Közélet

A vallási turizmus népszerűsítésének útjait keresték Ópusztaszeren

A vallási turizmus népszerűsítésének útjait keresték Ópusztaszeren

2013. október 24., csütörtök
A vallási turizmus népszerűsítésének útjait keresték Ópusztaszeren
zombori_egyhazturisztika_opusztaszer

Az Ökumenikus vallási útvonal kialakítása Temes és Csongrád megyében megnevezésű projekt keretein belül második alkalommal tartottak műhelymunkát az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A meghívott előadók elsősorban napjaink vallásturisztikai kommunikációjáról, az egyházi kulturális örökségek népszerűsítésének lehetséges útjairól beszéltek a hallgatóságnak, górcső alá vették mindazon kommunikációs eszközöket, amelyek segíthetnek a vallási turizmus fellendítésében. Az utak mellett szó esett a zsákutakról is. A konferenciát

Kiss Róbert

, az Emlékpark általános helyettese, igazgatási vezetője nyitotta meg, egy rövid, keresztény múltunkra is kiterjedő történelmi visszatekintéssel.

Zombori István

történész-muzeológus az ópusztaszeri skanzenben a közeljövőben a projektnek köszönhetően megépülő Pallavicini kápolna múltját ismertette, megépítésétől egészen az 1950-es években bekövetkező teljes pusztulásáig. Az őrgrófi család, amely korábban az Ányás határában megépült kripta-kápolnába temetkezett, sok viszontagság után tudott méltó temetkezési helyet kialakítani a közeli Sándorfalván. Zombori István történész már korábban javasolta, hogy Ópusztaszeren, a Dél-Alföldet bemutató néprajzi gyűjteményben a fennmaradt eredeti tervrajzok alapján az őrgrófi család kápolnája épüljön meg templomként. A történész a Máriazell-Csíksomlyó zarándokútvonalat (Mária út) „új magyar El Caminoként” említette, melynek a pályázat keretében most Ópusztaszer és a térség több települése is részesévé válhat. „Legyünk rá büszkék és hívjuk fel rá a figyelmet!” – fogalmazott előadása végén.

Antal Zsolt

, a Gerhardus Kommunikációs- és Média Intézet vezetője a Szeged-Csanádi Egyházmegye kommunikációja kapcsán elmondta, hogy az egyházmegye hírei után leginkább fogékony idősebb korosztályt az évente 5 alkalommal megjelenő Toronyirány című kiadvánnyal tudják elérni. Annak ellenére, hogy még mindig a print a legjobb mód, hogy a célközönséget elérjék, ez a helyzet nem tartható sokáig. A 2009 óta teljesen egyházmegyei tulajdonban lévő Gyulai Városi Televízióból egy jó városi tv-t sikerült létrehozni, ahol az országos hírek mellett a helyi értékek is szerepet kapnak. Ennek köszönhetően a Szeged-Csanádi Egyházmegye az országban az egyetlen olyan egyházmegye, amely az MTVA-ba beszállíthatja a saját híreit. A hazai médiapiacot uraló kereskedelmi csatornákban szinte lehetetlen megjelenni egyházmegyei hírekkel, az egyházzal kapcsolatban elsősorban a devianciák, negatívumok jelennek meg, a pozitív dolgokról nem esik szó. Ennek az egyik oka, hogy a kereszténység ma már nem érték, nem alapvető rendezési elv. A megjelenési lehetőséget biztosító közmédia azonban – bár vannak előremutató jelek – még mindig nem találja a helyét, folyamatos lemaradásban van a kereskedelmi adókkal szemben. A zarándokutak kommunikációja kapcsán ráadásul társadalmi problémák is megjelennek. „A magyarok elmagányosodtak” – fogalmazott az adjunktus, nincsenek valóságos, csak virtuális közösségek. Az előadás egyik fontos üzenete volt, hogy az egyház kommunikációjának is szükséges megújulnia. Erre kitűnő példa Ferenc pápa: a bonyolult dolgokat is egyszerűen, a humort sem nélkülözve tudja közvetíteni. A vallási turizmus lehetséges médiareprezentációival kapcsolatban

Radetzky András

a gyors és direkt, ám költséges és rövidebb hatású reklámmal szemben a lassabb, ám olcsóbb és hosszabb hatású PR kommunikáció előnyeiről beszélt. A Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese külön kiemelte a személyes sajtókapcsolatok fontosságát. Hangsúlyozta: a sajtókapcsolatok éltető ereje az olyan információ, amely sokakat érdekel, vagy sokak életében hozhat változásokat. A Magyar Katolikus Rádió az egyház hivatalos rádiója, mely közel száz önálló műsorában hétköznapi témákkal közvetíti az egyház értékrendjét. A vallási turizmus fellendítésének különböző lehetőségei mellett a zsákutakról is szólt Dr. Povedák István, az MTA - SZTE Vallási kultúra kutatócsoport tudományos munkatársa. A vallási turizmus és a búcsújárás között ma már nagyon sok az átfedés: a búcsújárás egyre inkább vallási turizmussá válik. Néhány sikeres, magyarországi búcsújáróhely példája kapcsán (Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs) rámutatott, hogy az embereknek igényük van a vallásra. Nem elsősorban az „elvallástalanodás” az oka annak, hogy hazánkban a vallási motivációjú idegenforgalom a turizmusnak csak igen csekély részét adja. A vallási turizmussal kapcsolatban a veszélyekre is felhívta a figyelmet. Zsákutcába vezethet például, ha a nemzeti jelleg túlsúlyba kerül, vagy ha a lokális, meggyökeresedett hagyományokat figyelmen kívül hagyják, illetve nem veszik figyelembe a megváltozott vallási igényeket egy-egy új zarándokhely kialakításakor. Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt kérdezni a szakemberektől.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.