Közélet

BOR-line: föld alatti medveles és interaktív üvegház Szegeden? + VIDEÓ

BOR-line: föld alatti medveles és interaktív üvegház Szegeden? + VIDEÓ

2013. május 17., péntek
BOR-line: föld alatti medveles és interaktív üvegház Szegeden? + VIDEÓ
borfesztival_023_gs

Bor-line beszélgetésünk első vendégei egy házaspár volt: Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója és Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatóhelyettese munkájuk mellett magánéletükről is beszéltek.

- Interjúnkat mindig boros témával kezdjük, ezért önöket is a borfogyasztási szokásaikról kérdezzük. Szeretik-e a finom borokat, illetve ki szoktak-e látogatni Szeged egyik talán legkedveltebb rendezvényére, a hagyományos májusi borfesztiválra?

- Veprik Róbert:

Nem vagyunk borfogyasztóak alapvetően, de szeretünk finom ételeket enni, egy marhapörköltbe pedig néha csurran-cseppen a vörösborból, ahogyan a vadhúsok pácaként is használunk bort. Barátainkkal nyaralás közben is fogyasztunk, egy ismerősöm egyszer azt mondta, hogy szeretne mindenáron borivó embert faragni belőlem. Eddig azért ez nem sikerült neki! Az év közben ajándékba kapott nyaralásokra visszük magunkkal, hogy "borbarátainkkal" fogyasszuk el. Invitáltak minket a borfesztiválra is.

- Németh Anikó:

Remek programnak tartjuk minden évben a borfesztivált. Közösségformáló ereje van, és sok jó baráttal is találkozunk itt. Valószínűleg jövő héten is kilátogatunk majd.

- A természet szeretete közös pont mindkettejükben - ez a megismerkedésükben is szerepet játszott?

- N.A.

Igen, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jártunk biológia és környezetvédelem szakra, csoporttársak voltunk, ott találkoztunk először.

- V. R.

Engem mindig is az állatok érdekeltek jobban, míg Anikót a növények. Első munkahelyem az állatkert volt itt Szegeden, két nem után mondtam igent Gősi Gábornak, aki atyai jóbarátként irányította munkámat. Anikó a botanikai tanszékről került a füvészkertbe, közben kislányunk is megszületett.

- N. A.

Botanika-ökológia szakon végeztem, az egyetem növénytani tanszékén tanítottam, melynek a 2007-es különválásig a füvészkert is része volt. 2005-ben kerültem oda nagy örömömre, hiszen ez volt a kimondott célom.

- Olvasónk érdeklődött Veprik Róberttől: egykori főnökének és mentorának, Gősi Gábornak a hagyatékát mennyiben viszi előre ma a vadaspark, mit köszönhetnek neki?

- V. R.

89'-ben nyitotta meg a kapuit a vadaspark, de már '85-ben elkezdték a munkát, Egyházi István tette le az alapötletet, az alapkövet, neki is rengeteget köszönhetünk, ahogy a második direktornak, Gősi Gábornak. Nagyon jó helyszínt biztosított ez a terület, a Sancer-tavak gyönyörű környezete, ahol hazánk legnagyobb alapterületű vadasparkja jöhetett létre. Gősi Gábor kiváló zoológus és állatorvos volt, aki a gyűjteményt a ritkaságok felé próbálta terelni. Jó úton indult el az állatkert, ezen próbálunk mi is járni. Reméljük, ő is büszke lenne, ha látná, hová jutottunk. Ütőképes csapat nélkül persze nem tudnánk eredményeket elérni, amit eddig fel tudtunk mutatni, az a közös munkánk eredménye.

BOR-Line - 2013.05.17. - Németh Anikó, Veprik Róbert - SzegedMa.hu / allinparty.hu by All In Partyrádió on Mixcloud

- Anikó, mesélne a füvészkert kezdeteiről is?

- A füvészkert 1922 óta működik itt Szegeden, a Kolozsvárról áttelepült egyetem megindulásával szinte egy időben alakították ki. Eredeti célja az oktatás volt, hogy a hallgatók eredeti környezetükben ismerhessék meg a szántóföldi helyszínre telepített növényeket. Azóta egy növényi sokféleséget gyűjtő hellyé vált a kert, mely természetvédelmi, oktatási és relaxációs szempontból is forrópontnak tekinthető. Jelenleg 17 hektáron 5000 növényfaj él.

