Az élő donorok a transzplantáció fejlődésének zálogai

Cikkünk frissítése óta eltelt 7 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

elo_donor2006Magyarország július 1-től a hét ország transzplantációs központjait összefogó Eurotransplant teljes jogú tagjává vált, így a szervekre várakozók esélyei várhatóan javulni fognak. Hol tart ma a transzplantáció, és ebből mi érhető el Szegeden? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Május 27-én Magyarország aláírta a szerződést az Eurotransplanttal, július 1-i hatálybalépéssel immár hazánk is a szervezet teljes jogú tagja. Az egyezséget a szakemberek mindenképpen pozitívan értékelik, hiszen egy olyan kis populációval rendelkező országban, mint Magyarország, jóval kisebb a matematikai valószínűsége is a szervhez jutásnak, mint egy ilyen, jóval nagyobb, százmilliós merítőbázis esetén – magyarázta portálunknak Lázár György, az SZTE Sebészeti Klinika igazgatója. Főként a mellkasi, életmentő szervekre váróknak lettek jobbak az esélyei, már a csatlakozás előfázisában érzékelhetően csökkent a várólistások halálozási aránya. Várhatóan sokkal jobb lesz az úgynevezett immunológiai egyezés is, vagyis több szervből „válogathatnak” a szakemberek, és az adott beteg a számára legmegfelelőbbet kaphatja meg. Az Eurotransplant leideni központja kiegyensúlyozottságra törekszik, a várólistán a betegek sorrendjét szigorú szempontok – mint például a sürgősség, a szerv mérete, vércsoport stb. – alapján határozzák meg, a szervezet személy szerint ajánlja fel egy-egy betegnek a transzplantációs lehetőséget.

De hogyan is állunk általánosságban és itt Szegeden a szervátültetésekkel, mit lehet és mit nem, mi jelent valós megoldást? Alapvetően megkülönböztetjük a szerv- és a szövetátültetést. Utóbbiba tartozik például a vérátömlesztés, a csontvelő-, a szaruhártya vagy a bőrátültetés, de a szívbillentyűk „cseréje”, vagy protézis helyett bizonyos csontszegmentumok beültetése szintén szövettranszplantáció. A másik kategória, mikor egész szerveket ültetnek át, a legtipikusabbak a vese-, máj-, szív-, tüdő- és hasnyálmirigy-transzplantációk. Kevésbé elterjedt, de a világon néhány helyen vékonybél-átültetést is végeznek. Másik terület az úgynevezett kompozit graftok átültetése, mikor teljes kart, vagy éppen arcot transzplantálnak – sorolta Márkiné Szederkényi Edit adjunktus, a Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályának vezetője.

Veseátültetés élő donorral

A vese páros szerv, a szakemberek szerint egy ember egy vesével is teljes értékű életet élhet, komolyabb következmények nélkül, így egyre gyakoribbak az élődonoros beavatkozások az elhunyt donorok (kadáver) mellett. Ezt a beavatkozást Szegeden is rutinszerűen végzik, tavaly volt éppen az ötvenedik évfordulója annak, hogy Németh András professzor elvégezte a Tisza-parti városban az első vesetranszplantációt – egyébként szintén élő donorral. 2006-ban indították újra az ilyen átültetéseket. Jelenleg nem is ismert jobb mód a veseelégtelenség kezelésére, mint a transzplantáció, nemcsak orvosi, hanem a költséghatékonyság szempontjából is – hangsúlyozta Lázár György. Az élődonoros beavatkozásokkal nagyon jók a tapasztalatok, hiszen a szervet nem kell hűteni, szállítani a transzplantáció előtt, hanem rögtön egyik szervezetből a másikba kerül.

A mai korszerű immunszupresszív gyógyszerekkel pedig hatékonyan meg lehet akadályozni a kilökődést, így ez tíz százalék alatt van. Hozzá kell tenni, hogy abban az esetben, ha annak jelét látják, hogy a szervezet nem tűri tovább a beültetett szervet, még nagyrészt akkor is van orvosi megoldás a kezelésére – tudtuk meg a doktornőtől. Sikeres transzplantáció esetén a beteg immár teljes értékű életet élhet, munkába állhat és sportolhat is. Hozzá kell azt is tenni, hogy minél előbb kap egy veseelégtelenség jeleit mutató páciens új szervet, annál jobb lesz az eredmény, hiszen a betegség az erek állapotának romlásával, a szervek károsodásával és öregedéssel jár.

