Írjon nekünk

Gazdaság

Szegedi biomassza-erőmű: pró és kontra

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

1_gsHalász János, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék címzetes egyetemi tanára „mindössze” 40 éve tanít környezetvédelmi technológiákkal, alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteket. Arra kértük, véleményezze az Újrókusra tervezett biomassza-erőmű megépítését, amely ellen a szocialisták kezdeményezésére a minap aláírás gyűjtési kampány indult.

Emlékeztetőül: a szegedi közgyűlés rendkívüli ülésen erősítette meg korábbi döntését: a Fidesz-KDNP és a Jobbik politikusainak támogatásával tulajdonosi hozzájárulást adott a SZENERGOTT Kft. pályázatához, tervezett beruházásához. A magáncég biomassza tüzelésű fűtőművet és geotermikus alapú használati meleg víz előállítására szolgáló termálkutakat létesítene Újrókuson. A több mint 4 milliárd forintos projekt – a pályázat sikere esetén – a jobboldal szerint bevételt jelent a városnak, új munkahelyeket teremt, s csökkenti az érintett szegedi lakosság rezsiköltségeit. Benák László, a SZENERGOTT Kft. ügyvezető igazgatója szerint a beruházás nem jár sem zajjal, sem környezetszennyezéssel, hiszen a faaprólék szállítása naponta 5-6 kamion bejutását jelenti, elkerülő úton és csak téli időszakban.

Egyetlen csővezetéktől függünk

A biomassza felhasználása három módon történhet: szilárd, folyékony és gáz halmazállapotban – kezdi az alapoktól Halász János, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Magyarországon a háztartási tüzelést a szén és egy rövid ideig tartó olajos korszak után felváltotta a földgáz. Ma már szinte egyetlen csővezetéktől függünk, illetve egyetlen energiaszolgáltatótól, Oroszországtól – vázolja fel a jelenlegi állapotokat a szakember.

Ilyenkor szoktak előjönni az alternatív megoldások: például atomenergia (amelynek a társadalmi elfogadottsága nálunk meglehetősen alacsony). Németországban már megszavazták, hogy bezárják az összes atomerőművet, azóta viszont jelentősen megnőtt az elektromos energia ára, s most a szakemberek mindent újraszámolnak, egyáltalán érdemes volt-e rászánni magukat erre a drasztikus lépésre. Itt van még a napenergia, amellyel az a legnagyobb baj, hogy a nap akkor süt, amikor nincsen rá szükség. Az ilyen úton keletkezett energia tárolási lehetőségét kellene megoldani, akkor talán jobban megérné – véli Halász János. A nyári napenergia-fölösleget télire kellene elraktározni. Erre is született megoldás, csak éppen nagyon költséges, 20 év megtérülési idővel kell számolni. Befektetni viszont most kell.

halasz_janos02_gs

A szélenergiával ugyancsak az az alapkérdés, hogyan lehet szinkronba hozni az elektromos áramfelhasználást ezzel a módszerrel. A legnagyobb gond itt is, hogy nem tárolható, tehát mielőbb fel kell használni. Nagyjából ki is merültek a lehetőségek, maradt a biomassza, amire azt szoktuk mondani, csak meg kell termelni. Fűtőértéke körülbelül fele akkora, mint a kőszéné, és kicsit kisebb, mint a barnaszéné. Nálunk elsősorban a fa jöhet szóba, meg a mezőgazdasági melléktermékek. A Magyarországon működő biomassza-erőművek többnyire fatüzelésűek.

Nem éri meg csak fűtési szezonban használni

Felmerül a kérdés: ugyanúgy tudunk-e például szalmát aprítani, mint fát a kazánba? Ezzel óvatosan kell bánni – figyelmeztet a professzor -, hiszen ismerünk olyan kazánmegoldásokat, amelyekben szalmabálákat lehet tüzelni, de akkor más nem jöhet számításba, se kukoricaszár, se fa, se energiafű. A szegedi erőmű az előzetes, nem túl részletes tájékoztatás szerint fatüzelésű lesz. Ilyen program Magyarországon volt és van is.

