Répás: 2012 a megvalósítás éve volt a nemzetpolitikában

Cikkünk frissítése óta eltelt 8 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Répás Zsuzsanna szerint a megvalósítás éve volt 2012 a nemzetpolitikában. A területért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek adott évértékelő interjújában szólt arról is, hogy jövőre a nemzetpolitika mintegy 15,5 milliárd forintból gazdálkodhat, folytatódnak a Határtalanul! osztálykirándulások, és megkezdődik a kisiskolások éve program.

Répás Zsuzsanna azt mondta: a tavalyi alapozást idén a programok megvalósítása követte.
A 2011-ben elfogadott nemzetpolitikai stratégiai dokumentum alapján indították el az idei év legfontosabb programját, a külhoni magyar óvodák évét, amely rendkívül sikeres volt – emelte ki. Megjegyezte: ezt a területet korábban méltánytalanul elhanyagolták, ugyanakkor nagyon sok kérdés itt dől el. A mintegy 100 millió forintos programot megvalósítva olyan Kárpát-medencei helyszínekre jutottak el, ahová eddig senki, és közösséget tudtak kovácsolni a Kárpát-medencei óvodapedagógusok között.

A szakmai munkát szeretnék folytatni – jelezte, hozzátéve: januárban elindul a kisiskolások éve program, amelyet várhatóan szintén mintegy 100 millió forintos kerettel hirdetnek meg. Jelezte, hogy ez sokkal összetettebb, mint az óvodák éve volt, hiszen az egyes régiókban eltérőek a problémák és az ebből eredő feladatok. Ugyanakkor fontos megtalálni azt a közös pontot, amely a program gerincét adja: ez jövőre a közösségépítés lesz. Általános igény van a tehetséggondozás, a differenciált oktatás legjobb módszereinek megismerésére is.

Folytatódik a Határtalanul! program, az ideihez hasonlóan 500 millió forintos kerettel, ami 15-17 ezer középiskolás diák utazását teszi lehetővé. Megjegyezte: szeretnék bővíteni a keretet, kizárólag a költségvetés és az általános gazdasági helyzet a korlátja ennek, de továbbra is az a cél, hogy minden magyarországi diák érettségiig egyszer részt vehessen határon túli tanulmányi kiránduláson.
Arra a felvetésre, hogy az oktatási-nevelési támogatás átalakításában, az összeg emelésében gondolkodnak-e, azt mondta: a növelés egyértelműen költségvetési kérdés. Tíz éve valóban ugyanakkora az összeg – jegyezte meg, hozzátéve: nagyon sok ötlet érkezett határon túlról, ezeket továbbra is várják. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésére javaslatot dolgoznak ki a hatékonyság növelésére. A támogatásra szükség és igény van, hiszen a Kárpát-medencében 250 ezer gyermek után igénylik – mutatott rá.

Répás Zsuzsanna elmondta: jövőre a nemzetpolitikai terület 15,5 milliárd forintból gazdálkodhat, kismértékben bővül az intézményi támogatás. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2013-ban az elmaradt fejlesztéseire, illetve beruházásokra 1,38 milliárd forintos forrást kap.
A felvidéki Selye János Egyetem egyetemi rangjának megőrzéséről kiemelte: jog szerint a szlovák hatóságoknak igazuk van, de méltánytalan az, amit a felsőoktatási intézménytől elvártak. Egy négy éve működő intézménytől nem lehet doktori iskolát számon kérni – jegyezte meg, hozzátéve: azt kérik a szlovák kormánytól, várja meg a következő akkreditációs eljárást, és 2014-ben nézzék meg, adottak-e a feltételek. Erre a szlovák fél nyitottnak mutatkozott – mondta, hozzátéve: közös a cél, hogy jó minőségű legyen az oktatás.

Jövőre is 50 millió forintos keret áll rendelkezésre a magyarságot ért jogsérelmek orvoslását célzó tevékenységre – mondta. A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy idén megalakult a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet. Ezt a kérdést nem lehet kizárólag kormányzati alapon kezelni, szükség van a szakmai, egyetemi háttérre és a civil támogatásra egyaránt. A 2013-as összegből segítik az itthoni intézményi munkát és a külhoni jogsegéllyel foglalkozó civil szervezeteket, valamint a konkrét ügyeket vállaló ügyvédeket is – mondta.

Répás Zsuzsanna a környező országokra térve megállapította: Szlovákiában továbbra is a nyelvtörvény jelenti a fő problémát. “Elfogadhatatlan, hogy továbbra is pénzbüntetést lehet kiszabni azért, mert a polgárok bizonyos helyzetekben használják az anyanyelvüket” – mondta, és megjegyezte, hogy Malina Hedvig ügye még mindig nem zárult le. Romániában szintén nagyon súlyos esetek tapasztalhatók – tette hozzá -, példaként említve a Székely Mikó Kollégium ügyét. A Vajdaságban pedig az atrocitásoknak koránt sincs végük, több olyan eset történt, amikor fiatalokat magyarságuk miatt vertek meg, és nem lehet elfelejteni a temerini fiúk esetét sem – folytatta. Reményének adott hangot, hogy a még börtönben lévő három fiatal is hamarosan szabadul.

A szlovákiai állampolgársági törvényről azt mondta: úgy látja, a szlovák fél számára is egyre inkább világos lesz, milyen visszás helyzet alakult ki a jogszabály következtében. Eddig mintegy 300-an vesztették el emiatt az állampolgárságukat, közülük csak 30-an magyarok. Mint mondta, bízik abban, hogy a már megkezdődött szakértői tárgyalásokon meg tudják találni azt a megoldást, amely minden fél számára megfelelő.

A szomszédos országokban tartott választások tanulságait összegezve kiemelte: a demokrácia és a pluralizmus velejárója, hogy különböző értékrendek, politikai vélemények léteznek egy közösségen belül, és a demokrácia alapja, hogy ezek valamilyen szinten kifejeződjenek. Ez természetes – rögzítette, hozzátéve, egy közösség ugyanakkor úgy tudja minél jobban érvényesíteni az érdekeit, ha képes egységesen fellépni.

Fontos az egyensúly megtalálása: azaz, legyen mindenkinek lehetősége a világlátásának megfelelő politikai véleményét elmondani, és megvalósulhasson az összefogás és az egységes fellépés. Vannak erre jó példák, van lehetőség az összefogásra – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna. Azt remélik, hogy ez minden régióban megvalósulhat, a közösségen belüli demokráciával együtt. Csak így lehet igazán erős a magyar érdekképviselet a szomszédos országokban – mondta.

Előző sztori

Ellopták a pályaavató móravárosi emlékfenyőt + FOTÓK

Default thumbnail
Következő sztori

Szenteste lopott fenyőfát

Legutóbbi hasonló cikkek