Nem tudják

Lázár professzor arról is beszélt, elengedhetetlenül fontos a megfelelő tájékoztatás, hiszen sokszor az orvosok sincsenek tisztában ezzel a lehetőséggel, és nem informálják a betegeiket. Az élődonoros beavatkozásra tipikusan a betegek rokonai, hozzátartozói vállalkoznak, de a transzplantációnak nem feltétele a genetikai rokonság! A lényeg az érzelmi kötődés. Miután meggyőződtek arról, hogy a donor valóban alkalmas a szervátültetésre, egy kórházi etikai bizottság fogja megvizsgálni, hogy valóban önkéntes-e ez az adományozás, tehát nem kényszer alatt, nem ellenszolgáltatásért ajánlja-e fel a donor a szervét. A professzor azt is hozzáfűzte, az élődonoros transzplantációnak igazán nagy hagyománya az Egyesült Államokban van, ahol jóval meghaladják az ilyen esetek a kadáveres átültetéseket. Ott már olyan nagy a „merítőbázis”, hogy az orvosoknak gyakorta lehetőségük van a legjobban egyező szerveket kiválasztani. Az egyik „csúcseset” például az volt, mikor nyolc pár feküdt be egyszerre transzplantációra, és a donorok nem a saját, hanem barátjuk partnerének adogatták „keresztbe” szerveiket, hiszen így lehetett a legjobb eredményt elérni. Fontos, hogy egyszerre történjenek az ilyen átültetések, mert volt már rá sajnos példa, hogy valaki időközben meggondolta magát – fejtegette a professzor.

A felajánlók mindig nagy szeretettel és ugyanakkor a műtéttől való természetes félelemmel jönnek a beavatkozásra, de szerencsére ma már a laparoszkópia és a minimális beavatkozással járó sebészeti módszereknek köszönhetően pár nap lábadozás után már élheti is tovább az életét a donor – emelte ki Lázár György. Azt is megtudtuk, Szegeden hullámzik az élődonoros transzplantációk száma, tavaly tíz ilyen eset volt, míg kadáveres mintegy negyvenöt.

Könnyebb adni, mint kapni

Őssejtből szervet?

Egy érdekes korreláció: a transzplantáció az egészségügy húzóága, a tapasztalatok szerint ahol magas színvonalon működnek az ilyen jellegű beavatkozások, ott az egészségügy is dinamikusan fejlődik. Lázár György kiemelte, korunkat a biológia évszázadaként tartják számon, és a biological engineering területét, azaz a szervek „felépítésének” lehetőségeit is intenzíven kutatják. Szederkényi Edit úgy fogalmazott, a jelenlegi állás szerint főként szívet és májat tudnak őssejtekből létrehozni az ezzel foglalkozó intézetekben, de még mindig szükség van donorra, hiszen a szerv vázát nem tudják felépíteni. És persze ezek rendkívül költséges kutatások, gyakorlatba való átültetésük pedig még évtizedekbe telhet, de már nem csak science fiction.

Érdekes módon nem annyira a szervek adományozásával, sokkal inkább az elfogadással van nagyobb probléma – tudtuk meg Szederkényi Edittől. Ebben szerepet játszik, hogy az elfogadó fél attól, hogy egy másik – adott esetben szeretett embert – az ő egészségéért meg kell károsítani. A doktornő hangsúlyozta, ezért is fontos a felvilágosítás, elmondani azt, hogy lényegesen nem károsítja meg a beavatkozás, nem lesz például rokkant vagy nyomorék. A sajátos helyzetben van még egy tényező: amikor elfogad valaki egy ilyen nagy értékű ajándékot, akkor hálásnak kellene lennie, márpedig a mai társadalomban jobban szeretjük a személytelen, pénzért történő adok-kapok-ügyleteket. Az is lelki tényező, hogy ha valaki egy új szervet kap, tudja, hogy vigyázni kellene rá, adott esetben el kellene hagyni néhány rossz szokást – erre az erőfeszítésre pedig nem mindenki hajlandó.

A klinikán dolgozik egy szakpszichológus is, hiszen minden betegség esetén fontos a lelki egyensúly helyreállítása. Lázár György elmondta, a pszichoszomatikus betegségek és a hozzájuk kapcsolódó lelki tényezők igenis valósak. A pszichológus például különböző teszteket végez a transzplantációs osztályon, ugyanis a beteg pszichés státuszából lehet következtetni arra, hogyan fog működni a beültetett vese. Viszonylag nagy pontossággal meg lehet azt is mondani, hogy a bizonyos teszteredmény esetén a vesével valami probléma van. Azt viszont nem mindig lehet egyértelműen látni, hogy azért van rossz lelki állapotban, mert rossz a veséje, vagy fordítva – tette hozzá az adjunktusnő.

