfigura szerepére?

Pataki Ferenccel voltam együtt, egy kiváló kolléga. Mi nagyon élveztük. Nem néztem meg a rajzfilmet, csak az előadás után, viszont a darabból ítélve én egy kicsit jobbra számítottam, viszont a szinkron remek volt. A színpadon majdnem mindent meg tudtunk csinálni, amit a filmben.

– Ha már Az öreg hölgy is szóba került, idén a darabban nyújtott alakításáért került fel a Dömötör-díj várományosai közé. A legelső Dömötör-díjat is ön kapta alapításakor. Mit jelent önnek, mint színésznek az elismerés?

A díj megtisztelő, ami közönségszavazás útján kapható meg. De amikor sűrű csönd van a nézőtéren, akkor tudom, hogy elkaptam egy pillanatot. Ez az igazi elismerés, és az is jól esik, mikor megállítanak az utcán, hogy mennyire megfogta őt a játékom. Ugyanakkor sokat adok a kollégák véleményére. A Jásza Mari-díj azért volt különleges mert nem is sejtetem róla. A Levi bácsinak (Király Levente – a szerk.) gyakran kikérem ki a véleményét, van is olyan karakán, hogy elmondja őszintén, de Fekete Gizivel is szoktam beszélgetni a darabokról, hogy mi, hogyan ment a játékban.

– Nem kerülik el a balesetek. Amikor Keresztes Attila La Mancha lovagjában játszott, súlyos biciklibalesetet szenvedett. A sors iróniája, hogy a darab egyik jelenetében is biciklire kellett pattannia.

Az a Hedda Gabler volt. A másik pedig a Don Quijhote alatt érte még a próbák legelején. Váltótársam akkor Rácz Tibor volt, én gyógyulásom után szálltam be.

– A tél derekán bokasérülése miatt műtötték, Az öreg hölgy látogatásában Nomád Földi László helyettesítette lábadozása alatt. Viszont a Memoban kerekesszékben „gurult” színpadra. Hogy sikerült ez megszoknia önnek és a partnereknek?

Ezt a darabot Bodolay Géza főrendező barátom rendezte. Az előadást úgy csinálták meg, hogy bárhogy felkerülhettem a színpadra. Akár bottal, akár tolószékkel, vagy – mint a szerep szerint is – betámogatott egy ápoló. Az Öreg hölgy című darab viszont megoldhatatlan lett volna: ott végig állni és rohanni kellett.

– Hamlet, Don Quijote, Tartuffe – csak hogy a világirodalom legfontosabb szerepeit említsünk. Mi lebeg a színész szeme előtt, aki már mindezeket eljátszotta? Köztük van az ún. jutalomjáték?

Az én szemem előtt ilyenkor mindig a minőség számít lebeg, valamint hogy minél jobban játsszam. Valóban eljátszottam a legjelentősebb szerepeket. Elég nagy kihívásnak érzek egy jó karakterszerepet is, ezeket mindig jól és magas színvonalon szeretnék színre vinni.

– Édesapja az első osztályú debreceni csapat kapusa, majd elnöke volt sokáig. Sosem akart focista lenni?

Dehogynem, a debreceni sportiskolában voltam kapus 8 éves koromtól, majd átértem a vízilabdába. A második ligában a Debreceni Dózsában lettem szintén hálóőr. A filmek által kaptam kedvet a színészethez, mindig a moziban csüngtem a magyar filmeket nagyon szerettem, és így próbáltam meg a Színház és Félművészeti Főiskola felvételiét, és szerencsére elsőre fel is vettek.

– Debrecen és Szeged. Ehhez a két városhoz kötötte önt az élet. Az előbbi szülővárosa, utóbbi a választott élete. Milyen volt az út a kettő hely között?

Mielőtt a főiskoláról ide szerződtem, nem voltam Szegeden, Görgey Gábor író megnézett egy előadást, a Száll a kakukk fészkére darabot, és ez után ajánlotta fel, hogy jöjjek Szegedre. Annyira intelligens és szimpatikus volt az ajánlata, hogy rögtön igent mondtam. Szinte az otthonom lett Szeged azóta. Debrecenbe már alig járok haza, de azt kell mondanom, össze sem hasonlítható a két várost, sem fekvésében, sem karakterében.

– Borfesztiválon látjuk önt vendégül. Van-e kedvenc pincészete, mi alapján választ bort?

Én általában villányi borokat iszok, már csak azért is, mert ugyan olyan mélyen avattak be a pincészetek titkaiba, mint Géza. Ifjú korunkban hozzá voltunk szokva a Kocsis Irmához és az almaborhoz, itt az idő minőségi borokat inni és a mai magyar borászat már ezen az úton van.

