Egyetem

Hol születnek a döntések? – A Nobel-díjas Bert Sakmann előadása Szegeden

Hol születnek a döntések? – A Nobel-díjas Bert Sakmann előadása Szegeden

2013. április 2., kedd
Hol születnek a döntések? – A Nobel-díjas Bert Sakmann előadása Szegeden

Hol születnek az agyban a döntések? - erre a kérdésre keresi a választ Bert Sakmann német fiziológus professzor, akinek munkáját a patch-clamp technika, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszer kidolgozásáért 1991-ben orvosi Nobel-díjjal ismerték el, és aki kutatásairól is beszélt kedden Szegeden, a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának megnyitóján.

Mint a tudós a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásán felidézte, az 1980-as években sikerült kidolgozniuk egy technikát, amelynek segítségével valós időben vizsgálható a nátriumionok sejthártyán történő átjutását lehetővé tevő csatornák működése. Azt is bizonyítani tudták, hogy a sejtek közötti elektromos jelek átvitele is ezeken az ioncsatornákon keresztül valósul meg. Később az ioncsatornák felépítését leíró örökítőanyag pontszerű módosításával felépítésükről és működésükről is számos információt megtudtak. A professzor úgy gondolta, a vizsgálati technika segítségével egy őt régóta foglalkoztató kérdésről, az agykérgi idegsejthálózatok működéséről is megtudhatnak részleteket. Ehhez felállítottak egy kísérleti modellt: egy egeret helyeztek el egy platformon, a szomszédos platóra – melyet ugorva érhet el az állat – pedig csokoládét raktak. A vizsgálatok célja annak felderítése volt, hol születik meg az állat agyában a döntés arról, átugorja-e a rést a csemegéért vagy sem. Az egerek bajszuk mozgatásával tapintják ki a szomszédos platform távolságát. A kutató munkatársaival megalkotta az érintett agykérgi terület háromdimenziós modelljét, s kiderítette, más sejtek felelősek a bajusz mozgatásért, s mások a tapintásért. Az egyelőre kérdéses, hogy végül hol születik meg a végső döntés az ugrásról, az azonban valószínűnek tűnik, hogy olyan területen, amely egyaránt kapcsolatban van a tapintásért és a bajusz mozgatásáért felelős sejtekkel.

Bert Sakmann

előadásában kitért arra, személyes okai is vannak, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója, 2012 után idén ismét elfogadta a Szegedi Tudományegyetem meghívását. 1956-ban, a forradalom idején 14 esztendős volt, a rádióban pedig folyamatosan követte a Magyarországról érkező híreket. A professzor kifejtette, tisztelettel adózik azon hallgatók előtt, akik Szegeden 1956. október 16-án először megfogalmazták a diákság követeléseiket. Hozzátette: németként nagyrabecsüléssel gondol Magyarországra azért is, ami 1989-ben, a vasfüggöny lebontása idején történt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.