Sejtek a cukorbetegeknek

Lássuk a többi szervet! A májtranszplantáció esetében gyakorta a szervnek csak egy részét ültetik át, már az is segítség lehet. A hasnyálmirigy-transzplantáció a cukorbetegeknek – tipikusan az 1-es típusú diabéteszben szenvedőknek – lehet megoldás, de hozzá kell tenni, sajnos a tapasztalatok szerint elég magas a kilökődések száma. Valamivel jobb a helyzet, ha mellette a károsodott vesét is átültetik. Részleges eredmények tapasztalhatók az úgynevezett hasnyálmirigy-szigetsejtek átültetésekor is. Ekkor nem a teljes szervet transzplantálják, de sajnos ezt a beavatkozást időről időre meg kell ismételni a kilökődés miatt. Mégis azért használják, mert komoly kockázattal nem jár ez a beültetés, de a betegek életét egy néhány évre megkönnyítheti.

Korábban Szegeden is végeztek ilyen transzplantációt, koraszülöttek sejtjeit használták. Több mint tíz éve az USA-ban egy másik, kadáveres módszert kezdtek alkalmazni, mert a halottból nagyobb számú szigetsejtet lehet kinyerni, így eredményesebb is, mint a másik beavatkozás, viszont rendkívül költségigényes, több millió forintos beavatkozásról van szó, amit tehát ismételni kell. Lázár György elmondta, szerették volna Szegeden folytatni az ilyen beavatkozásokat, de nem kaptak rá állami támogatást.

Szív és tüdő

A tüdőátültetést is tervezték Szegeden, de egyelőre szintén nem látszik a megvalósulása. Tudni kell, hogy az új légzőszervre várakozó magyar betegeket Bécsben – Európa legnagyobb transzplantációs központjában – látják el egy osztrák-magyar megállapodás alapján, „cserébe” Magyarországról szerveket kap a központ.

Bogáts Gábor, a szegedi Kardiológiai Központ Szívsebészeti Osztályának főorvosa elsőként hajtott végre vidéken sikeres szívátültetést, melyért 2006-ban a Szegedért Alapítvány fődíját is megkapta. Lázár professzor hozzátette, ez egy egyszeri alkalom volt, melyet egyrészt a főorvos felkészültsége (korábban külföldön végzett már transzplantációt), másrészt a beteg állapota (nem volt szállítható) indokolt.

A szervkereskedelemtől a szervturizmusig

A professzor arról is beszélt, a szervátültetés minden mozzanatának szigorú törvényi szabályozásnak kell megfelelnie. Miniszteri rendelet írja elő, melyik klinikán milyen szervet lehet kivenni és/vagy átültetni (a kivételre egyébként mind a négy magyarországi egyetemi orvosi központ jogosult). Az ország kis méretéből is adódik, hogy a szervek útja teljesen átlátható, így a nemzetközi színtéren rettegett szervkereskedelem sem hazánkban, sem Európában nem jellemző. Szederkényi Edittől megtudtuk, azért próbálkozások mindig vannak, olykor kapnak olyan külföldi hívást, hogy az illető szinte bármennyit fizetne egy-egy szervért. A szervezett, többnyire illegális szervkereskedelem leginkább Pakisztánban, Indiában és Dél-Amerikában fordul elő, ahol szabályosan brókercégek üzletelnek a szervekkel. Szintén egy sajátos eset Kína, ahol korábban jogszabály is engedélyezte a halálra ítéltek szerveinek transzplantálását, nem véletlen, hogy az eset a WHO tiltakozását is kiváltotta, hiszen rögtönítélő bíróságokkal gyorsítottak meg a várólistákat… Nem ismeretlen a szervturizmus fogalma sem, hiszen aki Európában nem tudja kivárni a sorát, keletebbre tekint, és megfelelő fizetség ellenében ott olykor kaphat is szervet. Ezeken a területeken sokkalta inkább működik az „altruista donáció”, és kevésbé firtatják, ki kinek és miért adja át például a veséjét. Ez azonban az etikai aggályok mellett más problémákat is felvet, volt már arra példa, hogy ugyan új szervvel, de mellette fertőző májgyulladással tért vissza a páciens – a kétes hírű ügyletekben természetesen a higiéniai feltételek általában elégtelenek – összegzett az adjunktusnő.

Default thumbnail
Előző sztori

Kirepült a szlovák sofőr az autóból, teljes útzár Mórahalomnál (FRISSÍTVE!)

Következő sztori

Labdarúgó megyeválogatott: "A történet nem ért véget, most kezdődik" + FOTÓK

Legutóbbi hasonló cikkek