Közélet

Szeviép-vagyon vándorolt a Vasashoz is?

Szeviép-vagyon vándorolt a Vasashoz is?

2013. december 6., péntek
Szeviép-vagyon vándorolt a Vasashoz is?
szeviep_demonstracio04_gs

A károsultak képviselője szerint a NAV is tehet róla, hogy a Szeviép-vezérek kimentettek 8,5 milliárdnyi vagyont: focira és családra is jutott.

Ahogy arról elsőként a SZEGEDma.hu beszámolt

, bűnvádi eljárást folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága a Szeviép Zrt. ellen. A nyomozást csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatják. Az igazgatóság arról tájékoztatta a SZEGEDma.hu-t, hogy az egykori cégtulajdonosok magánvagyonát is lefoglalták. A károsult alvállalkozók egy csoportjának a kintlévőségét kezelő cég ügyvezetője,

Szabó Bálint

egy vastag dossziéval érkezett ma az igazgatóság elé, politikai, gazdasági összefonódásokról, vagyonátmentésről, és akadozó NAV-ügykezelésről beszélt, valamint ultimátumot adott át az osztályvezetőnek. A Szeviép-cégcsoport építőipari cége ellen

2010-ben indult felszámolási eljárás

. A cég akkori tartozása közel 10 milliárdra rúgott, több mint 400 alvállalkozót nem fizettek ki. A közelmúltban egy alvállalkozói csoport, mintegy 40 vállalkozás vonult

a Zrt. egykori székháza elé tüntetni

, az ő követeléseiket képviseli Szabó, aki a hatóság Dankó Pista utcai székháza előtt beszélt a sajtónak az ügyről.

szabo_balint01_gs

Dávid Ibolya testvére is érdekelt volt a Szeviép-cégcsoportban

„Minden szegedi polgártól 50 ezer forintot kellene ahhoz elvenni, hogy kijöjjön a Szeviép-tartozás, ami a nyomozati szakaszban 8,5 milliárdra rúgott. Üdvözöljük a NAV azon intézkedését, hogy zárolták a volt Szeviép-vezérek magánvagyonát és gyanúsítottként hallgatták ki őket, de szerintünk ezt megkésve tették, a cégvezetők vagyonuk nagy részét ki bírták menteni, s ez jelenleg is folyamatban van. Ha jóhiszeműek vagyunk, akkor azt gondoljuk, hogy a NAV felkészületlen, nem rendelkezik megfelelő kapacitással, ha rosszhiszeműek vagyunk, akkor azt feltételezzük, hogy valakik befolyásolják az ügyben eljáró NAV munkatársait. Az egyik gyanúsított tulajdonában lévő gazdasági társaság könyvszakértője, egy adószakértő, az az ember, akit a NAV illetékes igazgatósága ebben a konkrét ügyben szakértőként alkalmaz, többek között az ő szakértői véleményére alapozza a gyanúsításokat is” – mondta el sajtótájékoztatóján Szabó Bálint. Szerinte azért halad akadozva, és nem kellő motivációval az ügy, mert befolyásos politikusok, gazdasági szereplők is érdekeltek voltak és érdekeltek jelenleg is a Szeviép-céghálóban valamilyen módon. Konkrétumként megemlítette

Dávid Ibolya

testvérét, aki egyébként a cégcsoport egy hajózással foglalkozó vállalatában volt érintett, illetve egy korábbi államtitkár közvetlen munkatársa, és az egyik legnagyobb magyar építőipari cég vezérigazgatói tanácsadója is kötődött a cégcsoporthoz. Szabó Bálint ultimátumot adott át az osztályvezetőnek a vagyonmentéssel kapcsolatos bizonyítékokkal együtt, melyben azt kéri, hogy hétfőig vizsgálja ki a NAV, van-e elfogultság az ügyben.

szabo_balint_mappa01_gs

A Vasashoz, a feleséghez és a gyerekhez is került Szeviép-vagyon

Megtudtuk: az aktában több olyan dokumentum is található, amelyek segítségével végigkövethető a vagyonmentés, a milliárdok vándorlásra, cégről cégre. Egy konkrétumot is említett Szabó, az pedig a szintén a SZEGEDma.hu által először megírt faddi

Szeviép-Hungary cég

létrehozása 2 milliárdos alaptőkével. Ezzel kapcsolatban Szabó szerint

Baranyi Sándor

az egyik Szeviép-vezér azt állította, hogy válságmenedzselés miatt vették fel a kapcsolatot a Szeviép Zrt. csődeljárása előtt fél évvel, így kerültek kapcsolatba. „Közben a cég a csőd előtt egy hónappal alakult szegedi, Szeged környéki magánemberek tulajdonában. A Szeviép-Hungaryt a cikk megjelenése után két hónappal átnevezték, majd két hét múlva az átnevezett vállalatot is átnevezték, majd ez a cég 1 milliárd forintért megvásárolta

a Vasas focicsapatát

. Az aktában, amit átadok, több ehhez hasonló vagyonmentést lehet végigkövetni. Ha engem kérdeznek tehát, hogy hová lett a 8,5 milliárdnyi Szeviép-vagyon, akkor azt mondom, hogy adriai ingatlanokban, nyaralókban, szállodákban, futballfinanszírozásban, a belügyminisztériumtól egy sarokra található hatalmas irodaházban és különböző olyan építőipari csoportokhoz köthető cégekben, amelyek a Szeviép Zrt. csődje, 2010 után alakultak és látványos fejlődésen mentek keresztül, szinte a semmiből akár milliárdos árbevételt produkálva. Jelenleg cégeket és cégrészesedéseket tudtak zárolni. Érdekesség, hogy az egyik Szeviép-vezér a foglalás előtt másfél hónappal a teljes ingatlanvagyonát kezelő cégben a vagyoni részesedését eladta a feleségének és a gyermekének" - közölte a károsultak képviselője. Szerkesztőségünk megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is az ügyben. "A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága csődbűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást a Szeviép Zrt. tevékenységével kapcsolatban. A nyomozó hatóság az ügyben gyanúsítottakat hallgatott ki és a keletkezett kár megtérülése érdekében vagyontárgyakat foglalt le. A nyomozás ügyészi felügyelet mellett ütemezetten, a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A nyomozás érdekei miatt jelenleg bővebb tájékoztatást nem áll módunkba adni" - tájékoztatott

Barnáné Horváth Melinda

sajtóreferens az ügy állását illetően.

A csődbűntettről

A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága által említett csődbűncselekményről a Btk. 2012. évi C. törvényének 404. §-a rendelkezik. Általában tipikusan akkor követik el a bűncselekményt, amikor még nincs felszámolás alatt a cég, viszont épp e bűntett miatt válhat fizetésképtelenné, és kerül felszámolás alá. Az követheti el a csődbűntettet, aki a cég vagyona felett rendelkezik (tag, részvényes, ügyvezető, vezérigazgató stb.). A cselekmény hétköznapi nyelvezetre lefordítva annyit tesz, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetett, gazdálkodó szervezet, cég (még nincs felszámolás alatt a társaság, de követelései meghaladják a bevételeit) vagyona felett rendelkező személy a cégvagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A teljes Szeviép-dossziét korábbi cikkünkben olvashatja!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.