Közélet

Politikai viták a szegedi biomasszaügyben - nem akar rezsicsökkentést a városháza? + FOTÓK

Politikai viták a szegedi biomasszaügyben - nem akar rezsicsökkentést a városháza? + FOTÓK

2013. április 25., csütörtök
Politikai viták a szegedi biomasszaügyben - nem akar rezsicsökkentést a városháza? + FOTÓK
biomassza_sajttaj01_gs

A biomassza-erőmű csökkenti a légszennyezést és a rezsiköltségeket, ráadásul Botka László is építeni akar egyet.

A SZENERGOTT Távhőtermelő Kft., a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-ben érdekelt szakmai befektető Alfa-Nova Kft. többségi tulajdonosa, az ENERGOTT Kft. (2011. évi mérlege szerinti saját tőkéje 8 milliárd 344 millió 316 ezer Ft, adózott eredménye 977 millió 535 ezer Ft volt) által alapított vállalat geotermikus és biomassza-alapú energiaellátást kíván megvalósítani a szegedi távhőszolgáltatásban. A cég magánberuházásként, saját, valamint pályázati forrásokból közel 4 milliárd forint értékű fejlesztést tervez, amely így Szeged legnagyobb megvalósuló termelő infrastrukturális beruházása lehet 2002 óta. A csongrádi megyeszékhelyen hetek óta folyik a vita az ügyben miután

Botka László

(MSZP) polgármester nem írta alá az

elmúlt közgyűlésen

Bohács Zsolt

(Fidesz-KDNP) a többség által megszavazott indítványát. A jobboldali frakcióvezető kezdeményezésére az önkormányzat nyilatkozatban szögezné le, hogy ha a vállalat pályázati úton az uniótól forrást nyer a beruházáshoz, akkor a város területet biztosít a megvalósításhoz. A távhőszolgáltató csütörtökön sajtótájékoztatón reagált az elmúlt napok támadásaira.

Olcsóbb lenne a szolgáltatás, csökkenne a károsanyag-kibocsátás?

„Az elmúlt hetekben hisztérikus polémia folyik erről az ügyről.

Solymos László

szocialista alpolgármester sajtóközleményben szólította fel lemondásra

Martonosi Istvánt

, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetőjét, mert az alpolgármester állítása szerint tulajdonosi hozzájárulás nélkül írt alá olyan megállapodást, hogy átveszi a cég a SZENERGOTT által termelt hőt. Valójában azonban semmiféle kötelezettségvállalás nem történt, egy szándéknyilatkozatot írt alá az ügyvezető, ami akkor lép csak érvénybe, ha a cég az uniós pályázaton támogatást nyer, és megszületik a közgyűlési döntés is a projekt támogatásáról” – ismertette egy példán keresztül bevezetőjében

Básthy Gábor

, a cég másik ügyvezetője azt, hogy az utóbbi időben milyen alaptalan támadások érték az elképzelést. Básthy elmondta, a szándéknyilatkozatban a SZENERGOTT Kft. azt vállalta, hogy az energiahivatal által most megszabott árak 60 százalékáért szolgáltatja a távhőt, a használati meleg vizet pedig a feléért. „Ilyen megállapodásért más helyeken megdicsérni szoktak ügyvezetőket, nem lemondásra szólítani” – tette hozzá.

Megtudtuk: a biomassza-alapon előállított hő ára 2013. januári árszinten 3200 Ft/GJ, míg a földgázalapon előállított hő jelenlegi, támogatással együtt elismert 5297 Ft/GJ költsége ennek csaknem a duplája. Az üvegházhatású gázok kibocsátása évente 19 020 tonnával csökkenne a projekt révén, 8 millió 637 ezer köbméter földgázt váltanának ki évente. A geotermikus alapon szolgáltatott használati meleg víz ára 2013. januári árszinten 832 Ft/köbméter, szemben a támogatott 1492 Ft/köbméter víz+melegítési díjjal. Emellett ha megvalósul, a program az érintett területen 4 405 tonnával csökkenti évente az üvegházhatású gázok kibocsátását, és mintegy 150 ezer GJ-lal a gázalapú használati melegvíz-előállítást. A két fejlesztés együttesen mintegy 32 százalékkal mérsékelheti a szegedi távhőszolgáltatás földgázfelhasználását, ennek figyelembevételével összességében 10 százalék körüli költségcsökkenés érhető el - tájékoztattak a várható előnyökről a szakemberek.

