Sport

Az erőnléti képzés lehet futballunk fejlődésének egyik záloga + FOTÓK

Az erőnléti képzés lehet futballunk fejlődésének egyik záloga + FOTÓK

2014. április 3., csütörtök
Az erőnléti képzés lehet futballunk fejlődésének egyik záloga + FOTÓK
papp_robi_eromletioedzes11_gs

A társtudományok bevonása, a csapatmunka elfogadása nélkül egyetlen edző sem lehet sikeres Papp Róbert, a SZEOL SC erőnléti edzője szerint, aki állítja: a magyar fiatalok elsősorban gyorsaságban, dinamikában, a párharcok terén vannak lemaradva külföldi riválisaikhoz képest.

Nyugaton, a magyarországinál jelenleg jóval eredményesebb labdarúgással rendelkező országokban jó ideje kiváló eredménnyel alkalmaznak a csapatok mellett erőnléti edzőket, a motorikus képességekkel foglalkozó szakembereket, hazánk a tekintetben gyerekcipőben jár. A terület egyik úttörője

Papp Róbert

, a SZEOL SC erőnléti edzője, vele beszélgettünk arról, milyen utat is kellene követnie a magyar, illetve a Csongrád megyei futballnak.

Fizikai téren minden 14 és 19 éves kor között dől el

Papp Róbert 1991 óta igazolt labdarúgó megyei szinten, 2007-től dolgozik edzőként, D-, majd B-licenccel. Két évig a magyar full contact kick-box válogatott munkáját is segítette, az ott megszerzett személyes és szakmai tapasztalatokat – természetesen a sportági specifikumokat figyelembe véve – a labdarúgás területén is sikerrel kamatoztatja. A SZEGEDma.hu-nak azt mondta, az első hibát ott véli felfedezni a magyar labdarúgásban, hogy az edzőképzés kikerült a testnevelési egyetem égisze alól. „Magam is ott végeztem a szakedzőit, és fontosnak tartom, hogy a képzésbe a társtudományokat is bevonjuk, hiszen a sport, a futball rendkívül összetett tudománnyá vált. A labdarúgás ma már egyértelműen csapatmunkát igényel, jó lenne, ha ezt minél többen belátnák. Legyen szó NB I-ről vagy megyei bajnokságról, utánpótlásról vagy felnőttekről: egy edző nem elég, egy edző nem oldhat meg mindent, nem érthet minden egyes részterülethez. Szükség van egy olyan trénerre, akik átélt NB I-es meccseket, ismeri az öltözői levegőt, egy másik szakemberre, aki ért a fizikai képességek fejlesztéséhez, és fontos, hogy legyen a stábban orvos, illetve adott esetben pszichológus is. A Barcelonánál 22 ember dolgozik, ezt persze idehaza nem tűzhetjük ki azonnal célul, ám mindenképpen hiba azt hinni, hogy egy ember mindenhez érthet” – szögezte le.

Hogyan nézhet ki az erőnléti képességek fejlesztése egy labdarúgónál? Papp Róbert szerint döntő fontosságú, hogy ismerjük és tekintetbe vegyük az életkori sajátosságokat. Sorolta: U14-ig nem kell külön erőnléti szakember, ekkor a technikai alapok elsajátításán van a hangsúly, ezektől gyorsul fel a fiatal gondolkodásban, végrehajtásban. 14 és 19 éves kor között viszont minden alapot le kell rakni az erő-állóképesség, gyorsaság vonatkozásában, ami aztán biztosítja, hogy később az adott játékos élsportolóként csúcsteljesítményt tudjon nyújtani. A technikát, taktikát oktató tréner mellett erőnléti edzőre is szükség van tehát az érintett korosztályoknál. 20-21 éves kortól pedig kőkemény munkát kell végezni bajnoki besorolástól függetlenül: az osztálynak megfelelő szinten erőben, állóképességben, dinamikában is a legjobbnak kell lenni!

