Írjon nekünk

Bulvár

Itthon és világszerte megemlékeztek a nácizmus áldozatairól

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Itthon és világszerte is megemlékezéseket tartottak vasárnap a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 68. évfordulóján.

Az Élet Menete Alapítvány rendezvényén a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: soha többé nem eshet meg, hogy valakit vallása vagy származása miatt kiközösítsenek, megfosszanak vagyonától és meggyilkoljanak. Nem fordulhat elő ismét, hogy az ezeréves magyar állam nem tudja megvédeni állampolgárait.

A miniszter hangsúlyozta: meg kell ismerni a zsidók életét, “akik velünk éltek”, részei voltak a nemzet életének, a háborúkban a magyar hazáért harcoltak. Az áldozatok mellett emlékezni kell a gyilkosokra is, akiknek tetteit sosem lehet mentegetni, és a hősökre, akik a legnehezebb időkben is emberek maradtak.

Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet kiemelte, emlékezni és emlékeztetni kell, mert rövidesen nem lesz élő tanú, aki beszámolhatna a holokausztról, mert vannak, akik elfelejtették a borzalmakat, és vannak, akik nem is tudják, mi történt. A nagykövet arról is beszélt, hogy az egész világon érezhetően erősödik az antiszemitizmus. A világ máig nem vonta le a történtek tanulságát, erre bizonyítékként szolgálnak azok, akik jelenleg is tagadják a holokausztot – mutatott rá. Hozzáfűzte, a történtek tagadása újabb borzalmakhoz vezethet.

Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: a kormány az ország minden polgárát megvédi, és az antiszemitizmus minden formáját elítéli.

Emlékeztetett: Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája mindig is a magyar kultúra szerves része volt, és az napjainkban is. A zsidóság 1944-45-ös tragédiája így az egész magyar nemzet tragédiája – tette hozzá.

A magyar kabinet erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy következetesen nézzen szembe a 20. századi diktatúrákkal és az akkor elkövetett rémtettekkel – írta a miniszterelnök.

Globális feladatnak nevezte a totalitárius rezsimek és a politikai erőszak összes fajtája elleni küzdelmet az Alapvető Jogok Hivatalának biztosa a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen, Budapesten. Szabó Máté úgy fogalmazott, hogy “az elmúlt évtizedek és az elmúlt évek is, olyan jelenségeket produkálnak, (…) amelyek hasonló kihívásokat jelenthetnek, mint ami maga a holokauszt volt”, ezekkel pedig nagyon nehéz a nemzetközi és belső jogrendszereknek megküzdeniük. Szabó Máté úgy látja, folyamatosan újratermelődnek a totalitárius rendszerek, hiába buktatják meg azokat, mindig alakul helyettük másik.

Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke szerint vannak olyan kérdések, amelyek nem lehetnek pártpolitikaiak, még csak nem is politikaiak, mert a gyűlöletkeltés elleni fellépés az alapvetően értékrendi kérdés. Nemtől, kortól, világnézettől, országhatároktól függetlenül a történelem tanúságait megfontolva kell összefogni és ebben az ügyben nincs sem jobboldali, sem baloldali alternatíva. A KDNP-s politikus közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy csak egy dolog létezhet: emlékezni és emlékeztetni, közösen fellépni minden esetben, amikor az áldozatok emlékét megsértik akár a Parlament falain belül vagy azon kívül.