Mivel az erőművet folyamatosan el kell látni tüzelőanyaggal, felmerül a kérdés, hol is tároljuk a faaprólékot, amit előtte nyilván fel is kell dolgozni valahol, hiszen a kivágott farönkök maguktól nem aprítódnak fel. Az erőmű mellé nem nagyon lehet felhalmozni több tonnát, mert ezt a tűzoltóság és a katasztrófavédelem sem nézné jó szemmel. A tüzelőanyag odaszállítása is komoly logisztikai előkészületeket igényel, a folyamatos forgalom jelentősen megterheli a környezetet – állítja Halász János. Mindez nem valószínű, hogy olcsóbbá teszi az előállított energiát.

Megerősíti viszont: az ilyenfajta erőművek technológiai megoldásai viszont egyáltalán nem környezőszennyezőek. A kazánokban elégetik a biomasszát, majd következik a megfelelő füstgáztisztító technológia. Ezzel semmi probléma nincs, semmilyen szennyeződés nem keletkezik, a kilépő füstgáz teljesen tiszta.

A biomassza-erőművet lehet csak fűtési szezonban használni, a másik megoldás viszont, hogy elektromos energia előállítására is bevetik. Halász János szerint csak fűtési szezonban használni nem éri meg. A szegedi fűtőmű paramétereiről azonban nem sok mindent lehet tudni. A professzor azt mondja, Magyarországon egyértelműen a fatüzelésű erőművek vannak többségben, szalmatüzelésű egy sem üzemel.

A biomassza-erőmű előnyei és hátrányai

A szakember nagyon jónak tartja ezeket az erőműveket, de velük is az a gond, hogy nincs elég fa Magyarországon, Szeged környéke pedig kifejezetten szegényesnek mondható ilyen szempontból. Előnye viszont, hogy a megújuló energiaforrásból származó energiát az elektromos szolgáltatóknak meghatározott (magasabb) áron kötelező átvenniük.

Akárhogyan is számolunk – érvel a szakember -, hol van ma az Alföldön annyi fa, amennyi egy ilyen erőmű üzemeltetéséhez szükséges lenne? A megnövekedett költségek miatt messziről egyszerűen nem éri meg szállítani a tüzelőt. Különben is az erdőtörvény szerint csak vegetációs időszakon kívül vágható ki a fa, tehát ezt is tárolni kell valahol.

halasz_janos01_gs

Ami mellette szól: jelenlegi energiaellátásunk szinte kizárólag a földgázon alapul, és mintegy 85 százaléka Oroszországból érkezik. Olyan kiegészítő lehetőséget biztosít a biomassza tüzelésű fűtőmű, ami akkor is felhasználható, ha a gázszolgáltatással probléma adódik. Ebből a szempontból feltétlenül támogatandó, és napjaink korszerű technológiájának alkalmazása esetén egyértelműen kimondható: nem áll fenn sem levegő-, sem környezetszennyezés veszélye.

Ugyanakkor a szakember óvatosságra is int, a felmerülő problémákat mindenképpen figyelembe kell venni. A tárolási lehetőségek a városban nem jók, lakótelepre nem szokták beengedni a tehergépjármű-forgalmat, egy erőmű nem működhet legalább néhány napi tartalék üzemanyag nélkül. Ezek mind logisztikai szempontból döntőnek mondható és megoldásra váró kérdések, amelyek a tárolást a városon kívül, de nem túl messze vélik ésszerű megoldásnak.

Kommentek

Hírzóna

Átadták a felújított makói piacot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

400 millió forintból újult meg a vásártér.

Tovább olvasom

Hírzóna

Már több mint kétezren igényeltek babaváró támogatást Csongrád megyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Továbbra is nagy az érdeklődés a Családvédelmi Akcióterv iránt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Minden közintézményre napelemeket telepítenének Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

De sok épület esetében nehéz.

Tovább olvasom

Aktuál