Csütörtöki programajánló: Insane a Rongyban, Párhuzamos halálrajzok a Grandban + FOTÓK, VIDEÓ

Feltámadás – Hangban, képen, szóval… címmel koncertre várják az érdeklődőket a Katolikus házba, a Grandban a Párhuzamos halálrajzok című dokumentumfilmet vetítik, míg a Rongyban Hosszú éjszakák, rövid italok estje lesz az Insane zenekarral.

Ludassy Mária „Szabadság és/vagy egyenlőség?” címmel tart előadást az

SZTE BTK

Közéleti Akadémia sorozatának keretében 14 órától az SZTE BTK Auditórium Maximumában. A Közéleti Akadémia a bölcsészkaron csütörtökönként meghirdetett előadássorozat, amelynek elsődleges célja aktivizálni a hallgatókat a közvéleményt foglalkoztató fontosabb témákat illetően. Ennek legfontosabb eszköze a szakszerű szempontok alapján történő tájékozódás a politikai kultúra, a gazdasági és jogi környezet, illetve a társadalmi problémák kérdéseiben. A kurzus óráit országosan ismert kutatók, egyetemi oktatók tartják. A rendezvény szervezői minden érdeklődőt szeretettel várnak. Az SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék szervezésében. Der Stein der Weisen – A bölcsek köve címmel tart előadást 17 órakor a

Nemzetiségek Házában

Váradi Gábor. A téma a német vegyészet lesz kezdve az alkimistákkal, egészen a hasadóanyagokig inkább az emberekre koncentrálva.

A

Grand Caféban

a Párhuzamos halálrajzok című, 2008-as, 132 perces magyar dokumentumfilmet vetítik. A film egyik része az Olaszliszkán nemrégiben gyermekei jelenlétében halálra vert tiszavasvári ornitológus, tanár Sz. Lajos esetét kívánja dokumentálni. A párhuzamos történetben pedig egy 13 éves leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriáját, majd a gyermek halálának körülményeit láthatjuk egy fővárosi gyermekklinikán. A filmben célba vett társadalmi-emberi problematikák (szegregáció, szegénység, izoláció, az életértékek totális kilúgozódása az emberi kapcsolatokból) a filmben élményszerű ábrázolással, költői érzékenységgel jelennek meg. A vetítés után Jeles Andrással, a film rendezőjével, operatőrével Lencsés Gyula, az SZTE BTK Szociológia Tanszékének oktatója beszélget. A Cili cica és Babszem Jankó című diafilmet tekinthetik meg az érdeklődőket 16.30-tól a Meséről mesére vetítéssorozat keretében a

Somogyi-könyvtárban

. A Bánk bánt 18 órakor láthatja a nagyérdemű a

Kisszínházban

. Bodolay Géza rendező elmondta, a Bánk bánt negyvenöt éve, 1968-ban játszották utoljára Szegeden, ez önmagában is jelzi, nem könnyű műről van szó. A nemzeti drámát szándékosan a kisszínházban mutatják be, hogy ezzel is az ünnepélyesség helyett a mű ma is érvényes tartalmára irányítsák a figyelmet. Az előadását képi világát a magyar díszlettervezés korelnöke, Székely László álmodta meg. A díszlet középpontjában a Nemzeti Múzeum épülete áll. Gertrudisként Szabó Gabit, a címszerepben pedig Nagy Csongor Zsoltot láthatják a nézők. Feltámadás – Hangban, képen, szóval… 18 órától a

Katolikus házban

18 órától. Az esten közreműködik az SZTE ZMK Vonós Kamarazenekar. Műsor: Zelk Zoltán – Mert így igaz; Händel – Messiás – nyitány; Ady Endre – A szép húsvét; Vivaldi – Évszakok – A tavasz; Vladimir Holan – Feltámadás; Janáček – Szvit vonószenekarra; Kassák Lajos – Hit; Pilinszky János – Harmadnapon; Debussy – Claire de lune; Sík Sándor – Ments meg Uram.

