Új üvegház és sziklakert az SZTE Füvészkertben + FOTÓK

Hivatalosan is átadták az egyetemi füvészkert megújult üvegházát. Az immár kilencvenéves kert háromütemes infrastruktúra-fejlesztést hajt végre, az utolsó fázis még hátra van.

Rácz Béla

általános rektorhelyettes emlékeztetett, az utóbbi időszakban a szegedi egyetem uniós források révén komoly fejlődést tudott elérni. Örömét fejezte ki, hogy immár füvészkert is megújulhatott, hiszen a hatvanas évek óta nem itt nem zajlott komolyan renoválás. KEOP-pályázat keretében nyílt lehetőség az élőhely-rekonstrukciókra – melyre több mint 220 millió forintos támogatást nyert a kert. Az első fázisban a növényszaporító ház újult meg, illetve kitisztították a vizes élőhelyeket. A most lezárult második fázisban az eddig csupán fóliával fedett növénygyűjtemény kerülhetett valódi üvegházba, valamint a sziklakertet is felújították, mely két részből áll: a kertészeti változatok mellett a hazai sziklás területek növényeit is bemutatják. Előbbi résznél kritérium volt, hogy minden évszakban nyíljon valamilyen virág. Utóbbihoz szurdokot alakítottak ki páfrányokkal.

A projekt keretében egy vagyonvédelmi kerítést is felhúztak az őzek és nyulak távoltartására, valamint egy olyan szoftver beszerzésére is lehetősége nyílt az intézménynek, amely a növények minden jellemzőjét egy áttekinthető számítógépes rendszerben foglalja össze – összegzett Kocsis Vilmosné Mihalik Erzsébet, az SZTE Füvészkert igazgatónője. Hozzátette: reménykednek a harmadik ütem megvalósulásában is, mely a trópusi növények üvegházának felújítását, valamint a teljes fűtési rendszer korszerűsítését jelenti majd. Kósa Géza, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) elnöke felidézte, az SZTE Füvészkertje a kolozsvári egyetem gyűjteményének egyenes ági leszármazottja. Annak kezdeményezője, Richter Aladár úgy fogalmazott, egy nemzet közművelődési fokmérője lehet a botanikus kert. A mai világban a növények sokkal fontosabbak, mint a GDP vagy a bankok, az emberiség jövője azon fog múlni, miként viszonyulunk hozzájuk, ugyanis csak a növények képesek szervetlenből szerves anyagot előállítani – hangsúlyozta a MABOSZ-elnök. Ennek ellenére a társadalom megfeledkezett róluk, nem csak pusztítja a természetet, hanem az egyetemeken is egyre kisebb szerepet kap a botanikai oktatás. Az elnök azt is hozzátette, a pályázati hullám számos hazai kertnek biztosított jelentős forrást, de ezek egyszeri megoldások, a hosszútávú fenntartás még mindig nem megoldott.