Közélet

Farkas Sándor: óvni kell a Tiszát, nem pedig legyőzni!

Farkas Sándor: óvni kell a Tiszát, nem pedig legyőzni!

2014. február 3., hétfő
Farkas Sándor: óvni kell a Tiszát, nem pedig legyőzni!
farkas_sandor_gs

A Tisza élővilágának emléknapján soha ne feledjük: nap, mint nap meg kell óvnunk a Tiszát, a természetet, ne akarjuk legyőzni őt! - írja a folyó ciánszennyezésének évfordulója kapcsán Farkas Sándor országgyűlési képviselő.

Az országgyűlési képviselő a Tisza védelmére, fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve a folyó és a természet védelmének szükségességét

annak az évfordulónak

a kapcsán, melyet sokan a csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának tartanak.

A Tisza keletkezésének legendája

Meg volt már teremtve az egész világ, megvoltak a hegyek, völgyek, kisebb és nagyobb folyók, csak még a Tisza állott ottan az Úr zsámolyánál. - Hát teveled mit csináljak, szegény fejeddel? - kérdi az Úristen. - Csak bízd rám, Atyám - mondja Jézus Krisztus -, majd eligazítom én! Azzal Jézus elővett egy aranyos ekét, elébe fogott egy szamarat, s azt mondja a Tiszának, hogy menjen utána mindenütt a barázdában. Azután nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyat, az pedig ment mindenütt a nyomában. Hanem szerteszéjjel igen sok cötkény (szamárkóró) volt mindenfelé, a szamár pedig éhes is volt, meg amint tudjuk, nagyon szereti is a cötkényt: egyikhez is hozzákapott, a másikhoz is, s nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Azért olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása.

A tiszai ciánszennyezés egy több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből százezer m³ cianid-és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának nevezték. Ennek emlékére nyilvánították február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává - írta portálunknak eljuttatott közleményében Farkas Sándor országgyűlési képviselő. Az országgyűlési képviselő felidézte a folyó irodalmi vonatkozásait is:

Jókai Mór

például a „legmagyarabb folyónak” nevezte a Tiszát (igaz, akkoriban a Tisza teljes hosszában magyar területeken folyt)! Nagy költőnk,

Juhász Gyula

pedig így fogalmazott: „...míg bennünk lélek él és nóta, Tisza lesz a magyarok folyója”. "A Tisza élővilágának emléknapján soha ne feledjük: Nap, mint nap meg kell óvnunk a Tiszát, a természetet, ne akarjuk legyőzni Őt! Jusson folyton eszünkbe: természettel egyek vagyunk, legyőzhetjük, de akkor már nem leszünk mi sem és nem is lesz hol ünnepelnünk" - hangsúlyozta Farkas Sándor.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.