Épül az országzászló emlékmű

Javában zajlanak a munkálatok az Árpád téren, május 14-én avatják fel a délvidéki országzászló emlékművet.

Az Árpád téren 1933. május 25-én avattak országzászlót, ami körülbelül a mai kráter helyén állt.

Ahogy megírtuk,

az emlékmű talapzata terméskőből készült, bástyaszerű 3,65 m magas építmény volt, tetején 8,30 m zászlórúddal. A szegedi országzászló talapzatán a Délvidék megyecímerei – Arad, Csongrád, Bács, Csanád és Torontál – és középen a szegedi címer látszott. 1946-ban jelképeitől megfosztották, majd később lebontották. A Dugonics és Árpád tér rekonstrukciójakor a rektori épülete mellé egy éjszaka világító kockaszerű térplasztikát terveztek, melyen az üveglappal lezárt urnába az avatáskor az öt délvidéki megyéből hoztak volna földet.

Keresztúri Farkas Csaba

(Jobbik) önkormányzati képviselő egyéni indítványában

Simor Márton

szobrászművész alkotását javasolta, egy míves posztamensen közel 10 méter magas, félárbocra engedett lobogóval, amit támogatott a közgyűlési többség.

A délvidéki országzászló emlékművet május 14-én 18 órakor avatják fel az Árpád téren. A rendezvényen beszédet mond

Szabó Pál Csaba

történész, a Délvidék Ház igazgatója és

Balczó Zoltán

, az Országgyűlés alelnöke. Avató beszédet mond

Semjén Zsolt

miniszterelnök-helyettes. Az országzászlót

Kiss-Rigó László

megyés püspök áldja meg

Huzsvár László

nagybecskereki nyugalmazott megyés püspökkel és

Gyulay Endre

nyugalmazott megyés püspökkel közösen. Az avatóünnepségen fellép

Kiss-Iván Ágnes

népdalénekes és

Vesztergám Miklós

tárogatóművész.