Csongrád megyei LMP: a kormány implicit tandíjat vezet be

Érdemes megnéznünk, hogy a tandíj elleni népszavazást kezdeményező és végig az igen szavazatok mellett kampányoló Fidesz-KDNP pártszövetségnek milyen érvekkel sikerült meggyőznie az emberek döntő többségét - hívta fel a figyelmet közleményében Málovics György, az LMP szegedi városi önkormányzati képviselője.

A közlemény alább változtatás nélkül olvasható.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?”

Ugye mindenki számára ismerős a kérdés? Igen két másik kérdés mellett erről a kérdésről is szavaztunk 2008. márc. 8-án a Fidesz által „Szociális népszavazás 2008”-nak keresztelt népszavazáson. A népszavazás 50,51%-os részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Jól látszik, hogy a népszavazáson az emberek döntő többsége az ingyenes felsőoktatás mellett voksolt. Érdemes megnéznünk, hogy a népszavazást kezdeményező és végig az igen szavazatok mellett kampányoló Fidesz-KDNP pártszövetségnek milyen érvekkel sikerült meggyőznie az emberek döntő többségét. És ha már itt tartunk, akkor nézzük meg azt is, hogy milyen érvek hangoztak el a nem szavazatok mellett az akkori kormánypártok részéről. (Csak a fontosabb érveket soroljuk fel.)

Érvek az IGEN mellett:

- Az egyre inkább szegényedő társadalomban a tandíj sok család számára megfizethetetlen. - A fizetendő tandíj nem oldja meg a felsőoktatás anyagi problémáit. - Az állam feladata a felsőoktatás finanszírozása.

Érvek a NEM mellett:

- Az Igen szavazat megakaszt egy felsőoktatási reformot. A Fidesz reformellenes. - A költségvetésnek nem áll módjában kipótolni az így kieső bevételeket. - A felsőoktatás egy szolgáltatás, melynek haszonélvezője a diplomát szerző hallgató, és elvárható, hogy a haszon fejében a költségekhez is hozzájáruljon. Az előző tanévben az utolsó utáni pillanatban közzétett keretlétszám csökkentés és a most bejelentett további csökkentések láttán

Szabó Gábor

akadémikus, az SZTE jelenlegi rektorának tavaly az MTV-nek adott nyilatkozata jut az eszünkbe. „Remélem ez komoly, mert viccnek nagyon durva lenne.” Az első meglepetésből felocsúdva józanító hidegzuhanyként jött az oktatási minisztérium keddi sajtóközleménye, mely szerint „…a változások értük és nem ellenük vannak.” Ez most komoly? Mert viccnek nagyon durva. - 2008-hoz képest a társadalom még szegényebb lett. Nemhogy a teljes költségtérítést, de a 2008-ban leszavazott képzési hozzájárulást sem tudnák kifizetni. - A teljes költségtérítés helyett felajánlott diákhitel sokak szemében nem jelent vállalható megoldást. A magyar társadalom a jelenlegi válság idején súlyos áron tanulta meg, hogy a hitelt vissza is kell fizetni. A kormány most mégis azt javasolja a leendő értelmiségnek, hogy egy egész életre adósodjanak el. Hiába ígéri a kormány, hogy majd a munkakezdéskor eltörlik a diákhitelt. Nincs már bizodalom az emberekben, hiszen a kormány az elmúlt két évben nem egyszer módosított az ígéretein vagy hozott visszamenőleges hatályú jogszabályt. - A jelenlegi intézkedések a csökkenő hallgatói létszám miatt tovább rontják az egyetemek anyagi helyzetét, és tovább mélyítik a felsőoktatás finanszírozási válságát. - Úgy gondoljuk, hogy továbbra is az állam feladata a felsőoktatás finanszírozása. Az állam feladata a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, képzett, értelmiségi réteg megteremtése. - Úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem befektetés a jövőbe. Befektetés, mely 15-20 éven belül megtérül, és csökkenti a társadalmi feszültségeket. Érdekes módon ezek az érvek nagyon hasonlatosak a 2008-ban a Fidesz által felhozott érvekhez. És mit mond a kormány és a Fidesz-KDNP? Hát azt, amit 2008-ban az akkor kormányon lévő pártok mondtak. Figyelmeztetjük tehát a kormányzó pártokat, hogy ahogy 4,5 évvel ezelőtt politikai ellenfeleik, úgy most ők sem fogják meggyőzni ezen érvekkel az embereket. A Fidesz két és fél éves kormányzása alatt bebizonyította, hogy valódi célja nem korábbi ígéreteinek teljesítése, hanem egy torz társadalom megvalósítása. A felső-középosztály helyzetének megerősítését a kormány más, rosszabb helyzetben lévő társadalmi rétegek rovására képzeli el. Ennek jegyében vezették be az egykulcsos adórendszert és most ennek jegyében zárják el a társadalmi felemelkedés lehetőségét a társadalom jelentős része elől. A kormány egy olyan társadalmat épít, ahol mind nagyobb mértékben az fogja meghatározni mindenki helyét a társadalomban, hogy milyen családba született bele. Ez igazságtalan és ezért számunkra elfogadhatatlan, és az ország egészének érdekét sem szolgálja, hisz egyre kevesebben lesznek azok, akik tudásuk, szorgalmuk révén emelkedhetnek fel, s képességeiket a társadalom egésze számára kamatoztatni tudják. Ugyanakkor szolidaritásunkat fejezzük ki a tiltakozó mozgalmat indító diáksággal. Különösen előremutatónak tartjuk azokat a kezdeményezéseket, melyek a részvételiség elvére alapozva, minden kritikus és konstruktív véleményt becsatornázva igyekeznek fórumot biztosítani a tiltakozóknak, reményt adva azoknak is, akik egy új, valódibb demokráciára és politikai kultúrára várnak.