- Mennyire telepített, illetve mennyire őshonos az itt található növényvilág?

- A gyűjtemény kialakításának koncepciójában benne van az, hogy nemcsak üvegházakat tartunk fenn egzotikus növényekkel, hanem arborétumot is ligetes szerkezettel, harmadrészt pedig ország fás-erdős társulásait bemutatjuk. Ezeket 30 éve telepítették be, így úgy érezzük, mintha egy valódi, természetes erdőben járnánk.

Nézze meg a SZEGEDma TV videóját is!

http://www.youtube.com/watch?v=FcYytOXt9H8

- Nyilvánvalóan nem egyszerű fenntartani a jelen gazdasági környezetben egy egyetemi, illetve egy önkormányzati intézményt, még ha mindkettő fontos közösségi célokkal is bír. Olvasónk kérdezi: a mai gazdasági viszonyok között mennyire rentábilis olyan intézmények, mint a füvészkert vagy a vadaspark működtetése? Van erre elég pénz? Honnan lehet a fontos célokra forrást szerezni?

- N. A.

Nehézségek mindig vannak, de a Szegedi Tudományegyetem vezetése igen pozitívan viszonyul a füvészkerthez mint egyetemi egységhez. Az összköltségvetés kurtításával persze a füvészkert költségvetése is csökken, s elvárják hogy külső forrásokat próbáljunk meg szerezni. A százmilliós pályázati összegek önrészének előteremtése - amik nagyobb beruházásokat tesznek lehetővé - nem is elvárhatóak egy egyetem finanszírozásából. Igyekszünk aktívan és hatékonyan pályázni, s vannak sikereink. Szerencsére a nemzeti parkok is kérnek tőlünk kutatásokat, melyek - túl azon, hogy munkatársakat tudunk belőle szerződtetni - tudományos eredményeket is szülnek.

- V. R.

A Szegedi Vadasparknál már alapításkor tudták, hogy komoly beruházást igényel, de nem sejtették, hogy mekkorát. A vadaspark éves költségvetésének ötvenöt-hatvan százaléka volt a város támogatása, manapság ez harminc százalék. Ez azt jelenti, hogy az állatkert egyre jobban próbál saját lábára állni, de még így is a város segítségére szorul. Ugyanakkor szerencsére a mindenkori önkormányzat felismerte: Szegednek szüksége van ennek a parkra. Az állatkert is is tudott pályázni, bár kisebb összegekről van szó, mint amiket a füvészkert kaphatott. A fókabemutató volt az első olyan beruházás, ami pályázati lehetőség nélkül, az 1 százalékos adófelajánlásokból, saját erőből és városi támogatással valósulhatott meg.

- A fajmegmentésre is igen nagy hangsúlyt fektetnek mind a vadasparkban, mind pedig a füvészkertben. Miért tartják ezt fontosnak?

borfesztival_021_gs

- N. A.

Ex situ, tehát mesterséges élőhelyen való szaporítás alá vonnak bizonyos veszélyeztetett fajokat, melyeknek az állatkertek adnak otthont. Azokat a növény- és állatfajokat, melyek kipusztulás szélére kerültek, mesterséges módon próbálják megmenteni, majd visszatelepíteni egy számukra alkalmas környezetbe. A növények esetében restaurált élőhelyekre telepítjük vissza a növényfajokat. A Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen bonyolítottunk le egy 400 milliós projektet a tartós szegfű szaporítására érdekében. 19 ezer példányt sikerült szaporítanunk. Tavaly több mint hatezer löszgyepi fajt telepítettünk ki a Kőrös-Maros Nemzeti Parkba. Most is épp két olyan pályázat megírása van folyamatban, ami további területek restaurálásával foglalkozik.

- V. R.

