Írjon nekünk

Egyetem

Pálinkás József: Nyugati modellek a magyar tudományban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

palinkasjozsef_sagvari_01_gs Az emberek hajlamosak a könnyebb utat választani, az ezotéria, a kuruzslás viszont igen kártékony. Az MTA elnöke a SZEGEDma.hu-nak a tudomány presztízse ellen ható jelenségekről, az ezek elleni fellépés lehetőségeiről is beszélt.

Egy héttel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén fontos bejelentéseket tett a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte, hogy a kormány egyrészt hiánytalanul megteremti a színvonalas tudományos munka feltételeit, másrészt vissza nem térítendő támogatássá alakítja át az épülő Természettudományi Kutatóközpont 9,5 milliárd forintos költségét, amelyet az MTA kölcsönként vett fel. Mindemellett bejelentette, hogy megállapodás született a kabinet és az Akadémia között egy 8 milliárd forintos beruházással létrejövő Bölcsész- és Társadalomtudományi Kutatóközpont megépítéséről, s ezen fejlesztések révén a Magyar Tudományos Akadémiának rövidesen végre 21. századi infrastruktúrája lehet. A SZEGEDma.hu a beruházások jelentőségéről kérdezte Pálinkás Józsefet, az Akadémia elnökét, aki pénteken az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium új, modern diáklaboratóriumának avatásán járt a csongrádi megyeszékhelyen.

Szimbiózisban az egyetemek és a kutatóintézetek

„A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt több mint egy évtizedben nem tudott jelentős épületberuházásokat megvalósítani, kutatóintézetei nagyobbrészt erre a célra alkalmatlan ingatlanokban működnek. Ezek felújítására rengeteg pénzt kellene költeni, a nyílászárók állapota miatt rendkívül drága a fűtés, ráadásul ezek az intézetek szétszórtan, az egyetemektől távol helyezkednek el. Mind a Természettudományi Kutatóközpont, mind a Bölcsész- és Társadalomtudományi Kutatóközpont esetében az a célt vezérel bennünket, hogy a kormányzat segítségével egy helyre koncentráljuk, illetve az egyetemek közelébe vigyük azokat az intézményeket, melyek munkája szorosan összefügg. El kívánjuk érni, hogy a modern műszereket, illetve az adatbázisokat, könyvtárakat közösen használják az akadémiai kutatóintézetek és az universitasok” – fejtette ki az akadémikus. Az elnök hozzáfűzte, Nyugaton ez gyakorlatilag mindenhol így működik.

palinkasjozsef_sagvari_02_gs

„Németországban Max Planck-intézetek és az egyetemek, az USA-ban pedig a nemzeti laboratóriumok és a nagy felsőoktatási intézmények között hasonlóan szoros az együttműködés, szinte szimbiózisban élnek. Idehaza is ezt akarjuk megvalósítani. Az a modell lebeg a szemünk előtt, hogy egy kutató három-öt évig kutatóintézetben dolgozik kevesebb oktatói kötelezettséggel, gyorsabban halad a pályáján, majd elismert kutatóvá válva több oktatási feladatot vállal. Eközben a következő generáció újra megkapja a lehetőséget, minél hamarabb bekapcsolódjon a kutatómunkába, és megszerezze a kutatói pályán elengedhetetlenül szükséges hazai és nemzetközi elismertséget” – vázolta.

Közérthetőbb és érdekesebb tudományt

Pálinkás Józsefet a tudomány általános helyzetéről is faggattuk. Érdeklődtünk, az Akadémia elnökeként mi a véleménye arról a tendenciáról, hogy az emberek egyre inkább idegenkedve szemlélik a tudományt, a kutatásokat, problémáikra pedig sokszor szívesebben keresnek ezoterikus magyarázatokat, mintsem tudományos válaszokat. Hogyan lehet változtatni ezen a folyamaton? „Nagyon nehéz kérdés, hiszen az emberek elképesztően sok információt kapnak naponta a médiában, ráadásul való igaz, a szenzációt sokkal jobban szeretik, mint a tényeket, az unalmas, néha érthetetlen magyarázatokat” – vágta rá. Mint mondta: ahhoz, hogy új irányba induljunk el, rengeteg olyan eseményre, műsorra van szükség, ahol az emberek közérthetően, mégis érdekesen kapnak tájékoztatást az őket izgató kérdések tudományos magyarázatáról. „Biztosan jól lehet keresni azzal, ha valaki hangzatos állításokat megfogalmazva televízión keresztül gyógyít, ám ez akkor is nyilvánvalóan szamárság, ha az emberek tényleg hajlamosak a könnyebb utat választani. A tudomány rákfenéje, hogy ahogy egyre inkább fejlődik, úgy kerül egyre messzebb azoktól a jelenségektől, melyekkel nap mint nap találkozunk. Csak úgy lehet tenni az ilyen kártékony folyamatok, trendek ellen, ha közérthetőbbek, ugyanakkor érdekesek is vagyunk” – szögezte le.

Jövőképet biztosítani a pedagógusoknak

Véleménye szerint a gondok részben már a hazai közoktatásban is gyökereznek, legalábbis ami a természettudományokhoz való hozzáállást illeti. A képletek, a bonyolult magyarázatok elidegenítik ezektől a fiatalokat, ezért tartja fontosnak, hogy a szegedihez hasonlóan több modern laboratóriumot sikerült átadni az országban, ahol a tanulók kísérletezhetnek, az érdeklődésüket felkeltő jelenségeket tapasztalhatnak meg. Önmagában azonban ez még nem elég – mutatott rá. „Tisztességesebben meg kell fizetni a pedagógusokat, adott esetben akár különbséget is téve a természettudományos tárgyakat oktatók javára. Elengedhetetlen, hogy a tanároknak legyen jövőképük, lássanak maguk előtt pályát, lehetőséget” – így Pálinkás József.

Kommentek

Egyetem

Ismét beszippantja Szegedet a Távol-Kelet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Füvészkertben megint a lótusz lesz a középpontban a hétvégén.

Tovább olvasom

Egyetem

Hat bronzérmet nyertek a szegedi sárkányhajósok az Eb-n

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

Szerző:

A moszkvai versenyeznek 10 és 20 fős hajókban versenyeztek a résztvevők.

Tovább olvasom

Egyetem

Az idei év a fejlesztésekről szól az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pinyo.jpg

Megjelent:

Szerző:

Fendler Judit kancellár ismét pályázott a posztra.

Tovább olvasom

Aktuál