Az MSZP az emléknapon arra figyelmeztetett, hogy a holokauszt nemzeti katasztrófa, amelyre minden generációnak emlékeznie kell. “Nem engedhetjük a rasszista, kirekesztő ideológia sötét árnyát újra fölénk kúszni” – hangsúlyozta az MSZP. Az ellenzéki párt közleménye szerint az utókor felelőssége, hogy megemlékezzen a világtörténelem legsötétebb időszakának áldozatairól. A mi felelősségünk, hogy sose felejtsük az elhurcolt milliók szenvedését és a társadalmon ütött csontig hatoló, a mai napig ható sebet.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak is van mire emlékeznie e napon. Emlékeznie kell, hogy a holokauszt minden tizedik, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar volt. Emlékeznie kell az idevezető útra: a numerus claususra és a zsidótörvényekre, amelyek lépésről lépésre fosztották meg zsidó honfitársainkat jogaiktól, megélhetésüktől, vagyonuktól, emberi méltóságuktól. Emlékeznie kell, hogy az önfelmentő hazugsággal ellentétben a gaztetteket nem a Magyarországot megszálló nácik, hanem magyar eszmetársaik követték el: a magyar kormány, az annak utasításait készséggel, gyakran örömmel végrehajtó magyar közigazgatás és csendőrség, valamint a nyilas pártszolgálatosok.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek állandó kiállítása a magyar zsidó és roma emberek szenvedéseit, üldöztetését és elpusztítását idézi fel. A vasárnapi megemlékezés végén koszorúzást tartottak az emlékközpontban található Áldozatok Emlékfalánál, amelyen jelenleg 166 ezer név szerepel.

A holokauszt-túlélők, politikusok és fiatalok részvételével tartott auschwitzi megemlékezésen, a hírhedt halálfal előtt, ahol ellenállók tízezreit végezték ki, Zvi Raf-Ner, Izrael varsói nagykövete “a történelem legszörnyűbb helyszínének” nevezte a haláltábort.

“Auschwitz-Birkenau a jövő nemzedékeinek a legszörnyűbb figyelmeztetése” – mondta az orosz parlament elnöke, Szergej Nariskin, aki megnyitotta a koncentrációs tábor szovjet bebörtönzöttjeinek és hadifoglyainak a sorsát bemutató állandó kiállítást. A Vörös Hadsereg katonái 1945. január 27-én szabadították fel Auschwitz-Birkenaut. Ekkor már csupán 6000 fogoly volt életben a legnagyobb náci megsemmisítő tábor lakói közül. Becslések szerint egyedül Auschwitz-Birkenauban 1,3 millió embert öltek meg, köztük több mint 430 ezer magyar zsidót.

Az ENSZ Közgyűlése 2005 őszén nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulóját.

A varsói megemlékezést az egykori gettóban tartották meg, az 1943-as felkelés emlékművénél.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a holokauszt-emléknap alkalmából vasárnap közzétett nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszthoz nem csupán a közvetlen vagy közvetett elkövetők járultak hozzá, hanem azok is, akik hagyták, hogy ez a bűncselekmény megtörténjen. “A népirtást némelyek erőszakcselekménye, valamint mások közönye okozza” – fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor: az évforduló arra is lehetőséget ad, hogy megünnepeljék azok bátorságát és áldozatát, akik mentették és óvták embertársaikat. Ez ugyanis azt bizonyítja, hogy “nem vagyunk tehetetlenek a gonosszal szemben”. Hangsúlyozta: “Nemcsak a múlt bűneire kell emlékeznünk, hanem elkötelezett módon fel kell lépnünk minden gyűlöletcselekménnyel szemben, ki kell állnunk az alapvető jogok és szabadságok mellett”.

Barack Obama elnök közleményében leszögezte: “Az Egyesült Államok a nemzetközi közösség más tagjaival együtt eltökélten útját állja minden zsarnoknak vagy diktátornak, aki bűncselekményeket követ el az emberiesség ellen. Az Egyesült Államok hű marad a ‘soha többé’ elvéhez” – húzta alá az elnöki közlemény. Rámutatott, hogy a mostani nemcsak az emlékezés, de a cselekvés ideje is. “El kell köteleznünk magunkat a gyűlölet és az üldöztetés minden formájával szembeni ellenállás mellett” – írta az elnök, utalva a nácizmussal szembeni ellenállók bátorságára, szellemére és eltökéltségére.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap azzal vádolta meg Teheránt, hogy egy új holokausztra törekszik. “Az iráni vezetés nap mint nap meghazudtolja a soát, az ENSZ előtt, és minden más fórumon, miközben egy új holokausztot készít elő – a zsidó állam megsemmisítését” – jelentette ki. “Ennek a célnak az elérése érdekében állandóan versenyt fut, hogy atomfegyverhez jusson” – fűzte hozzá kormánya vasárnapi ülésén. Csakhogy – nem úgy, mint a holokauszt idején -, ma a zsidó népnek saját állama és hadserege van, amellyel megvédheti magát. “Nem vesszük félvállról Irán fenyegetéseit és meg fogjuk akadályozni” – mondta az izraeli miniszterelnök.

A Moszkvában lévő oroszországi zsidó múzeumban és toleranciaközpontban gyertyagyújtással emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól – jelentette Kegyes Csilla, az MTI tudósítója.

Berl Lazar oroszországi főrabbi a nemzetközi megemlékezésen arra szólította fel a részvevőket, hogy bármilyen fájdalmas is, soha ne feledkezzenek meg a holokauszt szörnyűségeiről. Hangsúlyozta, hogy “a zsidóság örökké adósa marad a szovjet Vörös Hadsereg és a szövetségesek (a hitleri Németország ellen szövetségbe tömörült államok) katonáinak, akik vérüket áldozták Európa békéjéért, milliókat mentettek meg a rabságból és a fájdalmas haláltól”.

A holokauszt “hatalmas tragédiája legyen mindenki számára örök figyelmeztetés, hogy a múlt borzalmai ne ismétlődjenek meg, és lépjünk túl a gyűlölet és rasszizmus minden formáján” – hangoztatta XVI. Benedek pápa vasárnap déli beszédében. A béke jelképeként a pápa fehér galambot repített fel dolgozószobájának Szent Péter térre néző ablakából – jelentette Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.

Tiltakozást váltott ki Olaszországban a volt kormányfő, Silvio Berlusconi kijelentései Benito Mussolini fasiszta diktátorról a holokauszt-emléknapon. Berlusconi úgy vélte, “Mussolini legnagyobb bűne a faji törvények bevezetése volt, de más téren jót is tett, felelőssége kisebb mint Németországé”. A milánói megemlékezésen Berlusconi a sajtónak kijelentette: “Az akkori olasz kormány a német hatalom győzelmétől tartva inkább a hitleri Németország szövetségese, mint ellenfele lett. Ez a szövetség kényszerítette ki a faji törvényeket”. A jobbközép Szabadság Népe (PdL) elnökének szavait “hatalmas ostobaságnak” nevezte Pierferdinando Casini, a Kereszténydemokrata Unió (UDC) elnöke, és “Olaszországot sértőnek” minősítette Anna Finocchiaro, a balközép Demokrata Párt (PD) szenátusi frakcióvezetője. Silvio Berlusconi a milánói központi pályaudvar 21. peronján kialakított soá-emlékközpont megnyitásán vett részt. Innen indultak a milánói zsidókat deportáló vagonok. A megemlékezésen jelen volt Mario Monti ügyvezető kormányfő, valamint Milánó főrabbija és a város római katolikus érseke. “Az antiszemitizmus veszélye a mai napig fennáll” – hangsúlyozta beszédében Mario Monti.

A Nápoly közeli Acerrában az emléknapon a 2005-ben elhunyt Gennaro Verolino érsekről emlékeztek meg, aki 1942-45 között a budapesti nunciatúra titkára volt, és zsidók ezreinek mentette meg az életét.

Bulvár

Megszületett Balogh Zsolt kislánya

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

A MOL-Pick Szeged játékosa a Facebook-oldalán osztotta meg az örömhírt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Vontatóba rongyolt az autó, a sofőr meghalt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Vontatóval ütközött az autó ennyi maradt belőle.

Tovább olvasom

Bulvár

Ötvenéves frontemberét ünnepli a Tankcsapda!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/mtiszegedma.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ünnepi tankdübörgés!

Tovább olvasom

Aktuál