Gazdaság

„Gyertek keletre, fiatalok!” - ősszel indul az ELI építése + FOTÓK

„Gyertek keletre, fiatalok!” - ősszel indul az ELI építése + FOTÓK

2013. július 4., csütörtök
„Gyertek keletre, fiatalok!” - ősszel indul az ELI építése + FOTÓK
eli_sajttaj03_gs

A tervek szerint ősszel elkezdődik a szegedi lézerközpont építése, a beruházás első ütemének 2015 nyarára kell elkészülnie. A lézerközpont kapcsán több külföldön dolgozó magyar szakember hazatérésre számítanak - derült ki a csütörtökön tartott lakossági fórumon.

Zajlik az ELI (Extreme Light Infrastructure) előkészítő projekt második fázisa. Az ELI egyike a 44 pán-európai kutatási nagyberuházásnak. A cél egy lézereken alapuló egyedülálló kutatóintézet létrehozása, melyben mind a lézerimpulzusok, mind a segítségükkel előállított fényforrások a hazai és külföldi tudósok rendelkezésére állnak. A szegedi lézerközpontban lehet majd vizsgálni a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással a világon – mondta el a lakossági fórumon

Tölgyesi Viktória

, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU-koordinációs igazgatója. Az egyedülálló lézertechnológia várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé. A beruházás finanszírozását 85 százalékban az EU, 15 százalékban a magyar állam biztosítja. Az ütemezés szerint a megvalósítási szakaszban várhatóan 2015 nyarára fejeződik be az első fázis, megépül a kutatóközpont és a lézertechnológia egy részét is beépítik, kezdődhetnek a kutatások is. A második szakaszban tovább fejlesztik a lézert, melynek eredményeképpen 2018-tól egy még speciálisabb paraméterekkel rendelkező lézertechnológia áll majd a szakemberek rendelkezésére.

Az épület

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az ELI teljes költségvetése 245 millió euró. Magára az épületkomplexumra és a lézerberendezésre mintegy 61,3 milliárd forintot fordíthatnak. Már megtörtént a terep előkészítése, a lőszermentesítés, a cserjeirtás és a betondeponáció. Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, egy konzorcium működteti a három európai lézerközpontot (Szeged, Bukarest, Prága). Egy Helios nevű programot indítottak a k+f technológia előkészítésére, valamint oktatási és tréningprogramokat terveznek az ELI-hez. Maga a Budapesti út 5. szám alatt épülő lézerközpont 24400 négyzetméter alapterületű lesz, ebből a lézer munkacsarnokok 1350 négyzetmétert tesznek ki. A berendezések mechanikai alapozásának annyira stabilnak kell lennie, hogy a lézernyaláb elmozdulása száz méteres terjedést követően 99 százalékos valószínűséggel 50 mikrométernél kisebb legyen. Fontos a megfelelő páratartalom és a stabil hőmérséklet biztosítása is, a lézertermeket 20-22 Celsius-fokon tartják, és a 24 órára vetített hőmérsékletingadozás nem lehet több, mint 0,3 fok.

Lesz-e kinek?

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte, az ELI-hez jelentős oktatási feladat is társul, hiszen a kutatóközpont mintegy 200 szakemberrel fog üzemelni. A fejlesztéshez-üzemeltetéshez fizikusok, mérnökök és informatikusok kellenek, a felhasználás terén pedig gyakorlatilag bármelyik rokon szakterületről érkezhetnek. Egy konzorciumot is létrehoztak, mely azon intézményeket foglalja magába, ahol nagy hagyománya van az optikai és lézerfizikai kutatásoknak, így az SZTE-t, a Pécsi Tudományegyetemet és a Budapesti Műszaki Egyetemet, valamint két akadémiai intézetet, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontot és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontot. A Heliosban már a hálótervek kialaítására is sor került, valamint létrehoztak egy Lézerfizika Oktatási Klasztert és egy Lézertechnológiai Platformot, mely a lézerben érdekelt szervezeteket és cégeket szólítja meg. A professzor arról is beszélt, az ELI hírére elkezdtek hazaszállingózni a magyar szakemberek. „Tudjuk, mit kell tanítani és azt is, hogyan, az a kérdés, lesz-e kinek” – magyarázta a rektor. Kérdésre elmondta, ha minden olyan külföldön dolgozó magyar kutató, aki a látókörükben van, hazajönne, az is kevés lenne. Hozzátette: nem csak a szegedi ELI miatt lesz érdemes lézerfizikát tanulni, hanem európai méretekben is keresettek lesznek az ilyen szakemberek. Ugyanakkor ez természetesen nem jelenti azt, hogy könnyű lesz fizikus diplomát szerezni.

Keletre!

A rektor végül arról is beszélt, az ELI bejelentésekor az ELI Courier című lap címlapján a Bukarestet, Prágát és Szegedet szimbolizáló székesegyházak felé tartó hátizsákos fiatalok voltak láthatók, alul a felirattal: „Menjetek keletre, fiatalok!” Az ELI olyan egyedülálló lehetőség, mely a II. világháború óta nem volt Kelet-Közép-Európában. A lézerkutatások ipari hátterét a fotonika adja, mely egy rendkívül dinamikus piac, 2015-re 440 milliárd eurós volumenűvé duzzadhat, kedvelt kockázatitőke-célpont, és egyértelmű EU-s dominancia mutatkozik ezen a területen. A professzor azt is hozzátette, igazán gazdaságélénkítő hatása a lézerközpont köré tervezett ipari parknak lesz, mely 50 százalékos betelepülés esetén tíz év alatt mintegy 20 milliárdos többletbevételt jelenthet Szegednek. Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár elmondta, az ELI az Új Széchenyi-terv keretében valósul meg, ez pedig azt jelenti: összkormányzati érdek. Hangsúlyozta, a kormányzat minél több alkalmazott kutatást szeretne támogatni az ELI kapcsán. A projekt jelentőségét a munkahelyteremtés és a szakemberek hazacsábítása is növeli. Az ELI olyan nemzetközi együttműködéssel valósul meg, melyre a Kelet-Közép-Európában még nem volt példa. Július 9-én egy budapesti workshopon a lézerberendezések potenciális beszállítóit tájékoztatják a lehetőségekről.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.