Természetvédelem, kutatás, oktatás és szórakoztatás a négy legfontosabb iránya a vadasparknak, ebből az első igen nagy súllyal bír. Nagyrészt a kihalástól veszélyeztetett fajokkal foglalkozó szakmai bizottság által koordinálva történik a szaporítás, a beltenyészet elkerülése végett. Az állatot, amit felnevelünk, úgy kell visszatelepíteni, hogy az alkalmazkodni tudjon a természet kihívásaihoz. Ennek érdekében minél természetesebb környezetet kell számára teremtenünk. Külföldi példa: az arany oroszlánmajmocskát próbálták meg visszatelepíteni, de életükben nem láttak fákat, ültek csak alatta, és néztek rá fel. Vissza kellett őket vinni. és újraindítani a programot, hogy hasonló életkörnyezetben nevelkedjenek. Fontos, hogy nemcsak ritka fajokat kell tartatni, de az emberek igényeit is figyelembe vesszük. Jól látszik, hogy a gyerekmesék mennyire befolyásolják az érdeklődést. Az oroszlánkirály, a Madagaszkár című rajzfilm szereplőit keresik a kicsik, így az ő szórakoztatásukról is gondoskodnunk kell.

- Elvonatkoztatva kicsit a forrásoktól, mi az, amit meg szeretnének valósítani a két intézményben?

- N. A.

Egy különleges, fűtött üvegház volt tervben nálunk, amiben nemcsak a növények, de modern, vizuális eszközök alkalmazása révén a látogatók is jól érzik magukat. Külföldön, angolszász vidékeken van erre példa, óriási buborékokat csinálnak különleges látvánnyal. Ez csak pénz kérdése, itt is meg lehetne valósítani. Nagy álmom, hogy a hazai növényfajták hetven százaléka megtalálható legyen a botanikus kertben, hiszen a növényi sokféleség megőrzése a célunk, hogy egy esetleges havária bekövetkezése után fontos genetikai bázis álljon rendelkezésünkre.

- V. R.

Sokat járok külföldön, ahol hatalmas összegeket költenek, itt ilyen lehetőségeink nincsenek. A mi parkunk legnagyobb adottsága a hatalmas területe, ezzel kell élnünk. Tervezzük, hogy Fábián Tamás, a tavaly elhunyt geológus értékes gyűjteménye számára egy föld alatti tárnarendszert alakítunk ki, mesterséges domborzat formálásával. Nyugaton már láttam hasonlót, a terv megszületett, nem is csillagászati összegből kellene megvalósítani, 50-100 milliós beruházásról van szó. Onnan kis kilátókon meg lehetne lesni az állatokat - például egy medvét. Jelenleg a medve a legnagyobb sláger, de elég veszélyesnek tartom: tud ásni, nagyon gyorsan fut, nem az a lomha állat, aminek lefestik. Emellett nagy helyet igényel - kis helyen sajnos tönkreteszi a fákat. Az erdőt meg kell óvni, hiszen az védi meg leginkább a várost a pollenszennyezettségtől. Az állatot megszerezni egyébként nem nagy feladat, sokkal problémásabb viszont az élőhelyet kialakítani számára.

- A végéhez közeledve egy kicsit családiasabb témát érintenénk: hazaviszik a munkát, vannak otthon egzotikus állatok és növények?

- N. A.

Van egy vadasparkunk és egy füvészkertünk... Emellett egy nagy kert, amit én rendszeresen betelepítek, Robi kutyái (drótszőrű tacskók és magyar vizsla) pedig rendszeresen szétszedik.

(Nevetnek - a szerk.)

A házunk tája kicsit vadregényes, de igényeinknek megfelelő: tóval, csirkeudvarral, kutyákkal, macskákkal. Állatokból szoktunk hazavinni babusgatni, növények szempontjából az esztétikára törekszem, imádom a gyönyörű virágokat. Az igazán kuriózumnak a védett növények számítanak, ezekből természetesen nem tartunk.

- V. R.

A gyermekünk úgy nőtt fel, hogy rengeteg állat megfordult nálunk: farkaskölykök, vidrák, kis jaguárok, őzgidák és más kisállatok, így a lányunk egyáltalán nem fél tőlük. Érdemes lenne egy bemutatót csinálni az állatok és az emberek sajátos szimbiózisát bemutatva. Szerintem a vadasparkban is nagy sikere lenne azoknak a halaknak, amelyek az ember elhalt szöveteit fogyasztják el, és wellnessközpontokban alkalmazzák őket.