18.10: Balla Géza személyesen köszönti vendégünket, egy palack mustos fehéret bont fel először 2012-es évjáratból, és egyet a győztes palackból a 2011 Feketeleánykából. “Ősrégi magyar fajta, a Ménesi borvidék jellegzetes fehérbora a mustos fehér” – árulta el Balla Géza. “Egy küldetésnek érzem, hogy a vidéken ne elsősorban a világfajtákat ismertessük meg, hanem azokat a régi fajtákat, amit őseink évszázadok óta termesztettek. A régi megmaradt tőkékről szedtem az oldógallyakat, így készítettem a kadarka, a feketeleányka, a mustos fehér és a furmint ültetvényeimet is. A mustos fehér nem egy testes bor, egy elegáns, virágillatokat tartalmazó, selymes, harmonikus, aminek az illata a szőlővirágét juttatja eszünkbe. A savszerkezete miatt nagyon jó alapbora a pezsgőgyártásnak. Az utóízében egy közepes lecsengésű a bor. Ez a bor egy nagyon hó fűnyíró bor, amikor délután elfáradunk és eszünkbe jut, hogy van a hűtőben egy hideg mustos fehér. Halételekhez ajánlom. Sziklabor kategória, feketeleányka a szőlő neve. Ez egy érdekes szőlőfajta, dél-erdélyi fajtáról beszélünk. A legenda szerint Mátyás király fekete seregének a kedvenc bora volt. A király tisztjeinek kedvelt bora volt, innen a neve. Ebben a borban a fűszeresség és a gyümölcsösség egyszerre van jelen, ezt nem sok vörösbor tudja. Nem egy könnyű bor, annyira telt és harmonikus, hogy nem nő ki belőle a magas, 15 fokos alkoholfoka. Fontos a tanninok minősége, sok függ a szürettől, hogy akkor szedjük a szőlőt, mikor a magas menyiségben vannak jelen az alkotóelem” – tette hozzá a borász.

18.00: Meg is érkezett vendégünk, először a Telin Tévének ad interjút, majd rövidesen kezdünk mi is. A borok mellé egy különleges, medvehagymás pogácsát szolgált fel sátrunkban a Lipóti Pékség. Az All In Party Radio zebrácskái a Borfesztivál alatt osztják a Déliszó legújabb speciálisan a rendezvényre gyártott számát. Keresse a zebrákat!

DSC_2409

17.30:És mindjárt egy számunkra kedves hír adja meg az alaphangot a mai interjúnknak. A 2014-es BOR-line-sorozatunk borászának, Balla Gézának az alkotását, egy 2011-es Feketeleánykát választották a Szeged Borának 2014-ben.

A bor és korcsolyája

BOR-line interjúsorozatunkat kiváló, minőségi nedűkkel borfelelősünk, Balla Géza pincészete támogatja, míg estéink borkorcsolya szállítója a Lipóti Pékség, amely igazi fejedelmi falatkákkal kényezteti vendégeinket.

“Ménes, a hajdani híres történelmi borvidék Arad-hegyalján, hosszú ideig feledésbe merült a XX. század forgatagában. A legendás vörös aszúk, a fűszeres Kadarkák, az egykoron Európa-szerte híres nagytestű, bársonyos ménesi vörösborok és szelíd Királyleánykák vidékén létrejött pincészetünk 1999 óta arra törekszik, hogy e borvidék visszanyerje régi patináját, hírnevét. 70 hektáros szőlőbirtokunknak 85%-án kék, 15%-án fehérszőlőt termesztünk. Pincészetünk tárolókapacitása 5000 hektoliter. Ménes kiváló talajadottsága és az adriai éghajlathoz hasonló klíma szülte a borvidék büszkeségeit, a vörösborokat! A Merlot, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos és a Kadarka ma is cégünk kiváló borai. Zászlósborunk a Kadarka, amiből régen a vörös aszút készítették. Vörös borainkat hagyományosan ászokhordóban érleljük. Alkalmazzuk a kishordós (barrique) érlelést is. Kitűnő évjáratú borainkat több éves érlelés után értékesítjük. Fehérborainkat korszerűen, reduktív módon, hűtött erjesztéssel készítjük. Sajátosságunk a huszáros savgerinccel rendelkező Mustos Fehér, de szélesíti palettánkat a világfajta Sauvignon Blanc, a rózsaszirom illatú Tramini, a szelíd, de titokzatos Királyleányka, a jellegzetes Szürkebarát és a harmonikus Olaszrizling” – olvasható a borászat weboldalán.

Korábban írtuk:

A borfesztiválhoz kapcsolódó BOR-line interjúinkra Szegedhez, vagy a borhoz kötődő vendégeket hívunk meg. Idén pénteken Herczeg Tamással, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójával beszélgettünk, a barátságtalan időjárás miatt rendhagyó módon a Lipóti Pékségben. A 18 órakor kezdődő interjúnkban hétfőn Jakab Tamást, a szegedi színház pépszerű színművészét faggatjuk borról, színházról és Szegedhez kötődő élményeiről. Tegyék fel önök is kérdéseiket a cikk alatt kommentben, vagy küldjék el e-mailben, a címre.

A Pénteki interjúnkat Herczeg Tamással ide kattintva olvashatják. Kedden Gálné Dignisz Éva, a 2013-as Év Bortermelője lesz a vendégünk, szerdán Hegyi Péter biológus, akadémiai doktor, az UEFA játékvezetői bizottságának tagja, csütörtökön Ledniczky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, pénteken pedig Nagy Bandó András lánya, Nagy Natália színésznő érkezik hozzánk.

Egészség

Egy hete rossz a lift a makói rendelőintézetben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A felvonó 2006-ban, öt hónap alatt készült el és közel 10 millió forintba került.

Tovább olvasom

Hírzóna

Öt tematikus év során mutatják be Szent István életművét

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

A programok megtervezésére létrehozott testület tagja Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök is.

Tovább olvasom

Közélet

Lakosság nélküli közmeghallgatást tartottak

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szmamanager.jpg

Megjelent:

Szerző:

Vélhetően a civil érdeklődők száma nem érte el az ötöt sem.

Tovább olvasom

Aktuál