64 vármegye megszentelt földje a szegedi emlékműnél + FOTÓK

A délvidéki országzászló emlékmű talapzatánál a 64 vármegye megszentelt földjét tartalmazó kapszulát helyeztek el a Nemzeti Összetartozás Napján. „Magyarország határai ott húzódnak, ameddig a szívünk ellát” – fogalmazott Gyimesi László a megemlékezésen.

A Nemzeti Összetartozás Napján

Gyimesi László,

a Fidesz szegedi elnöke emlékeztetett, máig fájó, máig be nem gyógyult sebnek nevezzük a trianoni békediktátumot, gyakran halljuk ezt, ám sokszor nem gondolunk valóban bele Trianon emberi tragédiáiba. Elmondta, gyakran esik szó arról, hogy az ország ásványkincseinek, erdeinek hány százaléka veszett el. „Arról viszont sokkal ritkábban hallunk, hogy egyik napról a másikra szomszédos falvakban élő rokonok fényévekre kerültek egymásról, és arról sem beszélünk gyakran, hogy százezrek jártak úgy, hogy egyik nap még bejárhattak a közeli nagyvárosba dolgozni, másnap pedig már sorompó választotta el őket ettől” – emlékeztetett. Gyimesi hangsúlyozta, azt sem gondoljuk végig, hogy Trianon semmi másról nem szólt, mint Magyarország térdre kényszerítéséről, és az utódállamok hazánk kárára történő megerősítéséről. A határokon kívül rekedt magyarság szisztematikus etnikai, kulturális és gazdasági ellehetetlenítése zajlott, ki- és betelepítésekkel tarkítva. Az országhatárainkon élők mai napig megmaradásukig küzdenek. „A Nemzeti Összetartozás Napja és az erről szóló törvény többek között azt is jelenti, hogy a magyar állam a hétköznapok tettei mellett szimbolikusan is kinyilvánítja, egyet ért ezzel a küzdelemmel, és támogatja azt” – szögezte le Gyimesi László. Megjegyezte, sokan nem támogatják a határainkon túl élő magyarokat, koccintanak az elszakításukra.

A Fidesz szegedi elnöke szerint a ma emberének a feladata, hogy előre szegezze tekintetét, amellett, hogy emlékezik és a múlt történéseire. „Ma azért is vagyunk itt, hogy együtt visszatekintve, és a Trianon óta eltelt időszakot átgondolva erőt merítsünk a jelennek a jövő számára. Ma erőt merítünk a jelen és a jövő tetteinek, amelyek Trianon sebeit hivatottak begyógyítani” – fogalmazott. Kijelentette, a magyar nép sikerre van ítélve, egész történelme arról szól, hogy valakik megpróbálják letéríteni a saját útjáról. Gyimesi elmondta, a magyar nép történelme folyamatos küzdelmek sorából áll, de ezek végén mindig a magyar nép került ki győztesen. „Orbán Viktor kormánya a magyar utat járja, nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert ez képes kivezetni az országot a válságból. Ez az út kovácsolja újra erős nemzetté a magyarokat” – jelentette ki, hozzátéve, ezt az utat siker fogja koronázni, melynek már látszanak az eredményei. A megemlékezésen Gyimesi László és Simor Márton szobrászművész, a délvidéki országzászló emlékmű alkotója a hatvannégy történelmi vármegye megszentelt földjét tartalmazó kapszulát helyezett el az emlékmű talapzatához. A kapszulát Sándor János András szegedi lokálpatrióta jóvoltából kerülhetett a kapszula a szegedi országzászlóhoz. A kis szelencét még az 1920-as években szentelték meg, egykor egy másik országzászló talapzatánál nyugodott. Az ünnepségen közreműködő Fábri-Ivánovics Tünde elmondta, ő és Fábri Géza egyaránt a Délvidékről származnak, s nagyon sokat kaptak Magyarországtól. Nekik még vizsgázniuk kellett az állampolgárságért, s hozzátette, családjuk pár hete kapta meg a magyar állampolgárságot, ami nagy örömmel tölti el. A nemzet összetartozását is jelképezve, előadták a zentai Szűcs Ferenc megzenésített versét, melynek címe: Ballada a nemzetfáról. Az ünnepség végén koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatánál.