Tehetségekben Magyarország 103 állam közül a 40. helyen

Magyarország a 40. helyre került 103 ország közül abban a felmérésben, amely azt vizsgálta, hogy melyik ország, hogyan gazdálkodik a tehetségeivel.

A www.tehetseg.hu oldalon közzétett összegzés szerint a kutatás a Föld lakosságának 86,3 százalékára és az általuk termelt globális GDP 96,7 százalékára terjedt ki. A toplista élén Svájc, Szingapúr és Dánia áll, ahol a magas szintű gazdasági fejlettség és a nagy hagyományokkal rendelkező tehetséggondozás, a kiemelkedő színvonalú oktatás egymást erősíti. A közép-európai országok közül a Cseh Köztársaság a 22, Szlovénia a 25, Szlovákia a 27. helyen áll. Lengyelország a 32, Magyarország a 40. a rangsorban. A számos mutatót elemző vizsgálat szerint a jogszabályi és üzleti környezet Magyarországon viszonylag erős, ugyanakkor alacsonyabb helyezést értünk el a tehetségek vonzása, fejlesztése és megtartása terén. Feltűnően rossz helyen áll Magyarország a társadalmi mobilitást és a külföldről való szakképzett munkaerő beáramlását illetően. Ugyancsak rosszak a mutatók a frissen végzettek foglalkoztatása, valamint a fizetések terén. Hátrasorolták Magyarországot a kockázati tőke rendelkezésre állása, illetve a professzionális menedzsmentbe vetett bizalom terén is. A felmérés ugyanakkor az országokat a megtermelt GDP alapján négy csoportra is felosztotta: magas, felső-közép, alsó-közép, illetve alacsony jövedelműekre. Magyarországot a második, felső-közép jövedelmű, 31 tagból álló országcsoportba sorolták, ahol Montenegró és Malajzia után a harmadik helyre került, közvetlenül mögöttünk Costa Rica és Bulgária áll. A saját országcsoporton belüli harmadik helyezés a jogszabályi és üzleti környezet relatív erősségét mutatja (globális 31. hely), amit elsősorban a munkavállalással (34.) és a globális tudásba való bekapcsolódással (38.) ért el Magyarország. Ugyanakkor viszonylag alacsonyabb helyezést értünk el a tehetségek megtartása (40.), fejlesztése (48.) és vonzása (61.) terén. A kutatásvezetők szerint napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy miközben világszerte nagyszámú szakképzett fiatal munkaerő áll rendelkezésre, a gazdaság bizonyos rohamosan fejlődő szektoraiban – például az informatikai ágazatban – aggasztó munkaerőhiány jelentkezik. Az érdekelt feleknek tehát kapcsolatba kell lépniük egymással, de ehhez önmagában nem nyújt megoldást a kormányzati beavatkozás vagy az oktatás reformja, hanem hosszú távú együttműködéseket, partnerségeket kell kialakítani. A kutatási jelentést tartalmazó kötet szerkesztői szerint a felmérés talán legfontosabb tanulsága az, hogy az olyan országokban, ahol "üdvözlik" a külföldről beáramló tehetségeket, prosperáló és fenntartható gazdaságok működnek, szemben a kevésbé nyitott országokkal, ahol emiatt komoly kihívásokkal kell szembenézni például a munkanélküliség vagy a megfelelően szakképzett munkaerő hiánya kapcsán. A kutatás szerint a kiemelkedő és a szerény jövedelmű országok között komoly szakadék érzékelhető a tehetségek megtalálása, gondozása terén is.