A Rigolettot 19 órakor láthatják az érdeklődők a

Nagyszínházban

. Az opera szövegkönyve Victor Hugo: Le roi s’amuse című drámája alapján készült. A librettót Verdi vázlatai alapján Piave készítette el. Sajnos nemcsak az írónak gyűlt meg a baja annak idején a cenzúrával, de Verdinek is, ugyanis megengedhetetlennek találtatott, hogy egy uralkodó ilyen méltánytalan és „frivol” beállításban szerepeljen a színpadon. Nem vitás, hogy Verdi zenéje a Rigolettótól kezdve teljes pompájában ragyog. A melódiák kifogyhatatlan, áradó bősége páratlan kifejezőerővel gazdagodik. Ennek köszönhető, hogy az 1852. március 11-i bemutató sikere minden képzeletet felülmúlt. A hajbókoló udvaroncok véget nem érő mulatozásaitól hangos a mantuai herceg palotája. Ezúttal az a legfrissebb újság, hogy Rigoletto, a púpos udvari bolond szeretőt tart, akit egy félreeső utcában rejteget a világ szeme elől. Ekkor megérkezik Monterone, aki leánya elrabolt becsületét jött számon kérni a hercegtől. Rigoletto gyilkos gúnnyal teszi nevetségessé az apa fájdalmát, aki szörnyű átkot szór az udvari bolond fejére… A Failed Suicide Plan (D) lép fel a

Club Noirban

. A screamo/punk/hardcore kedvelőket 20 órára várják. Zenei csemegék a mesés Keletről – A Smyrna zenekar koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. Smyrna – a törökországi kikötőváros, Izmir régi neve, ami a zenekar repertoárjára is utal. A zenekar 2006 végén alakult, 2011 elején énekessel és ütőssel bővült. Azóta ebben a felállásban játszanak általunk kedvelt zenéket, amelyek egy része az Oszmán Birodalom XIX. század végi és XX. század eleji különleges atmoszférájú, sajátos hangulatú zenei világát idézik. A századfordulós Kréta archaikus hangulatú zenéi mellett felidézik az albán hegyvidék átható erejű dallamait, az arab- andalúz és afgán udvari zenét, valamint az üzbég és azeri szerelmi dalokat. Tradicionális zenék mellett megszólaltatnak olyan feldolgozásokat és saját szerzeményeket is, amelyeket ezek a zenék ihlettek. A színes palettát mégis összeköti valami közös: az arab-perzsa makám hangrendszer, ami közvetve vagy közvetlenül, de minden számuknak az alapját képezi. http://www.youtube.com/watch?v=rjplb3DjAE0 Hosszú éjszakák, rövid italok – Insane koncert lesz 21 órától a

Rongy Kocsmában

. A budapesti Insane zenekar kiszakadva a tavaszi országjárásából tiszteletét teszi a szegedi Rongy Kocsmában egy önálló koncert erejéig. Az eseményen fellépő partnereik lesznek a metalcore hódmezővásárhelyi képviselője, a Scream Of The Temple és a szegedi modern rockot játszó, frissen debütált Critical Silence zenekar. A belépés ingyenes. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=yuxXdaGpCf4

Folyamatos kiállítások, programok:

Katona György festőművész tárlata április 24-ig tekinthető meg a

Dugonics András Piarista Gimnázium

aulájában. Katona György 1960-ban született, gyermekkorát a szilágysági Sarmaságon töltötte. 1979-ben érettségizett a Kolozsvári Képzőművészeti Gimnáziumban, majd 1984-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakát Kolozsvárott. 1989-ben települt át Magyarországra.

A

Zero Art Cafeban

május 11-ig „Fantasy” témakörű tárlat várja az érdeklődőket, zömmel szegedi, fiatal alkotók munkái tekinthetőek meg. "Mi az, aminek a képzelet sem szab határt? Aminek soha nincs vége és kezdete?Ami csak az elménkben él, mégis világokat foglal magába? Itt bármi lehetsz és bármit tehetsz a képzelet erejével. Betekintést nyerhetsz mások fantáziavilágába, angyalok és démonok között a végtelen világűrt meghódítva" - írják a kiállításról. Alkotók: Dorogi Péter, Higyisán Eszter, Kerpics Judit, Lőrinczy Judit, Mohai Zsófia, Nógrádi Claudia, Rácz Tamás, Rajnai Eszter, Tajthy Renátó és Treplán Gábor. Az identitás megőrzése az egyik célja az Újszegedi Képzőművészek XIII. Tavaszi Tárlatának, amelyen húsz alkotó mutatkozik be. A „Színek és fények a kertvárosból” címmel nyílt kiállításon három szobrász és tizenhét festő munkáit csodálhatják meg az érdeklődők a

Bálint Sándor Művelődési Házban

május 4-éig. Ale Ildikó festőművész Versekben kerengő – Képek Simai Mihály költészetéhez című kiállítása május 4-éig tekinthető meg a

