Vélemény

Vélemény: Bankszámlanyitás Szerbiában – mennyi is az annyi?

Vélemény: Bankszámlanyitás Szerbiában – mennyi is az annyi?

2013. április 12., péntek
Vélemény: Bankszámlanyitás Szerbiában – mennyi is az annyi?

A forint betéti kamatai egyre gyengébbek, lassan már az eurós kamatok is utolérik. Ehhez még hozzájárul, hogy egyes szakemberek szerint a jelenlegi kormány célja a forint erőteljes leértékelése, így téve vonzóvá az országot a külföldi befektetők előtt.

A polgárok úgy védekeznek pénzük értékének megőrzése érdekében, ahogyan tudnak, egyesek nyugati bankokra esküsznek, de olyanok is akadnak – valljuk be nagyon kevesen –, akik szerint a szerbiai pénzintézetek a nyerők. Lássuk az érveket. A bizonytalannak tűnő időszakban külföldre kimenekített és az Unió országaiban (főleg Ausztriában és Svájcban) kamatozó pénzekről az itthoni adóhivatal is jelentést kap, ami nem túl kedvező hír azok számára, akik inkább a külföldi pénzintézményeket részesítik előnyben. Sokan tartják otthon az adózott vagy adózatlan pénzüket, mert bizalmatlanok, vagy egyszerűen az alacsony kamatok, megnövekedett számlavezetési díjak és a kamatadó miatt nem is nagyon éri meg nekik bankban fialtatni.

Miért éppen Szerbia?

Ezért nem árt szétnézni olyan országok között, amelyek nem tagjai az Uniónak, viszont megbízható bankrendszerrel rendelkeznek, könnyen elérhetőek, és ahol a pénzünk is jobban kamatozik. Egye pénzügyi szakemberek szerint ilyen ország Szerbia. Erre biztos sokan felszisszennek, hogyan lehet egy évekig háborúzó, a ’90-es években millió százalékos pénzromláson átesett, óriási munkanélküliséggel küzdő balkáni ország bankjait ajánlani, amikor a külföldi befektetők sem éppen tolakodnak arrafelé. Nézzük sorjában. Szegedről jó 20 perc autózással, személyi igazolvány felmutatásával átérünk a testvérváros Szabadkára. Ott felvilágosítanak, hogy a legtöbb bankban magyar útlevéllel gond nélkül nyithatunk számlát, a számlavezetés összege általában ingyenes. Szinte mindenhol beszélnek magyarul. Ha behatóbban szemügyre vesszük az ország mutatóit, kiderül, több vonatkozásban jobban állnak, mint mi: A szerb parlament által december elején jóváhagyott 2013. évi költségvetés 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a GDP-arányos államháztartási hiányt 3,3 százalékban állapították meg. Az ország tavalyi GDP-arányos államháztartási hiánya 6,2 százalék körül volt. A kormány azt vállalta, hogy a hiányt 2014-ben a GDP 1,9 százalékára, 2015-ben 1 százalékra szorítja le. A szerb államadósság tavaly a GDP mintegy 60 százalékára nőtt. A kormány azt tervezi, hogy az államadósság a hazai össztermék 65,2 százaléka lesz 2013-ban, majd a jövő évtől kezdve csökken. A 12,5%-os infláció kétségtelenül óvatosságra int, és sokan panaszkodnak a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikára is. A bankok többsége ott is külföldi, görög, francia, olasz, belga, német, magyar, osztrák, orosz tulajdonban van, a lakosság is ezekben bízik meg inkább.

A dinárra nincs kamatadó

A betétbiztosítás 50 ezer euróig érvényes, a kamatadó 15%, nemrég emelték fel 10%-ról. A helyi emberekben még élénken él a kilencvenes évek inflációja, ezért senki nem tartja a pénzét dinárban, még pár hónapra sem. Ezen úgy akarnak változtatni, hogy a dináros betéteken nincs kamatadó, jelenleg 8% körüli kamatok vannak dinárra, azonban az infláció ennél magasabb. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az emberek az esetleg megtakarított dinárjukat nem igyekeznek valamelyik pénzintézet gondjaira bízni, lekötni és úgy fialtatni, vagy pedig már nincs mit bevinniük a bankba. Felélik, s legnagyobb részük már annak is örül, ha ki tudja húzni a hónapot adósság nélkül. Az sem (lehet) elhanyagolható körülmény, hogy akinek még van lehetősége a takarékoskodásra, azt nem dinárban, hanem devizában, főleg euróban teszi. Az egyre növekvő pénzromlástól tartva veszi a nép (már aki teheti) az európai valutát. A hivatalos közlés szerint napjainkban több mint nyolcmilliárd euró a polgárok megtakarítása. Persze a bankok is folyamatosan igyekeznek magukhoz csábítani a szalmazsákokban rejtőzködő összegeket, s a lekötés időtartamától függően évi 2,7 – 5,5 százalékos kamatot adnak az ügyfélnek, sőt az OTP 25 hónapra 6,2 százalékot ígér. Ez jóval magasabb, mint a nyugat-európai országok pénzintézményei által biztosított haszon. Németországban például mindössze 1,5 százalékra számíthatnak a betétesek, de Ausztriában is csak egy árnyalattal kedvezőbb a helyzet. Nálunk sem túl csábítóak a lakossági betéti kamatok.

