Vélemény: Hol van demokráciadeficit?

Soha nem tudni, hogy mikor érez olyan késztetést a világ egyik legnagyobb hadereje, hogy gyaníthatóan jelentős internetes támadás veszélyezteti valamelyik európai ország részéről és az elnök, hívják őt bárhogyan, kiadja a parancsot. A fentiekből egyébként ez is bármikor bekövetkezhet.

Egészen furcsa hírre figyeltem fel a minap egyik napilapunkban. Már a címe is meghökkentő: Jogos likvidálás? A témája pedig nem más, mint az a felvetés, hogy miként tüntessék el azokat az amerikaiakat, tehát saját állampolgáraikat, akik gyaníthatóan (!) az al-Kaida vagy a vele valamilyen szövetségben lévő csoport tagjai, esetleg részt vesznek terroristagyanúsnak tűnő cselekményekben. Az NBC hírtelevízió birtokába került és amerikai igazságügyi minisztérium által készített 16 oldalas – belső használatra szánt – tanulmány szerint a bírósági tárgyalás is mellőzhető, s a gyanúsított személy likvidálását egy jól informált, magas rangú személy is elrendelheti. De ki lehet az a magas rangú személy? Katona, a hírszerzés tisztségviselője, politikus vagy maga Barack Obama, az amerikai elnök? Jó kérdés. A lényeg, hogy likvidálni kell az olyan személyt vagy személyeket, aki vagy akik veszélyforrást jelentenek az amerikai társadalomra. Lett légyen az amerikai, esetleg bevándorolt, aki már eleve gyanús, netán olyan ázsiai, aki „gyaníthatóan” találkozott valamelyik terrorszervezet képviselőjével. Vagy csak járt abban az országban, ahol vannak ilyen szervezetek. Egyszóval senki sincs immáron biztonságban, azt sem tudhatja, hogy hibaszázalékon belül vagy kívül van, de azt sem, hogy mikor dördülhet el a likvidálást végrehajtó fegyver. Megy a jó amerikai polgár az utcán és egyszer csak azon veszi észre magát, hogy lepuffantják a korlátlan lehetőségek hazájában… Van ennél még izgalmasabb információ is, amelyet híres-neves New York Times szellőztetett meg. Nevezetesen, hogy az amerikai elnöknek, jelen esetben Obamának, jogában áll elrendelni egy úgynevezett megelőző kibertámadást, ha az államoknak bizonyítéka van (természetesen: gyaníthatóan) egy külföldről érkező internetes veszélyre. Igaz, állapítja meg az ismert napilap, hogy kormányzat csak a közeljövőben hagyja majd jóvá azokat szabályokat, amelyek meghatározzák az ilyen jellegű támadások lebonyolításának rendjét, értelemszerűen a haderő bevetésével. Tudom, sokan legyintenek: na, és? Azt csinálnak az amcsik, amit éppen akarnak, hiszen ez az ő belügyük! Bizonyos mértékig igen. Mint ahogyan Irak, Afganisztán, korábban Vietnam és Korea is az volt… Meg az ottani kilövések, likvidálások – mindez természetesen a „demokrácia – csinálás” jegyében. Soha nem tudni, hogy mikor érez olyan késztetést a világ egyik legnagyobb hadereje, hogy gyaníthatóan jelentős internetes támadás veszélyezteti valamelyik európai ország részéről és az elnök, hívják őt bárhogyan, kiadja a parancsot. A fentiekből egyébként ez is bármikor bekövetkezhet. Történik mindez abban az országban, amelyet a demokrácia megtestesítőjének tartják, vagy inkább ők képzelik magukat annak. Mindeközben kioktatnak másokat demokráciadeficitből (amelynél talán erőltetettebb szóösszetétel nem is fordul el a mai köznyelvben), az emberi jogok tiszteletben tartásából, meg a sajtószabadság ismérveiből. Mindeközben lezser módon, egészen lazán és a magasabbrendűség tudatában megfeledkeznek arról, hogy mikor szabadították fel a néger rabszolgákat, hogy mikor adtak nekik szavazati jogokat és nem is oly’ régen még a fekete bőrűek az autóbuszokon is csak a hátsó fertályban ülhettek! S az emlékezetkiesésük az indiánokkal kapcsolatosan is érvényes. Tudvalevő ugyanis, hogy az 1800-as évek elején még több mint száz indián törzs élt Amerika területén, csaknem egy millióan voltak. Ma? Identitásukat vesztve rezervátumokban élnek és idegenforgalmi látványosságnak számítanak. (Ha nem láttam volna ilyeneket, nem merném állítani.) S akkor még nem beszéltünk az amerikaiak által is már csak az ország szégyenének nevezett Guantánamóról, arról a támaszpontról, amelyre „gyaníthatóan” veszélyes elemeket, terroristákat szállítottak és tartanak fogva – mindennemű bírósági ítélet nélkül. Az is közismert, hogy a fogolytáborban embertelen módon bánnak az ott raboskodókkal, a szörnyű kínzásokról, megaláztatásokról készült fotográfiák bejárták a világot. Amikor Barack Obama elnök még az első elnöki mandátumáért kampányolt, előkelő helyen említette a guantánamói támaszponton létesített fogolytábor teljes felszámolását. Az elnök immár második alkalommal jutott be a washingtoni Fehér Házba, a tábor azonban még mindig áll, igaz, néhány évvel ezelőtt megpróbálták a fogva tartottakat „szétosztani” a szövetséges országoknak. Ezért vannak már „csak” alig kétszázan…Ennyit az amerikai demokráciáról, a békeszerető ország emberi jogok iránti tiszteletéről, s arról az ismét csak gyaníthatóan veszélyes jövőképről, amelyet elénk vetít. Így azután már nem lep meg az rövid hír, amely arról szól, hogy a fehérorosz külügyminisztérium Az emberi jogok megsértése 2012-ben címmel kiadott közlönye az egyik legfertőzöttebb területnek minősíti az Egyesült Államokat. Igaz, nem fukarkodik az elmarasztaló jelzőkkel az úgynevezett „fejlett demokráciáknak” nevezett országok esetében sem.