Botka is szeretett volna biomasszát és geotermikus energiát

A Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint az MSZP-s hisztériakeltés azt bizonyítja, hogy Botka László és pártársai nem kívánják a rezsicsökkentést támogatni. „Pedig ők már 2008 óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, szerettek volna megvalósítani egy ilyen beruházást, az akkori alpolgármester, Szentgyörgyi Pál már a kutak helyét is megjelölte. Botka László előterjesztése nyomán 2012-ben fogadtunk el egy 2014-től 2020-ig tartó fejlesztési tervet, melyben a polgármester javasolta a geotermikus energia felhasználást és biomasszakazán felépítését. A polgármester előterjesztéséből idéznék: …a kazánok tüzelőanyagának részbeni biztosításához Szeged környékén energiaültetvényeket is kell telepíteni” – idézte fel a tervet Bohács Zsolt. „Számomra a szocialisták biomasszaügyben szervezett negatív kampánya azt bizonyítja, hogy nem támogatják a rezsicsökkentést. A közgyűlésnek most csak egy olyan határozatot kell elfogadni, hogy elvben támogatja az elképzelést. Szegeden 10-12 éve nem volt termelő beruházás, közel 300 milliárdot költöttek el a városban, de nem létesült termelő beruházás azon kívül, hogy lassan már a falak is díszburkolatból készülnek, miközben az 5 milliárdos adósság 10 év alatt 30 milliárdra nőtt, melynek most a felét a kormány átvállalta. Zárójelben jegyzem meg, ez utóbbi kérdésben azt kommunikálja a városvezetés, hogy lényegében nem is jelentős ez a lépés a város életében” – emelte ki a politikus. Bohács hozzátette, hogy a támogatási szerződés megkötése jelent majd kötelezettséget a város számára, amihez már megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, építési engedélyeztetés is kell. „Ez a beruházás munkahelyeket jelent, bevételt bérleti díj, helyi és ingatlanadó formájában, és több helyi beszállítónak is munkát ad. De a polgármester kijelentette, mindent megtesz, hogy ez ne valósuljon meg. Valószínű ez az oka, hogy Szegeden egy évtizede nem történt termelő beruházás. Ez a fejlesztés 30 százalékát váltaná ki a gázüzemű hőelőállításnak, és mintegy 24 tonnával csökkentené a károsanyag-kibocsátást. A lakóházakhoz közelebb lévő, gázzal működő kazánok szennyezését is mérsékelné” – szögezte le megemlítve, hogy a távhődíjak 17-18 ezer forinttal csökkenhetnek a helyi családoknál, közben Szeged városának egy fillérébe sem kerülne a beruházás! Benák László, a SZENERGOTT Kft. ügyvezető igazgatója először arról beszélt, hogy a visszasajtolás azért nem működne, mert ehhez 17 kutat kellene építeni összesen, a pannon homokkőzetbe kellene visszavezetni az elhasznált vizet, ami eddig nem sikerült a környéken, ráadásul bizonyos időszakonként újabb kutak fúrására lesz szükség, újabb csővezetékeket kell kiépíteni, ezért döntöttek arról, hogy a termálvizet használati meleg vízként vezetnék be a rendszerbe. „Egy osztrák céget kerestünk meg, amely a technológiáját bemutatva garanciát biztosított arra, hogy károsanyag-kibocsátása kevesebb lesz az erőműnek, mint a most működő gázkazánoké. A tervezett biomassza-erőműhöz legközelebb eső ház 390 méterre van, miközben a most működő fűtőházak pedig csak néhány méterre ékelődtek be a panelellakások közé. Ma már olyan technikával kerülhet a termálvíz a rendszerbe, hogy színtelen és szagtalan folyadék távozik a csapból a háztartásokban” – ismertette a terveket az ügyvezető, aki szólt arról is, nem igazak azok híresztelések sem, miszerint kamionok lepik el a környéket. „A faaprólék szállítása naponta 5-6 kamion bejutását jelenti, elkerülő úton és csak téli időszakban.” A szegedi képviselők pénteken rendkívüli közgyűlésen tárgyalnak újra a kérdésről, s dönthetnek róla, megerősítik-e két héttel ezelőtti határozatukat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.