Somogyi-könyvtárban

. Ale Ildikó a természetelvűség és a nonfigurativitás határterületeit feszegető kompozíciói legtöbbször zenei és irodalmi élményvilágból merítkeznek. Motívumai, vizuális látomásai meditatív, misztikus világfelfogást tükröznek. Versekben kerengő című kiállításán a szöveg-kép kapcsolat átjárhatóságát vizsgálja. Megmutatni a teret: Szeged szecessziós épületei – Illés Tibor fotókiállítása május 8-ig látható a

Somogyi-könyvtár

Internet-terében. Szeged szecessziós épületeiről készült fotókban gyönyörködhetnek a Somogyi-könyvtár Internet-terébe betérők. A teljes alakos épületfotók mellett oromdíszek, különleges ablakformák és részletek, mozaikképek, lépcsőházak és épületbelsők részletein időzhet tekintetünk. Ezek a részletek olykor az újdonság varázsával hatnak ránk, pedig hétköznapjainkban talán többször is elszaladunk némely épület előtt. Illés Tibor fotói ismert és olykor ismeretlen látószögből mutatják meg a teret, ahol élünk…

Szegeden harminc éve indult újra az éremverés, ezt ünneplik egy különleges tárlattal a

Móra-múzeum

kupolacsarnokában. A kollekció egyik különlegessége, hogy nem tematikus, hanem időrendben szemezget az alkotásokból, így soronként végignézve a kiállított darabokat látható, hogyan fejlődött a műhely. Külön tárolóban kapott helyet egy érdekes sorozat, a székesfehérvári Király-sor, amit 1987-ben kezdtek el készíteni az ottani éremgyűjtők megrendelésére. Az összesen harminchét éremből álló kollekciót együtt hazánkban még sehol nem láthatta a nagyközönség. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Csongrád Megyei Szervezete és Szabó Géza ötvösmester – ÉremVerde közös, „30 éve indult újra az éremverés Szegeden” című tárlata május 26-áig tekinthető meg a kultúrpalota kupolacsarnokában. Hazánkban tizenkét szájjal és lábbal festő művész alkot, közülük négyen mutatkoznak be munkáikkal Szentmihályon, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Az Újrafestett valóság című tárlaton Kránitzné Tóth Dóra, Kormos László, Deák Ferenc és Tápai Lajos műveit tekinthetik meg az érdeklődők április 19-éig.

Fodor Anna babagyűjteménye augusztus 31-áig tekinthető meg a

Szent-Györgyi Albert Agórában.

Látogatható: hétfőtől-péntekig 8 és 20 óra között, míg szombaton 8-tól 17 óráig. Ugyancsak az Agórában Vujcsin-Frányó Eszter „Szerbiai népviseletek" kiállítása is látogatható április 20-áig.

A „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” című időszaki tárlattal tiszteleg az 1848-49-es események előtt a

Móra Ferenc Múzeum

, amelyen az érdeklődők honvédruhát ölthetnek, mentébe, csákóba öltözhetnek, valamint egy tábori sátorba is bemászhatnak a harcokban kimerült honvédek. A Móra-múzeum 1848-hoz kötődő eredeti relikviáit tekinthetik meg az érdeklődők, de kiállítottak egy sebesültszállító szekeret is, ami a veszteségekre emlékezteti a látogatókat. Egy 1848-as honvéd párbajpisztolya is a kiállított tárgyak sorát színesíti, amit unokái 1919-ben adományoztak a kultúrpalotának. Egy Szőregnél zsákmányolt osztrák dobot is megtekinthetnek az érdeklődők a június 9-éig látogatható tárlaton. A

Reök-palotába

Joan Miró kiállításra invitálják az érdeklődőket. A színek poétájaként aposztrofált Joan Miró hírhedt felkiáltása – „meg akarom gyilkolni a festészetet” – festővásznak égetésében csúcsosodott ki. Törekvését jelentős grafikai munkássága is híven és kézzelfoghatóan tükrözi, melyből 100 alkotást most Szegeden, a Reök-ben láthatnak a katalán mester művészetének elismerői. Gyermekien játékos, látványosan formabontó művein Miró a szürrealizmus oltárán áldozott. A kiállítás német magángyűjteményből származik. A bambergi Böttingerhaus kollekciója tudatosan tereli a szemlélő figyelmét az irodalmi-lírai Miró munkásságára, amely különleges árnyalatot ad a kiállításnak. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.