- Van kedvenc növényük, állatuk, vagy "hivatalból" tilos a választás?

borfesztival_024_gs

- N. A.

Számomra nagyon nehéz ez a kérdés, ha mindenképpen szükséges, a lápi növényeket említeném, például a vidrafüvet. Nem kertészként, hanem botanikusként végeztem, így az emberi hatásoktól mentes, természetes környezetben érzem jól magam. Emellett persze a botanikus kert látogatóbaráttá tételét tekintem küldetésemnek.

- V. R.

A vadaspark mindegyik állatát szeretem, de mindig az a legkedvesebb, amivel történik valami: beteg, szült, született, megsérült, frissen került hozzánk stb. Itthon két olyan állatfaj van, amit különösen fontosnak tartok: az egyik a madár, hiszen régen madarászattal is foglalkoztam. Emellett közel állnak hozzám a nagymacskák, például az aranysakál, ami igen eszes, ravasz állat. Ez sajnos Magyarországon teljesen kipusztult, majd húsz éve ismét megjelent. Bácska felől, Baranya megyéből jöttek fel hozzánk, azóta szinte mindenhol, így Szegeden, a Fehér-tónál és Kiskundorozsmán is előkerült egy példány. Ha egzotikusabb tájak felé is elmehetünk, az afrikai állatok, illetve a tengerben a delfinek is csodálatosak. Utóbbiakról én sem tudok olyan sokat, mint szeretnék, de szívesen foglalkoznék velük.

- Mi a következő kiemelt rendezvény a kertben, illetve a parkban, amire felhívnák a nagyközönség figyelmét?

- N. A.

A füvészkertben az elmaradhatatlan, 80 éve virágzó indiai lótuszt ünnepeljük nemsokára, július végén tartjuk a hatodik Lótusz Napokat. Ősszel pedig reményeik szerint átadhatjuk az új üvegházunkat is.

- V. R.

A vadaspark 24. születésnapját ünnepeljük hamarosan médiapartnerünkkel, a SZEGEDma.hu-val együtt, jövő hét vasárnap, azaz május 26-án, a gyermeknapon. Ez alkalomból minden 14 éven aluli gyermek 300 forintért jöhet be, ezzel szeretnénk segíteni a szegedi családokat. Reméljük, hogy az elmúlt évek után idén is egy nagyon jó hangulatú nappal tudunk ünnepelni, ennek érdekében színes programokkal, meglepetésekkel is készülünk.

- BOR-line sorozatunk következő vendége pünkösdhétfőn Szurdi Zsolt, a helyi ifjúsági napok megalapítója, a Gőzerő együttes egykori frontembere lesz. Dobjuk tovább a labdát: önök mit kérdeznének tőle?

- V. R.

Ha ő szervezhetné ma a Szegedi Ifjúsági Napokat, milyen zenekarokat hívna meg?

17.55

Beszélgetésünkhöz a Lantos pincészet eszterlánc borát fogyasztjuk. Tavaly volt az első éve, amikor az eszterlánc gyöngyöző bort elkészítette a Lantos borászat: jól behűtve szénsavat adtak hozzá. Cserszegi fűszeres és egy kis ezerjó keveredik benne, előbbi az illatokért, utóbbi pedig a savas, karakteres ízért felelős.

17.50

Portálunk a borfesztivál helyszínéről jelentkezik, ahova már megérkezett mai két interjúalanyunk, Veprik Róbert és Németh Anikó. Ahogy tavaly, idén is szeszélyes időjárás fogadta a fesztiválozókat, délután borongósra fordult az idő, és kaptunk némi nyári záport is. Az égre pillantva bizakodóak vagyunk, kellemes időjárásban borozhatunk és beszélgethetünk vendégeinkkel. BOR-line sorozatunk a borfesztivál első napjával indul el, este 18 órakor kezdődnek "boroskás" beszélgeink. Május 17-én a vadaspark igazgatója, Veprik Róbert és felesége, a füvészkert igazgatóhelyettese Németh Anikó lesz a vendégünk. Kérdezzenek önök is tőlük növényekről, állatokról. Kérdéseiket elküldhetik nekünk a szegedma@gmail.com címre, vagy a cikk alatti hozzászólásokban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.