Jégkorong: a szakmai alelnök szerint ki kell használni a "hokilázat"

A magyar jégkorong-válogatott ugyan nem tudott feljutni a világ legjobb tizenhat csapata közé, mivel harmadik lett a budapesti divízió I/A világbajnokságon, ugyanakkor Kovács Csaba szakmai alelnök szerint a sportágnak ki kell használnia, hogy az elmúlt héten is "hokilázban" égett az ország.

A Papp László Sportarénában minden nap telt ház, azaz közel 9000 ezer néző látta a magyarok meccseit. "Nekünk, vezetőknek sokat kell tenni azért, hogy a szurkolók lelkesedését a sportág hasznára fordítsuk. Több pályára lenne szükség, hiszen egyre több a gyerek, és nekik egyre több és több jégfelületet kell biztosítani" - mondta

Kovács Csaba

az MTI-nek. Magyarországon jelenleg 3400 igazolt hokis és 17 szabványméretű fedett pálya van. Az élvonalban szereplő csapatok közül csak Szlovéniának vannak a magyaroknál rosszabb mutatói (közel 1000 igazolt hokis és hét fedett pálya), ugyanakkor a déli szomszédnak

Anze Kopitar

személyében van egy Stanley Kupa-győztes világsztárja. A magyarok 2008-ban - 70 év kihagyás után - feljutottak a legjobbak közé, ám a 2009-es svájci vb-n utolsók lettek, és visszakerültek a másodosztálynak számító divízió I-be. Az öt évvel ezelőtti, "szapporói csodaként" emlegetett sportági hőstett nyomán közel 50 százalékkal lett több az igazolt jégkorongozók száma Magyarországon, az amatőrök, "hobbihokisok" létszáma pedig mostanra megközelítette a 4000-et, a szabvány pályák száma azonban csak eggyel - a Tüskecsarnokkal - nőtt, ráadásul május 31-én ezt is bezárják. "Ez az egyik sarkalatos pont, amin változtatni szeretnénk. A hoki népszerű hazánkban, de a fejlődést csak akkor tudjuk fenntartani, ha pályák épülnek, és azt optimálisan használják" - tette hozzá a szakmai alelnök.