Matolcsy: felére csökken a szakirányok száma a szakképzésben

A valódi munkaerő-piaci igényekre kell építeni a szakképzésben, ezért a felére, 77-re csökken a választható szakirányok száma - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi budapesti ülésén.

A tárcavezető azt mondta, korábban "nagyon sok olyan apró" szakterület volt az országos képzési jegyzékben, amire a valóságban nem volt szükség. Hangsúlyozta: minden szakközépiskolát elvégző diáknak kötelező lesz szakmai érettségi vizsgát tennie, és a szerződéses rendszer alapján olyan cégnél kell tanulniuk, ahol látják, milyen munkát végeznek majd.

Matolcsy György

úgy fogalmazott: "a tanárok több, mint megérdemlik a több fizetést", jövő év közepe táján pedig kiderül, hogyan áll a 2013-as költségvetés. Mint mondta, ha a gazdaságpolitika "hozza a 3 százalék alatti deficitet" - s erről a kormány meg van győződve - visszatérhetnek az eredeti tervhez, miszerint már szeptember 1-jétől megadják a béremelést a tanároknak. Szólt arról is, hogy megyénként 10-10 szakmát magába foglaló ösztöndíjrendszert alakítanak ki a helyi hiányszakmákból, majd 2013 végétől egységes pályaorientációs és pályakövetési rendszert vezetnek be, melynek keretében a fiatalok tájékozódhatnak arról, hogy szakmájuknak milyen jövője van. A szakképzési rendszer egyszerűsödött, a vállalatok havonta megkapják az állami hozzájárulást képzési költségeikre, a jogosulatlan elszámolásokat pedig kiszűrik - jegyezte meg. Emlékeztetett arra: az európai szakmunkás olimpián "hihetetlenül jól szerepelt a magyar csapat", a 23 országból az éremtáblázaton a 6. helyen végzett. Felhívta a figyelmet arra: többek között a szakképzésnek köszönhető, hogy növekedett az ország foglalkoztatása az elmúlt két és fél évben. Ma Magyarországon 80 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve, és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor, a munka- és termelésalapú társadalomnak pedig az "igazi gerince" a szakképzés - állapította meg Matolcsy György. Megemlítette, hogy először az unió 65 százalékos, majd a 75 százalék körüli angolszász, végül az ennél is magasabb távol-keleti szintre szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatási rátát, s ha ezt elérik, akkor meglátása szerint a gazdasági mutatók is javulnak majd. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: szeretnék elérni, hogy a felnőttek akár két év alatt is letehessék érettségi vizsgájukat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy egyre többen fogják igénybe venni a minden állampolgárnak ingyenesen járó első OKJ-képzést. Képviselői kérdésre a tárcavezető célként fogalmazta meg, hogy a költségvetés minden egyes alrendszerének önfinanszírozónak kell lennie, mert "ekkor lesz a magyar állam biztonságban".

Pokorni Zoltán

, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a szakképzést nem egy főosztályvezetőnek kellene felügyelnie a minisztériumban, mire Matolcsy György úgy reagált, hogy szakképzésért felelős helyettes államtitkárt szeretnének a jövőben a tárcánál alkalmazni. A bizottság elnöke felvetette azt is, hogy Németországban pénzt fektetnek be a cégek a szakképzésbe, míg Magyarországon pénzt kapnak az államtól azért a vállalatok, ha részt vesznek ebben. Szerinte a szakképzésben a hároméves képzés kevés, meg kellene nyitni a négyéves szakképzés lehetőségét. Szorgalmazta azt is, hogy a szakképzési kerettantervek mielőbb készüljenek el, mert ezeket 2013 szeptemberétől alkalmazni kellene.

Hiller István

szocialista képviselő, volt oktatási miniszter azt mondta: a kormány szakképzési rendszere "befejezetlen, csonka és működésképtelen", amelyben hetente csak 45 percet tanulnak a diákok idegen nyelvet és matematikát. Ez a rendszer versenyhátrányba hozza a magyar fiatalokat a nyugati kortársaikkal szemben - értékelte.