Húszéves a szegedi kommunikáció szakos képzés + FOTÓK

Húszéves a szegedi kommunikációszakos képzés, s az elmúlt két évtized tapasztalata azt mutatja, az itt végzett hallgatók széles körben hasznosítható tudást szereznek - jelentette ki Szajbély Mihály professzor, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője pénteken a jubileum alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a csongrádi megyeszékhelyen.

A jelenlegi felsőoktatási politika szereti megkérdőjelezni a képzés létjogosultságát és munkaerő-piaci hatékonyságát, a tapasztalat azonban azt mutatja, a Szegeden diplomát szerző hallgatók jól konvertálható, széles körben hasznosítható tudást szereznek - mondta a tanszékvezető, aki igazságtalannal tartja, hogy azoknak, akik most jelentkeznek erre a szakra, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a diploma megszerzéséért.

Veiszer Alinda

televíziós műsorvezető - aki az első évfolyamok egyikén végzett - úgy látja, a Szegeden tanuló diákok közelkerülhetnek a médiában dolgozó szakemberekhez, s tőlük kaphatnak alapos gyakorlati képzést. A kulturális újságíró ugyanakkor fontosnak tartja az oktatás szerves részét jelentő szakmai alapozó tantárgyakat is.

Rózsa Péter

szerkesztő-műsorvezető - aki oktatóként követte végig a képzés szinte teljes történetét - elmondta, az egykori diákokat számba véve látszik, hogy a Szegeden végzettek közül sokan sikeres pályát futottak be a médiában és más kommunikációs szakterületeken, s ez komoly referenciát jelent.

A sajtótájékoztató után a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumban folytatódott tovább a jubileumi program. "Ma már könnyen mondhatjuk, hogy a vak is láthatja, hogy világunk a kommunikációról, a médiáról és a vizualitásról szól, húsz évvel ezelőtt azonban ez még nem, illetve nem mindenki számára volt ilyen egyértelmű. Olyan programot indítottak el akkor a kollégák Szegeden és Pesten is, mely iránt az érdeklődés töretlen, s mely fokozatosan belépett a nagy alapozó bölcsészstúdiumok közé. A tanszék a divat csábításai közepette sem vesztette el a minőség iránti igényt" - idézte fel Csernus Sándor bölcsészkari dékán. "A kommunikáció szak - amellett, hogy önértékén működik -, abból profitálhat, hogy a szegedi egyetem nyújtotta nagy szellemi környezetben képzi a hallgatókat" - fogalmazta meg a szegedi kommunikációképzés egyik nagy előnyét Szabó Gábor, az SZTE rektora. Hozzátette ugyanakkor, hogy európai deficit például a megfelelő természettudományos ismeretterjesztés hiánya, vagyis a tudománynak nagy baja az, hogy a médiában nem reprezentálódik professzionális módon - ezen is fordíthatnak a helyi képzésről kikerülő szakemberek. A köszöntők után a szak egykori, sikeres szakmai és/vagy tudományos pályát befutott hallgatóival rendeztek kétkörös pódiumbeszélgetést, így hallhatták az érdeklődők például többek között Balogh Csabát, a HVG rovatvezetőjét, Göbl Vilmost, a hódmezővásárhelyi önkormányzat sajtóreferensét, R. Tóth Gábort, a Délmagyarország főszerkesztőjét, vagy Dunai Tamást, a Debreceni Egyetem tanársegédjét is.