Márton-napi vigasságot tartottak Ópusztaszeren + FOTÓK

Újbort kóstoltak, libát kerestek, és igazi libalakomát ültek mindazok, aki szombaton kilátogattak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Márton-napi libatorjára.

“Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. Márton-napon már a középkorban országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak.

Szent Márton

napjára általában megforr az újbor. “A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás. A régiek úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba.

Újborkóstolás és libakeresés

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Szent Vince Borrend vezette a Rotundától a felvonulást a skanzenig, ahol az újbort lopózták meg, és a libakereső versenyt is megrendezték. „A vicevessző vágásakor szép szemeket, jó termést jósoltunk, de egy februári fagy és az aszály meg a hőség jelentősen megtizedelte a bortermést, cukorfokban előkelő, de savakban és léhozamban szegény termésünk lett, de ami megmaradt, az koncentrált, jó minőségű bor lett” - mondta el

Kelemen Ferenc

, a borrend alelnöke, aki a Csongrád megyei borászok sorában maga is bemutatta termését. Mivel a szüret a körülmények miatt jó egy hónappal hamarabb kezdődött, így a kékfrankos vörösborból is kóstolhattak a kilátogatók.

A skanzenben, miután bemutatták az újbort, elkezdődhetett a libakereső verseny, a területen öt szárnyast rejtettek el egy-egy kas alá, azt kellett meglelniük a jelenlévőknek. Közben a borrend borászainak – a szegedi Újvári Mihálynak, a csongrádi Gulyás Ferencnek, László Kókai Magdolnának,Füzesi Ferencnek, Kelemen Ferencnek és Pusztai Csabának – a borait kóstolhatták a jelenlévők. A szomszédos Szeri Csárda pedig igazi Márton-napi fogásokkal várta a vendégeket: falusi libaleves csigatésztával, kemencében készített, libahúsos töltött káposzta, tanyasi fokhagymás libacomb, vörösboros párolt káposztával és sült fahéjas almával.

A hagyomány

A Savariában (mai Szombathely területén) született Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Harcos szellemű, katonai erényekkel is büszkélkedő térítő pap volt, emlékét helynevek, kápolnák őrzik a mai napig. A legenda szerint amikor hírét vette, milyen magas egyházi méltóságra szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A libák azonban gágogásukkal, szárnyverdesésükkel óriási zajt csaptak, és ezzel elárulták rejtekhelyét. Innen ered a Márton-napi libafogyasztásunk, a történet azonban igen mély gyökerekkel bír.