Írjon nekünk

Egyetem

A felsőoktatási anomáliákról vitatkoztak Szegeden + FOTÓK

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Nemcsak a felsőoktatásban van szükség átfogó reformokra, hanem a közoktatásban is, méghozzá olyan szakszerűen előkészített, az érintett felek véleményét is meghallgató és figyelembe vevő koncepcionális változásokra, amelyek a mostani kapkodás és rögtönzés helyett valódi szakemberekre, nem pedig a politikára bízzák az oktatás átalakításának kérdését – hangzott el a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium felsőoktatásról rendezett kerekasztal-beszélgetésén.

Kiss Paszkál egyetemi docens arról beszélt, mi az, ami megkülönbözteti az egyetemet végzett diplomást, milyen társadalmi pluszfeladatok és szerepek hárulnak rá. Kutatásokra hivatkozva támasztotta alá, hogy a diplomások elégedettebbek az életükkel, aktívabban részt vesznek a társadalmi és a politikai életben, ilyképpen a közösség elitjét képezik. Az egyetemeknek a jövőben arra is fel kell készülniük, hangsúlyozta az oktató, hogy ne csak diplomásokat, jó szakembereket képezzenek, hanem pluszfeladatként valódi értelmiségieket is.

Aki kimarad, az lemarad

A kutatók, tudósok felelőssége, hogy elmagyarázzák a társadalomnak kutatásuk következményét, hangsúlyozta Russell-lel szólva Csapó Benő egyetemi tanár. El kell mondani az embereknek, milyen veszélyeket rejt magában például a nukleáris energia használata, s milyen katasztrófát idézhet elő annak szakszerűtlen használata. Egyre inkább felértékelődik a tudás, a felsőoktatás szerepe a világban, viszont sohasem vált ennyire nyilvánvalóvá, hogy aki nem tart lépést, nem zárkózik fel, az tartósan és behozhatatlanul lemarad ebben a versenyben. Európa-szerte csökken a műszaki végzettségűek aránya, s egyre kevesebben választják a természettudományokat.

Ez Csapó Benő szerint részben annak tudható be, hogy a gyerekek nem tanultak meg rendesen olvasni, így aztán egyre nehezebb számukra megérteni, értelmezni a tananyagot. Az elmondottak főleg a természettudományokra és a matematikára vonatkoznak, ezek oktatására különös hangsúlyt kell fektetni, ahogyan azt Skandináviában vagy a délkelet-ázsiai országokban már korábban nagy sikerrel megtették. A felsőoktatásban jelentkező gondokat, anomáliákat tehát már a középiskolában kell orvosolni.

Ne a kormány mondja meg, milyen szakra van szükség

Boros Tamás a Miérthallgatók szervezete nevében szólalt meg. Kiemelte, mennyire fontos lenne egy asztalhoz ültetni a felsőoktatás szereplőit. Ők, mint hangsúlyozta, nem a reformok ellen tiltakoznak, csak az ilyen ad hoc módon végrehajtott, előkészítetlen rögtönzések és döntések ellen emelik fel a szavukat. Ne a kormány mondja meg, mire van szükség, és mire nincs, milyen szakok szűnjenek meg, és milyen keretszámoknak kell majd megfelelni. Beszélhetünk-e jogbiztonságról, ha decemberben jelentik be, mi lesz februártól? – érvelt Boros.

Jogos igénynek tartja, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a felsőoktatás szereplői és a munkáltatók, már csak a jobb, hatékonyabb gyakorlati képzés okán is. Ugyanakkor szükséges lenne jobban összehangolni az egyetemek és a középiskolák közötti kapcsolatot, mert akkor nem fordulhatna elő, hogy minimum tudással kerüljenek be hallgatók a felsőoktatásba. Az oktatásból nem forrást kell kivonni, hanem inkább többet invesztálni, mert az többszörösen megtérülő befektetés lesz.

„IC-professzorok”

Málovics György egyetemi docens a felsőoktatásról szóló szubjektív benyomásait osztotta meg a hallgatósággal. Szerinte 2010-ben indult el a máig tartó durva folyamat, amely szinte már a teljes felsőoktatási rendszer létét fenyegeti. A felsőoktatás kapcsán szerinte félfeudális rendszerről beszélhetünk, amelyből többek között hiányzik a teljesítményértékelés és a minőségbiztosítás, miközben az elvárások sem kiegyensúlyozottak/kiegyenlítettek. Anomáliaként említette a különböző teljesítményekért járó azonos juttatást, vagy a hasonló teljesítményekért járó eltérő juttatást, hiszen mindkét jelenség meglehetősen deprimálóan hat az oktatókra.

Málovics szólt az „IC-professzorokról”, akik egyazon munkáért két fizetést vesznek fel, a teljesítmény nélkül is pozíciókon lévők hatalmáról, a merev, lassan változó és hierarchikus akadémiai szféra begyepesedett szokásairól, az újra és a változásokra kevésbé nyitott és fogékony felsőoktatásról, amelyben ma borzasztó és megengedhetetlen folyamatok zajlanak.

A vitában többen is bírálták a kormányzat értelmiség- és elitellenes, populista politikáját, a szakmai kompetenciát nélkülöző, pökhendi módon meghozott döntések ráerőltetését a felsőoktatásra, szóvá tették a jogbiztonság hiányát, legnagyobb problémaként pedig a tudás hiányát jelölték meg.

Egyetem

Jubileumi kiállítást rendeznek az egyetemen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az Alma Mater MÁSkép(p) című kiállítás-sorozatának jubileumi, harmincadik tárlatán.

Tovább olvasom

Egyetem

Kárpát-medencei óvodapedagógusok találkoznak Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Kétszáz vajdasági és dél-erdélyi szakember érkezik.

Tovább olvasom

Egészség

Az ország első véradásbarát egyeteme lett az SZTE

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az intézmény együttműködési megállapodást kötött az Országos Vérellátó Szolgálattal.

Tovább olvasom

Aktuál