Kedvezőbb kamatok, olcsóbb bankszolgáltatás

Egyéves futamidőnél az euróra elérhető legmagasabb kamat 2,5-3 százalék körüli, csak nagyobb összeg elhelyezése esetén lehet egy kicsit magasabb. Svájci franknál átlagban 1 százalék az éves kamat, nagyobb összegnél elérheti a 2,50 százalékot. Ennek megfelelően változatlanul a forint gyengülését váró betéteseknek érdemes devizában takarékoskodniuk, állítja néhány pénzügyekkel foglalkozó szakember. Komoly esély van ugyanis arra, hogy az euró és a svájci frank felértékelődik, ha az inflációs nyomás hatására a nyáron kamatot emel a svájci és az európai jegybank. Ha ez megtörténik, akkor a jelenleginél jóval magasabb frank és euró árfolyamra kell felkészülni. Az Unióból bejelentés nélkül 10 ezer eurót lehet kivinni, és Szerbiába is ennyit lehet bejelentés nélkül bevinni. Ha ennél többet akarunk egyszerre elhelyezni, azt jelentik a központi banknak. A pénz eredetét nemigen szokták firtatni, ha mégis megkérdezik, általában beválik az örököltem, vállalkozó vagyok, ez a megtakarításom, azért hozom ide, mert itt magasabb a kamat, mint otthon típusú válasz. Magyarországhoz hasonlóan a nagyobb eurós pénzfelvételt 48 órával előtte a legtöbb bankban be kell jelenteni. Szerbiában nem ismerik az új pénz, régi pénz fogalmát, minden betét egyformán kamatozik, független attól, mikor helyeztük el. A megtakarítási számla szinte mindenhol költségmentes, több bank kínál devizás folyószámlát is díjmentesen, van, ahol még a bankkártyáért sem kell fizetni. A folyószámlán nem lehet pénzt lekötni, mint ahogy a megtakarítási számláról sem lehet utalni. A külföldre utalás a folyószámláról macerás, gyakran számlát kérnek, megkérdezik, miért akarunk pénzt kiutalni az országból. Ez persze nem vonatkozik a kártyás vásárlásokra. Így a legegyszerűbb készpénzben kivinni a pénzt a bankból és az országból.

Nekik nem kell jelenteniük

Ami megkülönbözteti a szerbiai bankokat az EU-s pénzintézetektől, az az, hogy nincs jelentési kötelezettségük, nem jelentik a kamatokat a magyar adóhivatalnak, kivéve persze a pénzmosás-gyanús eseteket. Szerbia belépésével az Unióba, ez a gyakorlat nyilván változni fog, de az még odébb van. A szakemberek szerint a külföldi kézben lévő bankok többsége jó állapotban van, és teljesen biztonságos, ezt Radovan Jelasity szerb–magyar kettős állampolgársággal rendelkező bankár is megerősítette, aki 5 éven keresztül, 2010 márciusáig a szerb jegybank élén állt, és mandátuma lemondással szűnt meg. Sőt, ha emlékezünk rá, neve felmerült az MNB lehetséges vezetőjeként is. A Sberbank orosz mamut bank hatalmas tőkével rendelkezik, a piacvezető pénzintézet pedig az Intesa, azaz a magyar CIB ottani megfelelője. A mi OTP-nk is jól tartja magát, csak ott éppen nem ingyenes a számlavezetés, de csak azért, mert muszáj nyitni egy dináros számlát is, ennek költsége kb. 2,5 euró havonta. Ezt az árukapcsolást várhatóan hamarosan eltörlik, így ott is ingyen lesz a számlavezetés. Idehaza is sok ügyfél a „kis” 7-800 ezer forintját átutaltatja másik bankhoz, mert ott az új pénzre 1%-kal magasabb kamatot kap 3 hónapig. Amikor utánaszámolunk, mennyit nyer a mutatványon, általában nem tudja, csak azt tudja, hogy a 7% több mint a 6%. Nos, mindent figyelembe véve a költségei levonása előtt izmos nettó 1.680 Ft-ot nyer. Ezt az összeget el is bukja a költségeken, de legalább a tudat megmarad neki, hogy milyen ügyes volt. Ugyanez vonatkozik a devizára is, szóval a lényeg: nagyon pontosan tudjuk meg, mennyi is az annyi és tényleg annyi-e – figyelmeztetett az egyik bankban dolgozó ismerősünk.

Forrás:

http://kiszamolo.hu/bankszamlanyitas-es-62-os-euros-kamat-szerbiaban/

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.