Párharcokat kell nyerni

„A magyar utánpótlás-válogatottaknak is gyorsaságban, dinamikában, erőben vannak a legnagyobb lemaradásai a riválisokhoz képest. Az ellenfelek gyorsabbak, dinamikusabbak, leütköznek bennünket. Ha ezen változtatni akarunk, U14-től az erőnléti képzést be kell építenünk a labdarúgók nevelésébe. Mindent labdával nem lehet elsajátítani, speciális gyakorlatok, eszközök kellenek. Ha eredményt akarunk elérni, ezen az objektíven mérhető a területen kell kezdenünk, hiszen időről időre láthatjuk, mennyi idő alatt fut le a fiatal például 30 métert, és ha nincs javulás, akkor valamit nem jól csinálunk. Ettől persze még nem futballoznak jobban a magyar ifjak, de jelentősen előreléphetnek erőben, gyorsaságban, ütközésekben, az egy-egy elleni párharcokban. Ha nem tudsz párharcokat nyerni, csellel vagy fizikailag, nem fogsz tudni győzni a mai futballban, a topligák is erről szólnak” – mutatott rá. Érdekességként említette meg: sokat elemzik, mi annak az oka, hogy kevés a fejes gól a magyar NB I-ben. Papp Róbert szerint az áll a háttérben, hogy nincs meg a játékosokban a megfelelő dinamikus láberő, nem tudnak elég magasra ugrani, az egyik ember nem győzi le a másikat, egy magasságban vannak, mikor közéjük érkezik a labda, és ad-hoc jelleggel dőlnek el az ilyen szituációk...

A SZEOL-nál már van speciális adatbázis

Ebből a szempontból előremutató munka folyik az egységes szegedi utánpótlás-nevelő műhelynél, a SZEOL SC-nél. Papp Róbert itt az U21-es gárda erőnléti edzőjeként tevékenykedik Hágelmann Endre vezetőedző mellett. Az általa vezetett erőnléti munkának meglett a gyümölcse, amit mutat, hogy az ősz második felében számos NB II-es bajnokiját egyaránt a második félidőben nyerte meg a csapat, ekkor kerekedett fáradó ellenfele fölé. Ez roppant pozitív visszajelzés volt játékosoknak és edzőnek egyaránt, mely által mindkét fél jobban hihet a munkában. Speciális adatbázist is létrehoztak egyébként a SZEOL-ban, minden egyes játékos motorikus képességeit nyomon követhetik, évente több alkalommal is végeznek méréseket az objektív, fizikai paramétereket (dinamikus láberő, gyorsaság stb.) illetően. Átlagban máris 20 százalékos javulás figyelhető meg. „Az jelentené a továbblépést, ha U14-U21 között egyfajta Talent-csoportot hoznánk létre itt Szegeden, korosztályonként a három-négy legtehetségesebb játékost összeválogatva, és velük más típusú, speciális munkát végeznénk. Nincs túl sok vesztegetni való időnk, hiszen rengeteg tehetséget veszítettünk el az utóbbi években, évtizedekben. Azt látom azonban, egy ilyen kezdeményezéshez egyelőre nincs meg a megfelelő edzői nyitottság” – mondta. Örömmel jelentette viszont ki, egyértelműen pozitív folyamatok indultak el a magyar edzőképzés irányítója, Szalai László vezetésével, tanfolyamok, továbbképzési napok, szakmai anyagok segítik a hazai edzőket, illetve végre számonkérés is van. Tervbe vették az erőnléti és kapusedzők képzésének mihamarabbi, egy éven belül történő beindítását is speciális modullal.

A TAO-rendszer biztosít forrás a specializációra

Mit tanácsol a Csongrád megyei utánpótlás- és felnőttedzőknek, ha megfogták őket a fent gondolatok? – tettük fel a kérdést. „Az első és legfontosabb a nyitottság. Fel kell vállalni, hogy egy személyben senki sem tudhat mindent a futballról, meg kell kérdezni másik szakembert is. Emellett oda kell figyelni arra, hogy utánpótláskorban a gyerekek, a fiatalok megkapják a szükséges alapokat, hiszen ezeket 22-23 évesen már nem pótolhatjuk vissza. Persze később sem tehetjük fel a kezünket! Felnőttkorban is kőkemény fizikai munkát kell végezni. Az interneten és könyvekben ma már minden anyag elérhető, az igazi előrelépést persze a specifikumok megjelenésétől remélhetjük. Hadd hívjam fel a figyelmet: a jelenlegi TAO-rendszerben megvan a fedezet az erőnléti edzők, orvosok, pszichológusok alkalmazására, továbbképzésére. Most most nem nyúlunk a rendszerhez bátran, őszintén, nyitottan, akkor soha nem lesz minőségi labdarúgásunk!” – figyelmeztetett. Papp Róbert saját terveiről szólva elmondta, nem akar mindig megyei edző maradni, szeretne az akadémiai szférában vagy NB II-ben, NB I-ben egy szakmai stáb részeként dolgozni, így járulva hozzá a magyar futball fejlődéséhez. Ahogy felvezetőnkben írtuk, vállalja az úttörő szerepet, hiszen most kezdődik idehaza az említett specializálódás, az akadémiákon kezdenek feltűnni az erőnléti edzők, akik sok esetben még külföldiek, illetve egy-egy NB I-es vagy NB II-es klubnál is alkalmaznak már ilyen szakembert. Sok azonban még a tennivaló, hogy elkezdjük behozni a lemaradást!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.