Közélet

55 éve végezték ki Nagy Imrét

55 éve végezték ki Nagy Imrét

2013. június 14., péntek
55 éve végezték ki Nagy Imrét
nagy_imre_koszoruzas01_gs

Konferenciával és koszorúzással emlékeztek Nagy Imre és társainak 1958. június 16-i kivégzésére, valamint a Nagy Imre-féle „új szakasz” politikájáról.

A tudományos tanácskozáson előadó

Sipos József

, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi docense, a Nagy Imre Társaság tagja elmondta, 1953. július 4-én Nagy Imre lett az új miniszterelnök, Rákosit váltva, akit a szovjet vezetés is le akart mondatni, és lényegében egy új kormányprogramot fogalmazott meg – beszédét a rádió is közvetítette. Nagy tetszést váltott ki az emberekben, mert nem a szokásos marxista-leninista frazeológiában beszélt az ország gondjairól. A pártvezetés tudtával óriási kritikát gyakorolt a sztálinista rendszer felett – ennek hatvanadik évfordulójára a Nagy Imre Társaság országszerte konferenciákkal emlékezett, így Szegeden is, ahol a társaság Csongrád megyei szervezete, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéke, a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium, valamint az Erdei Ferenc Társaság szegedi csoportja szervezte az eseményt.

Jelentős reform

Nagy Imre-tárlat az Emlékpontban

A hódmezővásárhelyi Emlékpontban péntek délután Sipos József tárlatvezetésével nyílt meg Nagy Imre Társaság által összeállított Nagy Imre élete és halála című, tizenkét, fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból álló vándorkiállítás, melyet a hónap végéig tekinthetnek meg az érdeklődők. Nagy Imre snagovi leveleiből és jegyzeteiből Vincze Gábor, az Emlékpont történész-muzeológusa olvasott fel. A Nagy Imre Alapítvány és Társaság 2006-ban Vida István történész szerkesztésében adta ki Nagy Imre mintegy 580 oldalas snagovi naplóját.

A szakember arról is beszélt, a rendszerváltás óta a történészek azon vitatkoznak, mennyire volt radikális a Nagy Imre-féle váltás: csak korrekciója volt-e a sztálini gazdasági-politikai mechanizmusnak, vagy valódi reform. „Én egyetértek azon történészekkel, akik közé

Berend T. Iván

és

Romsics Ignác

is tartozik – ők úgy gondolják, hogy a korábbi rendszer jelentős reformjáról van szó. Az államszocializmus időszakában ez volt az első jelentős lépés a sztálinista rendszer megváltoztatására” – összegzett a docens.

A bátrak

1958. június 16-án hajnalban végezték ki

Nagy Imrét

társaival,

Maléter Pállal

és

Gimes Miklóssal

, nem feltétlenül és nem elsősorban az új szakasz politikája miatt, hanem azért, mert miniszterelnökként azonosult a Kádárék által rendezett perben az ’56-os forradalom eszmeiségével. Egyetértett a nemzeti függetlenséggel, a varsói szerződésből való kilépéssel, amelyeket a forradalom második szakaszában, november 1. és 4. között bejelentettek. És ezt mind szocializmusellenes álláspontnak minősítették az – elsősorban a szovjet és kínai – kommunista pártok, ezért bűnhődniük kellett. „Úgy vélem, az a lényeg, hogy Nagy Imre a snagovi fogság ellenére, a börtönben is – a kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint – vállalta a forradalmat, bár tudta, hogy az életét teszi kockára. Ehhez egy karakán magyar embernek és bátornak kellett lennie. Ezért mártír, társaival együtt” – magyarázta a történész.

Emberarcú

nagy_imre_koszoruzas02_gs

Délután a Rákóczi téren tartottak koszorúzást és megemlékezést Nagy Imre szobra előtt.

Géczi József Alajos

, a Nagy Imre Társaság szegedi elnöke hangsúlyozta, Nagy Imre emberarcú maradt a legnehezebb időkben is, nemcsak ’56-ban azzal, hogy vállalta a halált az erkölcsi halál helyett, hanem élete során sokszor bizonyította kötődését a szülőföldjéhez, a magyarsághoz, az emberi értékekhez. A történész arról is beszélt, 1953-ban, mikor szovjet utasításra elindult az új szakasz politikája, abba is belevitte a maga színét, például elkezdte felszámolni az internáló táborokat, és gazdasági reformjai is nagyhatásúnak bizonyultak. Hozzátette: igaz, sok maradt hátra is, hiszen mindenre egy éve volt, mert nagy volt az ellenállás a pártapparátusban, igyekeztek elszabotálni Nagy Imre politikai vágyait. A megemlékezésen többek között koszorút helyezett el a szobornál Szeged város önkormányzata, a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Nagy Imre Társaság Csongrád Megyei Szervezete.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.