A Vészkorszak embermentőiről nyílik kiállítás a vásárhelyi Zsinagógában

Január 27-én, a hírhedt auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának napján világszerte a holokauszt áldozataira emlékezünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott emléknapon Emberségről példát… címmel nyílik időszaki kiállítás vasárnap délután 4 órakor Hódmezővásárhelyen, a Zsinagógában. A kiállítás tablói azokról az ismert diplomatákról és hétköznapi hősökről szólnak, akik emberségből, bátorságból és tisztességből példát mutattak és mentették az üldözötteket a vészkorszak idején.

A lengyelországi Oszwieczim (német nevén Auschwitz) melletti „halálgyár-komplexumot” a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki; itt építették fel az első gázkamrákat. Az iparszerű gyilkolás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. 1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. A haláltábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. 1945. januárjában a front közeledtével több, mint 58 ezer foglyot indítottak halálmenetekben Németország felé. 1945. január 27-én, amikor a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer „emberi roncsot”, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott. Az Egyesült Nemzetek Szervezete január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapjának nyilvánította 2005. november 1-jén. A hódmezővásárhelyi zsinagógában január 27-én, vasárnap délután 4 órától emlékeznek a Shoa áldozataira. Köszöntőt mond

Blazovich Péter,

az Emlékpont intézményvezetője, a zsidó mártírokra

Erdélyi Miklós

, a hitközség elnöke emlékezik. Az embermentők előtt tisztelgő kiállítást

Deák Andrea

, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője nyitja meg. A kiállított tablók az embermentésben résztvevő több mint harminc személy, köztük

Raoul Wallenberg

svéd diplomata,

Karády Katalin

színész,

Sztehlo Gábor

evangélikus lelkész,

Ocskay László

honvéd százados áldozatos tevékenységéről emlékeznek meg. A vészkorszak idején is voltak emberek - magyarok és külföldiek -, akik emberek maradtak az embertelenségben, és akár saját életük kockáztatásával is mentették az üldözötteket. Voltak akik felemelték hangjukat a bűnök ellen, segítő kezet nyújtottak az rászorulóknak: élelemmel, hamis személyi iratokkal látták el vagy épp bújtatták őket. A diplomaták védleveleket bocsátottak ki, „védett házakat” állítottak fel. Az "„Igaz Emberek” áldozatos tevékenysége eredményekképpen több ezer honfitársunk menekült meg a biztos haláltól.