Közélet

A pangáziusszal hamisítják a halászlét? – miniszteri vizsgálat a cápaharcsára

A pangáziusszal hamisítják a halászlét? – miniszteri vizsgálat a cápaharcsára

2012. december 21., péntek
A pangáziusszal hamisítják a halászlét? – miniszteri vizsgálat a cápaharcsára

A távol-keletről importált cápaharcsa fokozott hatósági ellenőrzését rendelte el január végéig Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A pangáziusztermékek alapanyagát adó halakat távol-keleti országokban, gyakran ellenőrizetlen körülmények között tenyésztik, a hosszú szállítási lánc és a bizonytalan eredet élelmiszer-biztonsági kockázatokat jelenthet.

A minisztérium közleménye szerint

Fazekas Sándor

lakossági jelzések, valamint a sajtóban és az interneten elterjedt információk alapján rendelte el, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt vizsgálatot folytasson. Fazekas azt javasolja a fogyasztóknak, hogy inkább jó minőségű, ellenőrzött, biztonságos és friss magyar halat vásároljanak. Mégis, mi a probléma a pangáziusszal?

Vigyázat, a halat is hamisítják!

A magyar Gault&Millau étteremkalauz tesztelői rengetegszer említik étterem-értékeléseikben a vietnami Mekong folyó torkolatvidékén tenyésztett cápaharcsát, azaz pangasiust vagy pangáziuszt. Azzal még nem is lenne baj, ha a saját nevén szerepelne az étlapon, de rendszeresen hamisítják: föltűnik halászlében harcsaként, sülve süllőként (fogasként), sőt, már tengeri halnak álcázva is találkoztak vele. Mivel a magyarok igen kevés halat esznek (azt is többnyire ilyenkor, karácsony tájékán), gondolják, könnyű megvezetni a fogyasztókat. Korábban a busa volt az olcsó tömeghal, amelyet gátlástalanul használtak pontyfélék helyett. A hatalmasra megnövő kínai növényevőt az ötvenes években telepítették be Magyarországra, aztán rettenetesen elszaporodott, bár a halbiológusok évtizedeken át esküdöztek, hogy a magyar vizekben nem képes ívni. A nyolcvanas évektől államilag finanszírozott reklámkampányokban népszerűsítették a busát, mindenféle áltudományos információkkal bizonygatták kivételes egészségességét. Erről is kiderült: humbug. Szerintünk a busa talán a legrosszabb húsminőségű, nagytestű hal, ami Magyarországon él. Nagyon sok trükközéssel, erőteljes fokhagymázással, fűszerezéssel, füstöléssel lehet csak úgy-ahogy ehetővé varázsolni.

A pangasius mellett a tápos csirke ínyenc falat

A busa ma is az egyik uralkodó faj a halaspultokon, de a pangáziusz már megelőzte a vendéglátóipari toplistán. A vietnami cápaharcsa, pangasius vagy pangáziusz mélyhűtött filéje viszonylag olcsó, akcióban sokszor ezer forint alatt is kapható kilója, most épp a Tesco akciózik: 749 forintért árulja a vietnami kopoltyúst (az élő szürkeharcsának 1900 forint kilója, míg a feldolgozott, filézettért akár 3500 forintot is elkérnek). Színe szép fehér, a tengeri halakéra emlékeztet, állaga kissé gumis, íze teljesen semleges, a szakácsok szerint azért is ennyire népszerű, mert „nem halízű", és az alapvetően nem halevő hazai közönség könnyen elfogadja, szereti. Ezzel a hallal – azon túl, hogy csalnak vele az étlapon – az a baj, hogy a nyugat-európai élelmiszer-biztonsági laborok már több száz alkalommal adtak ki riadót, veszélyességéről szóló figyelmeztetést ellene. Állítólag a Mekong-delta partvidékén folyó „tenyésztése" minden képzeletet felülmúl.

