Kultúra

Egy hétre "festőtanyává" változik a Szőregi Faluház + FOTÓK

Egy hétre "festőtanyává" változik a Szőregi Faluház + FOTÓK

2013. július 15., hétfő
Egy hétre "festőtanyává" változik a Szőregi Faluház + FOTÓK
alkoto_tabor_szoreg_mj 019

Egyhetes alkotótábor nyílt meg vasárnap a Szőregi Faluházban, az alkotások közül valószínűleg több kapcsolódik majd valamilyen módon a településhez.

Rózsavölgyi József

(Fidesz-KDNP), Szőreg önkormányzati képviselője köszöntőjében elmondta, a Szőregi Faluház halálra volt ítélve, a közgyűlés azt javasolta, hogy adják el. A képviselő azonban indítványt terjesztett elő, hogy ne kelljen megválniuk a faluháztól, hanem a művelődési házzal közös költségvetésből, annak részeként működhessen tovább. Az idei nyáron már két gyermektábornak is helyet adott a ház, most pedig egy alkotótábor lelt benne otthonra - ez is bizonyítja: szükség van az épületre - hangsúlyozta a politikus. A mostani rendezvényhez fedezetet az önkormányzat biztosít egy 200 ezer forintos pályázatból, melyre sikerrel pályázott az

Ágó Rita

által vezetett szőregi Tömörkény Művelődési Ház.

Miklós Péter

történész, a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának tagja köszöntőjében felidézte, 2010 óta, Rózsavölgyi József képviselőségének kezdetétől örvendetesen nagy hangsúlyt kapnak Szőregen a kulturális események. Januárban

Kálmány Lajosról

, augusztus 20-21-én a szerb megszállás alóli felszabadulásról emlékeznek meg, de szép ünnep a Katalin-napi búcsú, és új fényt kapott a Szőregi Rózsaünnep is. Az alkotótáborral kapcsolatban Miklós Péter a gyökerekre utalt. Emlékeztetett, 1746-ban itt született

Todor Illic

ikonfestő, templomdíszítő mester, akinek alkotásai a történelmi Magyarország számos ortodox és görögkatolikus templomában fellelhetők.

Bálint Sándor

kutatásai szerint a 18. század végén készült szőregi és szegedi templomok falfestményei, ikonosztázai is az ő keze nyomát őrzik. Legnagyobb munkája a nagyváradi görögkatolikus székesegyház volt, illetve a karlováci székesegyház - későbbi pátriárkai székhely - ikonosztázionja. Az ő szemléletét, példájának ihletését kívánta a történész az alkotóknak.

Péter László irodalom- és helytörténész, Szeged díszpolgára Szőregről beszélt a művészeknek. Mint mondta, a település neve a magyar oklevél-irodalomban hamarabb fordul elő, mint Szeged, nevezetesen a Csanád-legenda említi először. Sajnos a Szegedhez való csatolása után a település neve "elsüllyedt" a történelemben. A legfontosabb, hogy a "szellem napvilága" tükröződjön a munkákban - fordult a festőkhöz a tábor vezetője, Pataki Ferenc, Szegedért emlékérmes festőművész. Megtudtuk, tíz alkotó kapott meghívást az egyhetes táborba, tehetség, munka és szorgalom alapján - a többség jó képességű, amatőr alkotó. A cél: a település számára is maradandót alkotni. A művész portálunknak azt is elmondta, témának, ihletésnek a település arculatát, jellegzetes helyeit használják, a természeti témákhoz a kert biztosít "modellt", illetve aktfestésre is lesz alkalom. Portrékat is festenek, olyan Szőreghez kötődő embereket örökítenek meg például, mint Péter László vagy Kanalas István fafaragó. Mindezzel együtt a program laza, megvan a szabadság saját alkotói ötletek kidolgozására is. Ősszel a szőregi művelődési házban kiállításon mutatják majd be az itt készült képeket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.