Írjon nekünk

Egyház

Kiss-Rigó László: Szép, igazán emberi gesztus a pápa lemondása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Bátorság kellett Kiss-Rigó László szerint XVI. Benedek pápa bejelentéséhez, ami az egyház megújulását is elősegítheti. A megyés püspököt nem lepte meg a hír, számított a katolikus egyházfő lemondására. A SZEGEDma.hu-nak adott interjújában kifejtette, a pápaválasztás kérdésében az egyházat vezető szentlélekre érdemes bízni magunkat, nincs értelme a találgatásoknak.

– XVI. Benedek úgy fogalmazott, a nehéz pápai feladatok ellátására nemcsak a lélek, hanem a test erejére is szükség van. Hogyan értékeli a pápa lemondásának bejelentését?

– Nagyon szép gesztusnak tartom, amihez olyan értelemben kellett bátorság, hogy évszázadok óta nem volt példa erre az egyházban. Olyasmit tett, aminek nincs előzménye, de a lelkiismerete szerint járt el, ahogy ő maga is nyilatkozta. Biztos, hogy ez a gesztus az egész egyház megújulását elősegíti. Figyelembe kell venni, hogy a korábbi időszakokban nem volt olyan magas életkora az államfőknek, orvosoknak, illetve püspököknek, papoknak sem. Tudjuk, volt egy-két példa a történelemben, hogy ilyen kort is megéltek, de nem volt általános, vagyis ez egy újkori helyzet. A papok és püspökök számára elő van írva a 75 éves korhatár, amikor lemondásukat kérniük kell. Ezen egyházi törvények azonban a pápára nem vonatkoznak. XVI. Benedek gesztusa számomra azt jelenti, hogy a pápa megmutatja azt – amit szerintem mindenki tud, aki józanul gondolkozik –, hogy attól, hogy valaki püspök, bíboros vagy pápa, attól még lehet normális átlagember. Mint a celebek vagy a kiemelt politikusok, úgy az egyházi vezetők esetében is megpróbál a környezetük létrehozni mesterségesen egy olyan helyzetet, életvitelt, mintha nem normális emberek lennének, de azzal, hogy a pápa bejelentette lemondását, kifejezi azt, hogy ő is tud normális emberként élni, nemcsak a figyelem középpontjában, a sajtó kereszttüzében. Úgy gondolja, ha egy nála fizikailag egészségesebb, fiatalabb ember vállalja ezt a feladatot, akkor az nagyobb hasznára válik a közösségnek.

– Személyesen találkozott-e Joseph Alois Ratzingerrel?

– Igen, négyszemközti személyes találkozónk is volt, illetve többször kisebb csoportokban találkoztam vele az elmúlt években. Amikor hivatalból találkoztam vele négy-öt évvel ezelőtt az döbbentett meg, hogy Szegedről mindent tudott. Annál jóval több információval rendelkezett, mint amit egy érdeklődő külfölditől az ember elvárna. A szegedi szokásokat, hagyományokat, illetve az egyházmegye helyzetét is elég jól ismerte. Nem csupán egy protokolláris, udvariassági vizit volt az, hanem tényleg olyan kérdéseket tudott feltenni, ami arról tanúskodott, készült arra, hogy áttekintse a Szeged-Csanádi Egyházmegye életét, helyzetét.

– Több találgatás napvilágot látott XVI. Benedek utódjáról, sőt már fogadásokat is lehet kötni ebben a kérdésben. Ön miként gondolja, lehet már tudni, kit választhatnak meg?

– Igen, valaki tudja, a Jóisten. Természetes, hogy ilyenkor találgatások látnak napvilágot, sokan úgy gondolnak a pápaválasztásra, mint egy politikai kampányra miniszterelnök-választás előtt. Semmi akadálya nincs, hogy a választójoggal rendelkezők, vagyis a bíborosi testület tagjai egymással konzultáljanak, de egészen másként zajlik ez, mint egy politikai kampány esetében. Az egyházban azért Krisztus is beleszól ezekbe a dolgokba, nemcsak az emberi ügyeskedés és próbálkozás, illetve találgatások. Szerencsére a legfőbb szempont a pápaválasztásnál nem egyházpolitikaiak, hanem az egyetemes egyház szolgálata. Emberi próbálkozások, mesterkedések és erőfeszítések is szerepet játszanak, de a pápaválasztásban azért mégiscsak az egyházat vezető szentlélekre érdemes bízni leginkább magunkat.

– Akkor ezek szerint nincs értelme azt latolgatni, vajon ki követi XVI. Benedeket?

– Jellemző mai világunkra, hogy nincsenek kiemelkedő, karizmatikus egyéniségek a bíborosi testületben, de ez azt hiszem korunk jellemzője. Ha belegondolunk, a politikusaink között sincs olyan karizmatikus egyéniség, mint pár évtizeddel ezelőtt. Nagyon sok a rendes, képzett ember, de nincsen egy-két olyan kiemelkedő egyéniség sem, akiről találgatás szempontjából azt lehetne mondani, hogy csak rá van szükség emberileg nézve is, neki nagy esélye van. Ez nem bírálat akar lenni, egyszerűen ilyen korban élünk.

– Említette, hogy megújulást is hoz az egész egyház életében a pápa lemondása. Milyen szempontból van a legnagyobb szükség erre?

– Megújulásra mindig szükség van, s ez magának az egyháznak a természetéből fakad. Ebben semmi újdonság nincs, hiszen ha nincsen benne megújulás, akkor nem az, aminek lennie kell. Ez esetben azonban nem konkrétan az egyháznak a megújulására, hanem a római hivataloknak, a pápai hivataloknak a megújulása céloztam, mert ott szerintem szükség van változásokra. Feltételezem, hogy a jelenlegi pápa gondolt erre, csak energiája, ereje már nem volt ehhez a munkához. Szerintem ez komoly szempont volt a lemondásban, hogy egy fiatalabb ember kerüljön a pápai székbe, olyan személy, aki a kormányzásnak ezt a részét, a központi vatikáni hivataloknak a megújulását, átszervezését energikusan végig tudja vinni. Erre nézve már voltak lépések korábban is, a második vatikáni zsinat után megfigyelhető volt egyfajta nemzetközivé tétel. Addig a központi egyházi hivatalokban, az egyházi kúriákban az alkalmazottak, tisztségviselők többsége olasz volt. Főként II. János Pál pápa idején indult el ez a folyamat, így szinte minden nemzet képviselteti magát. Igaz, nem ez a legfontosabb kérdés, de példaként elmondhatom, hogy olyan heti munkarend szerint dolgoznak ezekben a hivatalokban, ami még a száz évvel ezelőtti viszonyokat tükrözi.

– Többen emberi gesztusnak, egyesek evangéliumi tettnek értékelték XVI. Benedek pápa bejelentését. Hol hallotta meg a lemondás hírét, illetve önt meglepte?

– Igazából nem lepődtem meg a bejelentésen, az előző pápa esetében is arra számítottam, hogy le fog mondani. Ismerve egy kicsit XVI. Benedek egyéniségét, gondoltam, hogy előbb-utóbb ezt meglépi. Én is így tettem volna.

Kommentek

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén. Kommentek

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Egyetem

Új-zélandi módszerrel lépnek fel az iskolai problémák ellen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Gál Ferenc Főiskolán a resztoratív módszerről tartottak konferenciát hazai és külföldi előadókkal. Már most támogatja a szemlélet elterjesztését az EMMI, de az újabb szabályozások kialakításában sokat segíthetnek a hasonló tanácskozások.

Tovább olvasom

Aktuál