Két német újságíró leleplező beszámolójából tudjuk

, a szűk halketrecekben (állati és emberi ürülékek között) hatvan-nyolcvan cápaharcsa vergődik egy négyzetméteren. Az állatokat döghússal, dél-amerikai csontliszttel, génmanipulált táppal, szójahulladékkal, szerves szeméttel etetik. Egy pangáziuszhoz képest a tápos csirke – azt mondják – fejedelmi ínyencfalat. A halakat antibiotikummal tömik, nehogy elpusztuljanak a fertőzött vízben, és különböző injekciókkal kezelik. A rémségek közé tartozik az a hír is, miszerint felfedezték, ha az ivarérett példányokat terhes nők vizeletéből kivont hormonnal oltják be, akkor a hal négyszer gyorsabban növekszik, mint természetes környezetében. Az olcsó hal kapzsi vámszedőinek ez sem elég: a feldolgozás előtt foszfáttal etetik az állatokat, a foszfát ugyanis megköti a vizet, így húszszázalékos súlynövekedés is elérhető fagyasztáskor.

Az USA-ban már betiltották

Vietnam 2010-ben másfél millió tonna pangáziuszt exportált. (A kivitel tíz év alatt a hetvenszeresére növekedett.) Mivel a hal az Egyesült Államokban már 2003-ban tiltólistára került – igaz, azonnal elkezdték catfish néven exportálni –, s 2007-ben a WWF, vagyis a Természetvédelmi Világalap is bojkottálta, az új csapásirány Közép-Európa lett. Három éve még mi sem ismertük, ma már a balatoni hekksütők is állítólag ezt árulják, hiszen olcsóbb, mint a csacsihal. A vád szerint – többnyire az említett tenyésztési körülmények miatt – a vietnami cápaharcsában jó eséllyel találhatunk arzént, nehézfémeket, klórvegyületeket, hexaklórbenzolt, poliklórozott bifenileket, veszélyes mikroorganizmusokat, antibiotikumokkal és egyéb szerves vegyületekkel való szennyezettséget és más csemegéket. Joggal vetődik fel a kérdés: egyáltalán valóságosak-e az említett veszélyekről szóló hírek? Nos, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (tudomásunk szerint hazánkban elsőként) bevizsgáltatta a sokak által kedvelt vietnami cápaharcsát. A laboratórium a cég megrendelése alapján három nehézfémre: higanyra, kadmiumra, ólomra, illetve poliklórozott bifenilekre (PCB-kre) vizsgálta be a halhúst. Ezek az elemek, illetve vegyületek ugyanis nemcsak mérgezőek, hanem bizonyos szennyezések indikátoraként is működnek; ha az állatokat nem kielégítő technológiával tartják, szennyezett takarmánnyal táplálják, várható, hogy húsuk a megengedettnél több nehézfémet, vagy más, nem-kívánatos anyagot fog tartalmazni.

A hazai vizsgálatok nem mutattak ki nehézfémet

Bármilyen meglepő, a vietnami származású pangáziuszban a Spar által megrendelt vizsgálatok során nem volt kimutatható egyik nem-kívánatos anyag sem. Más szóval: mennyiségük az egészségügyi határérték alatt volt. Mikrobiológiai elemzéseket a cég nem rendelt meg, ezért a labor a rendelkezésére bocsátott mintákban mást nem is vizsgált. A jelenlegi uniós szabályok szerint csak a harmadik országokból származó halak származási helyét kell a csomagoláson feltüntetni, ha az EU-n belülről érkezik az áru, akkor elég az EU megjelölés. Azt azonban sem az uniós, sem az unión kívüli halaknál nem kell megjelölni, hogy tenyésztett, vagy vadvízi halról van-e szó, legalább is jelenleg. Brüsszel fontolgatja a megjelölés bevezetését. Ha bevizsgált, jó minőségű hús kerülne a boltokba, talán nem is foglalkoznánk az ominózus pangáziusszal így karácsony tájékán, számunkra sokkal bosszantóbb az, hogy harcsaként, süllőként, egyéb tengeri halként próbálják meg ránk sózni sütve, főzve, bízva abban, úgysem vesszük észre az átverést.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.