Közélet

Ipsos: keveset változtak a politikai erőviszonyok az év elejéhez képest

Ipsos: keveset változtak a politikai erőviszonyok az év elejéhez képest

2012. december 14., péntek
Ipsos: keveset változtak a politikai erőviszonyok az év elejéhez képest

Keveset változtak a politikai erőviszonyok az év elejéhez képest: a pártok akkori sorrendje maradt, támogatottságuk valamelyest módosult - derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából, amely szerint a kormánypárt is érzékelhetően erősödött az elmúlt egy évben, de a szocialistáknak is jelentősen sikerült bővíteniük táborukat. A Jobbik támogatottsága ugyanakkor csökkent, az LMP-é pedig nem változott.

A cég a - december 4. és 11. között, a felnőtt lakosság körében végzett, 1500 ember megkérdezésén alapuló - kutatásának eredményét ismertető, az MTI-hez pénteken eljuttatott összegzésében arról írt, hogy a Fidesz és az MSZP támogatottsága nem változott az elmúlt egy hónapban: előbbit a lakosság 19, utóbbit 16 százaléka nevezte meg leginkább kedvelt pártjaként. Az Ipsos szerint érezhetően csökkent viszont a Jobbik tábora, amely ezúttal 6 százalékos: a pártnak utoljára csaknem két éve, 2011 januárjában volt ekkora a támogatottsága, azóta mindig jobban szerepelt. Az LMP tartotta az év elején mért 4 százalékot, a Demokratikus Koalíciónak (DK) a megszokottnál kisebb, 1 százalékos tábora volt most decemberben. A pártoktól távolságot tartók csoportja 51 százalékos, jóval alacsonyabb, mint 2012 elején, amikor 57 százaléknyian tartoztak ebbe a csoportba. Az adatok szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékon áll, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbikot pedig 14 százalék. Az LMP támogatottsága ebben a körben 6 százalékos, a DK-é 2. Ha az Együtt 2014 választói mozgalom is szerepel a voksolásra szóba jöhető politikai szervezetek között, akkor a népesség 6 százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választóknak pedig a 10 százalékára - írták, hozzátéve, hogy a mozgalom híveinek fele újonnan mozgósított választópolgár, akinek nincsen elsődlegesen preferált pártja. Minden ötödik szavazójuk eredendően MSZP-s, míg közel egyharmaduk más pártoktól érkezett. Az Ipsos beszámolt arról is, hogy az év elejéhez képest keveset változtak a politikai erőviszonyok, a pártok akkori sorrendje maradt, támogatottságuk valamelyest módosult. A cég tájékoztatása szerint januárban a Fidesz-MSZP százalékos aránypár 16-11 volt, most decemberben 19-16. Mint látható - folytatták -, a kormánypárt is érzékelhetően erősödött az elmúlt egy évben, de a szocialistáknak is jelentősen, másfélszeresére sikerült bővíteniük a táborukat. A Jobbiknak ugyanakkor veszteségei voltak az idén: januárban 9, most 6 százalékot értek el. Az LMP táborának mérete az év elejivel azonos, a népesség 4 százalékát tudta magához vonzani. A DK januártól novemberig 2 százalékon állt, most viszont - megalakulása óta először - 1 százalékos a tábora. A pártok szavazótáborainak az elmúlt hónapok összevont adatai alapján megrajzolható társadalmi-demográfiai profiljáról az Ipsos azt írta: legkevésbé a Fidesz-szavazó tipikus, ugyanis már régóta megfigyelhető, hogy iskolázottság és életkor szerinti beágyazottsága viszonylag egyenletes. Ugyanígy egyenletes a kormánypárt támogatottsága a településszerkezet szerint, most már vidéken, a kisebb településeken nem mutatható ki az átlagot meghaladó ereje. A tipikus MSZP-szavazó sokkal inkább leírható - olvasható a kutatásban -, bár az egyes végzettségi rétegekben itt sem tapasztalhatók eltérések. Annál inkább befolyásoló hatása van az életkornak és a lakóhelynek: a szocialista párt hívei nagyobb eséllyel találhatók meg az 50 év felettiek és a fővárosiak körében. Mint fogalmaztak, a Jobbikot pártolók "arcéle nagyon karakteres": a férfiak, a húszas-harmincas korosztály tagjai, a közepes státuszúak, az észak-magyarországi és észak-alföldi régió lakói körében az átlagosnál magasabb a nemzeti radikális párt támogatottsága. Az LMP támogatóit jellemezhetők a legkönnyebben: java részük nagyvárosi, kvalifikált, fiatal választópolgár. A DK szavazóival főképpen a városokban és a nyugdíjas korúak körében lehet találkozni. Különösen érdekesnek nevezik a kutatásban azokat a véleményazonosságokat, amelyek egybekovácsolják a szimpatizánsokat. A Fidesz egységét például a jobboldali önbesorolás - 89 százalékuk határozza így meg magát - és a miniszterelnök iránti rokonszenv (74 pont) teremti meg. Ugyancsak erősen összefogja a kormánypártiakat a győzelembe vetett hit, 81 százalékuk szerint egy mostani választásnak is nyertesei lennének. Az MSZP híveinek közös platformja az ország jelenlegi állapotával való elégedetlenség: 96 százalékuk szerint rossz irányba haladnak a dolgok. A szavazótábor összetartozásának fontos jele a baloldali elkötelezettség magas foka: 83 százalék erre az oldalra sorolja magát. A pártelnök is erősíti az egységet, az övéitől kapott népszerűségi mutató 73 pont - írja a felmérés. A Jobbik hívei körében is szoros kapocs a jobboldali identitás, ez 86 százalékukra jellemző. Meglehetősen egységesek az aktuális közállapotokat illetően: 85 százalékuk úgy véli, hogy az ország rossz úton jár. A pártelnök személyében is eléggé egyetértenek, népszerűségi mutatója 75 pont. Az LMP táborának csaknem teljesen egyöntetű véleménye van az országban zajló folyamatokról, 93 százalékuk negatívan vélekedik arról. Az ökopárt híveinek politikai-ideológiai hovatartozását a bal-jobb kategóriában inkább a heterogenitás jellemzi, viszont azonosságot teremt számukra a liberális felfogás - amelyhez 77 százalékuk tartozik. A DK táborát az ország helyzetének egybehangzó - lényegében 100 százalékos - kritikája tartja össze - derül ki az Ipsos kutatásából.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.