Vásárhelyen állít ki a negyvenéves Gyulai Művésztelep

A legrégebbi magyarországi alkotóhely, a több mint négy évtizedre visszatekintő Gyulai Művésztelep munkáiból nyílik kiállítás április közepén a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában.

A tárlat eddig ebben a formában még be nem mutatott anyagát mintegy háromszáz alkotásból válogatja össze a tárlat kurátora,

Pogány Gábor

. A tervek szerint a galéria teljes alsó szintjén, kilenc teremben lesznek láthatók a művek június elejéig. A várhatóan kétszáz darabos tárlatban sok nagyméretű alkotás lesz, a művésztelep eddigi munkáinak igazi keresztmetszeteként - mondta pénteken

Nagy Imre

, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója. A régebbi és újabb alkotások az alapító tagok, tehát

Albrecht Júlia, Balogh Gyula, Lakatos József Péter, Marosvári György, Rácz Katalin, Szakáll Ágnes, Székelyhídi Attila

és

Tömpe Emőke

mellett tanítványaik,

Bodor Zoltán, Lukács István, Szabó Éva Mária, Szőke Sándor

munkái, valamint a később csatlakozott, hasonló szellemben alkotó művészek, köztük

Győrffy Péter, Salamon György

és

Sáfár Pál

művei. Két fotóművész,

Horváth Balázs

és

Nagy Ottó

, illetve a fiatal generációhoz tartozó

Huszák Zsuzsanna, Oláh Katalin, Pethő Anikó

és

Vancsura Rita

szintén képviselteti magát a vásárhelyi gyűjteményes kiállításon. A Gyulai Művésztelepre 1969 óta járnak hivatásos művészek és a pályára készülő fiatalok. A

Tóth Tibor

festőművész vezetésével kialakított sajátos arculat egyedülálló színfoltjává vált a magyar képzőművészeti palettának. Az itt alkotó művészek a realizmus jegyében, természetelvű ábrázolásmódban dolgoznak, fő témájuk a kisember és környezete. Az április 14-én vasárnap délben nyíló kiállításon látható művek a magyar közelmúlt valóságába vezetik el nézőiket. A festmények, akvarellek, grafikák, fotográfiák és plasztikák legfőbb mondanivalója a konkrét esendőség nyomainak dokumentálása, a féltés, egy letűnő társadalmi réteg és annak tárgyi kultúrája, értékrendje iránti tisztelet.