Évindító vajdasági és magyar kamaráknak, cégeknek + FOTÓK

Közel egy tucat cég mutatkozott be azon a konferencián, amelyen a szerbiai és magyar kereskedelmi együttműködések lehetőségeiről, a kapcsolatok szorosabba fűzéséről volt szó. Az évindító rendezvényre a határ mindkét oldaláról érkeztek cégek és szakberek.

„Továbbra is a kis- és középvállalkozói szektor egymásra találását segítjük, és a külpiacok kihasználására törekszünk. Ezt célozza évindító konferenciánk” – tudtuk meg Kovács Lászlótól. A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) elnöke hozzátette, európai uniós forrásokra is pályáznak, amelyeket szintén erre a célra fel tudnak használni. Megítélése szerint a határ mindkét oldalán jól működik a kamara, egyik céljuk, hogy minél több kkv szektorban tevékenykedő céget vonjanak be munkájukba. Minden idők egyik legjobb lehetősége előtt áll mindkét ország és térség, a Vajdaság illetve Csongrád és Bács-Kiskun megyék – jelentette ki

B. Nagy László

kormánymegbízott a konferencián. A politikai légkört is jónak nevezte, emlékeztetett tavaly októberben és december egyaránt magas rangú küldöttségek jártak a szomszédos országban „A két ország megállapodott egymással abban, hogy fejlesztik az infrastrukturális kapcsolatokat, ami magában foglal út- és vasútfejlesztést, vagy akár a villamosenergia- és gázhálózatok összekapcsolását” – sorolta a kormánymegbízott. B. Nagy közölte, a térség számára szintén pozitív, hogy a jelenlegi öt határátkelő mellé tovább három megnyitását tervezik a következő két évben. Ebből az egyik különösen jelentős, a megszüntetett Röszke-Horgos közti átkelő újbóli megnyitását tervezik. „Vajdaságnak Németország után hazánk a második legnagyobb gazdasági partnere, s 350 ezer szerbiai vállalkozásból 72 ezer a Vajdaságban van bejegyezve, így minden adott ahhoz, hogy a két ország közti kapcsolatok még magasabb szintre kerüljenek” – mondta el portálunknak a kormánymegbízott, akitől azt is megtudtuk, hogy a kormányhivatal nem kötelező feladatként minden határ menti törekvést támogat a maga eszközeivel.

Határon átnyúló üzletek is köttetnek

Az évindító szakmai konferenciára a határ mindkét oldaláról érkeztek cégek. Láttunk száraztésztát, fűszerpaprikát, édességeket és például kerítésfestéket is. „Próbálunk képet adni arról is, hogy milyen típusú vállalkozások próbálkoznak Szerbiából a magyar piacra bejutni, illetve fordítva. Egy ilyen találkozón viszonylak kis üzletek köttetnek, de konkrét együttműködések születnek. Tavaly novemberben Kikindán mutatkoztak be magyar vállalkozók, s az egyik mosóporgyártó- és forgalmazó cég összejött egy vajdasági partnerrel, s már el is indultak a szállítások” – magyarázta Jójárt Miklós, a MSZKIK ügyvezető alelnöke. „Mi egyelőre még csak tapogatózunk, azért vagyunk itt, hogy lássuk, van-e a termékeinkre kínálat” – nyilatkozta portálunknak Tóth László, a szegedi székhelyű Schlosser-Mester Kft. ügyvezetője. A nyílászárók, télikertek és üveghomlokzatok gyártását és komplett kivitelezését végző szegedi székhelyű cég a vajdasági Kikinkán már bemutatkozott tavaly novemberben, ahol kértek tőlük árajánlatokat, egyelőre azonban megvalósult projektjük nincs. Körmöci Kornéliától, a magyarkanizsai Tisacoop export menedzserétől megtudtuk, több mint húsz magyar gyártót képviselnek Szerbiában, főleg hűtött élelmiszer ipari termékekkel kereskednek „Szeretnénk felölelni a szerbiai, vajdasági cégeket is, hogy bemutassuk őket Magyarországon, ezért is vagyunk jelen ezen a rendezvényen. Édesipari cégek mellett szerémségi borokat hoztunk, de jó kapcsolatban vagyunk fagyasztott péksüteményeket gyártó cégekkel is” – sorolta. Körmöci Kornélia portálunknak elmondta, keresik a magyar piacra jutás lehetőségeit a szerbiai cégek, vannak például olyan édességek, melyeket multik már forgalmaznak például saját márkás termékként. Problémát okoz, hogy a magyarországi termékek szerbiai megjelenését jelentős vámok terhelik, illetve jelentősek a bevizsgálási költségek. A magyar élelmiszereket nagyon kedvelik a határ másik oldalán, a vásárlók tudják, jó minőséget kapnak. „Ha megfordítjuk az áruk útját, akkor könnyebbség, hogy a szerb élelmiszer ipari termékekre nem kell vámot fizetni, viszont a magyar piac sokkal nyitottabb, és például a szlovák vagy lengyel termékek nagyon lenyomják az árakat. Ezért nehéz a szerb termékekkel Magyarországon érvényesülni” – ecsetelte. Körmöci Kornélia hangsúlyozta, a nehézségektől függetlenül lát lehetőségeket ezen a téren, ezért is vettek részt a szegedi konferencián.