Házasság és család a Nagy Háború árnyékában

A Somogyi-könyvtár 2014. február 6-tól két kiállítással csatlakozik a Házasság Hete szegedi rendezvénysorozatához.

A bibliotéka földszinti Internet-terében látható az I. világháború idejében készült műtermi portrékból szerkesztett „Gondolatban mindig ott leszek” című tárlat, amely privát emlékekből, a háború idején készült, főként műtermi fotográfiákból nyújt válogatást. Háborúban az emberi kapcsolatok sokszor átértékelődnek. A szétszakítottság, a halál közeli élmény növeli a fronton harcoló katonákban az otthon maradottakhoz, feleséghez, gyerekekhez, családhoz, szerelmekhez, barátokhoz való a ragaszkodást. Az I. világháború idején sem volt ez másképp. Vőlegények, apák és férjek a lövészárkokban – leányok, asszonyok és gyerekek pedig a hátországban vették számtalanszor kézbe szeretteik fényképét, leveleit, s reménykedtek a mielőbbi viszontlátásban. A történészek, levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok és amatőr kutatók önkéntes munkája révén szerveződő Nagy Háború Blogon 2010 óta tesszik közzé az első világháború történelemkönyvekből kimaradt fejezeteit, köztük a magántörténelem – sokszor olvasók által beküldött – dokumentumait, személyes történeteit. A száz éve kirobbant első világháború eseményei alapvetően megváltoztatták a magyar családok mindennapi életét. A Házasság és család a Nagy Háború árnyékában című dokumentum-kiállítás korabeli dokumentumok, visszaemlékezések, irodalmi alkotások segítségével mutatja be a házasfelek érzelmeit, gondolatait a Nagy Háború árnyékában. A párkapcsolatoknak egy új helyzettel kellett szembesülnie: a háború okozta elválás gondolatával. Az első világháború kitörése hány család életét érintette hazánkban arról talán nincs is statisztikai adat, ahogy valószínűleg nincs olyan család kit nem érintett volna a mozgósítás, a férj, testvér, gyermek bevonulása a harctérre. Az elválasztott felek egyetlen összekötetése a könyvtár dokumentum- kiállításának középpontjában megjelenő levelezés. A Somogyi-könyvtár rendelkezik egy 1915 tavaszán keltezett, 115 darabos hazai levélgyűjteménnyel. Móra Ferenc a Szegedi Napló főszerkesztője gyűjtötte össze, és később könyvtárigazgatóként megőrizte az utókor számára. A levelek címzettjei a Przemysl erődjét védő szegedi 5. honvéd gyalogezred katonái. Az aggódással, félelemmel teleírt rövid üzenetek a magukra maradt nők, anyák, feleségek érzéseit közvetítik az utókor számára az iskolai tankönyvekből kimaradt magántörténelem emlékeként. A háború kitörése nemcsak elválasztotta a párokat, hanem meg is erősítette a családi köteléket. Azok a nők és férfiak, akik eddig nem házasodtak össze, halogatták, mondván majd ráér…, most szinte azonnal az anyakönyvvezető elé álltak. Esküvőt kötni a háború ideje alatt, azonban ha hivatásos katona volt vagy besorozott az ember, nem volt könnyű. Komoly törvények és rendeletek szabályozták a házasságkötéseket. A kiállítás két konkrét személy esküvőjén keresztül mutatja be a „nagy napot” és azt követő „háborús családi életet”. Az egyikük Kaffka Margit híres írónő a másik személy Heim Géza a szegedi 46. gyalogezred katonája. A családok megszokott mindennapi életét felbolygató háború számos írót, költőt megihletett már a Nagy Háború ideje alatt és után. Szépirodalmi alkotások, családregények, visszaemlékezések, naplók születtek erről a viharos időszakról. A dokumentum-kiállításon megtekinthető könyv- és folyóirat válogatás a könyvtár állományából ad ízelítőt a háborús irodalomból. Házasság és család a Nagy Háború árnyékában című dokumentum-kiállítás és a I. világháború idejében készült műtermi portrékból szerkesztett „Gondolatban mindig ott leszek” című kiállítás ünnepélyes megnyitója 2014. február 6-án, csütörtökön délután fél 5 órakor kezdődik a Somogyi-könyvtár aulájában. A kiállításokat megnyitja dr. Marjanucz László SZTE-BTK Új– és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető, egyetemi docens. Mindkét tárlat március 5-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási rendjében. Köszönet a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány – Nagy Háború Blognak a kiállítás elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségéért és a Heim család gyűjteményének rendelkezésre bocsátásáért. A Házasság Hete rendezvénysorozatot Szegeden már 6. alkalommal a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége rendezi meg a házasság, mint szeretetközösség értékeinek bemutatására.

Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem; Antipygmalion

Amint azt a Szegedi Nemzeti Színház premierjeit megelőzően megszokhattuk, ismét közönségtalálkozó lesz a Somogyi-könyvtárban. Ezúttal február 5-én, szerdán délután fél 5 órakor a bibliotéka első emeletén Hubay Miklós két egyfelvonásosának február 14-i, kisszinházi bemutatójához kapcsolódva találkozhat a „nagyérdemű” a színmű rendezőjével és a jelentősebb szerepeket megformáló színészekkel. A közönségtalálkozó vendégei Sándor János rendező, Király Levente, Fekete Gizi, Szabó Gabi, Borovics Tamás

Ők tudják, mi a szerelem

„Hubay legjobb drámája az 1959-es egyfelvonásos: az Ők tudják, mi a szerelem. Egyetlen mondat sincs, amely fölösleges rátét lenne. Nincs olyan dialógus, amelyben akár egyetlen szó ne lenne a helyén, amelyből egyetlen vesszőt húzni lehetne. A jól megcsinált darab a maga tiszta – s ezúttal feddhetetlen – lényegében áll előttünk, talán mert az anakronisztikus szenvedély magát a polgári létet relativizálja. A polgári dráma legjobb magyar darabja ez a mű, még éppen a polgári formán belül, azt csak majdnem szétfeszítve.” (Spiró György)

Antipygmalion

Bulcsú szobrászművész. Hiányos öltözetű barátnőjét, Noa-Noát rajzolgatja látható gyönyörűséggel, mikor becsönget a volt felesége, Lívia. Bulcsú nem akar különösebb bonyodalmat, ezért úgy dönt, hogy ráterít egy lepedőt és körbekötözi a fiatal teremtést, mintha csak egy készülő szobor lenne. Természetesen próbálja rávenni Líviát, hogy menjek el otthonról egy kávézóba esetleg étterembe, de az asszony a konyha felé veszi az irányt és nekilát főzni. Közben féltékeny lesz a letakart szoborra, hisz annak idején az ő alakját formázta meg a férje. Azt állítja, hogy Bulcsú mindig jobban szereti a szobrot, mint annak modelljét. Legszívesebben ezt is szétverné egy kalapáccsal. Üzleti ajánlattal áll elő: ismét kezelésbe venné a férjét – üzleti és egyéb tekintetben is – arra hivatkozva, hogy a művészettörténelemben mindig is jobban érvényesültek a monogám festők. Bulcsú hajlik is az ajánlatra, ám ekkor váratlan fordulat történik: mikor az eddig titkolt harmadik felet is bevonnák a tervbe, döbbenten látják, hogy Noa-Noa szoborrá változott. A találkozóra szeretettel vár minden érdeklődőt a Szegedi Nemzeti Színház és a Somogyi-könyvtár.

Újabb fiatal tehetség a Somogyi-könyvtárban

Visy Csaba professzorral és a Sófi valamint Talent-ösztöndíjas Samu Gergely vegyész doktorandusszal folytatódik a Közéleti Kávéház Fiatal tehetségek Szegeden sorozata február 5-én, szerdán délután 5 órától a Somogyi-könyvtár alagsori klubjában. A mestertől és tanítványától megtudjuk majd többek között, hogy min dolgoznak jelenleg, de szívesen mesélnek kémianépszerűsítő munkájukról is. A 24 éves Samu Gergely a tanulmányi és kutatási eredményei alapján 2009-ben elnyerte a Szeged Városi Ösztöndíjat, 2010-ben és 2012-ben a Köztársasági Ösztöndíjat, 2013-ban a Nemzeti Kiválóság Program - Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíját, ugyanebben évben pedig az SZTE Kiválósági Lista - Ezüst fokozatú tagja és a Szegedi Tehetséggondozó Tanács Talent ösztöndíjasa lett, majd az SZTE Sófi József Alapítvány fődíjának büszke tulajdonosát tisztelhetjük benne. A Somogyi könyvtárban hónapról hónapra bemutatkoznak az SZTE Tehetségponton belül működő SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségek. A Sófi Alapítvány több mint 10 millió forint ösztöndíjjal és többféle szolgáltatást nyújtva patronálta a tehetségeket az elmúlt 11 évben, akikből egymást segítő, együttműködő közösséget is szervez. További részletek a

Somogyi-könyvtár honlapján

olvasható.