Labdarúgás: Fülöp Zoltán játékvezető, a „százados” őrmester

Különleges nap volt szeptember 22. Fülöp Zoltán életében: a domaszéki játékvezető ekkor fújta pályafutása 100. NB III-as meccsét. A jubileum alkalmából a labdarúgást kiemelten kezelő szerkesztőségünk is gratulált a sportembernek.

Mondani szokás, régen rossz, ha a játékvezető kerül a középpontba. Jelen cikkünkben azonban fordított a helyzet, hiszen örömteli esemény adja aktualitását írásunknak, melynek főhőse

Fülöp István Zoltán

domaszéki sípmester, aki szeptember 22-én vezette 100. NB III-as mérkőzését az Alföld csoport rangadóján, a Tököl – Kecskemét derbin. „Jó, hajtós meccs volt, minden előfordult azon a találkozón, amit csak játékvezető ’kívánhat’. A mérkőzés előtt a hangosba is bemondták a jubileumomat, meccs után pedig a játékosok és a sportvezetők is gratuláltak, valamint megkaptam a meccs labdáját is mindkét csapat aláírásával” – emlékezett vissza a sporttárs a hat gólt (egy öngól), számos sárga lapot és két kiállítást hozó mérkőzésre, melyen a hazaiak 4-2-re diadalmaskodtak a kanadai és elefántcsontparti légióssal megerősített KTE II. felett.

Rablóból lesz a legjobb pandúr?

A 31 éves bíró 1999-ben kezdte a játékvezetést, 18 évesen, labdarúgóként. „Akkoriban még volt Domaszéken megyei II. osztályú együttes, amelynek ifi csapatában rúgtam a bőrt. A meccseinken fiatal játékvezetők fújtak, akikkel sokszor találkoztunk, s egyiküktől egyszer megkérdeztem, hogy zajlik ez az egész bíróskodás, és abban maradtunk, hogy következő alkalommal, amikor indul tanfolyam, szól. Így is történt, én pedig kihasználtam az alkalmat és jelentkeztem. Egy ideig még fociztam tovább a játékvezetés mellett, majd ez lassan elmaradt” – idézte fel a kezdeteket portálunknak Fülöp Zoltán, hozzátéve a labdarúgás és a játékvezetés összeegyeztethető, jóllehet igényel némi odafigyelést az érintett és a küldő részéről is, mivel természetesen azoknak nem lehet mérkőzést vezetni, akik ellen focizik az ember.

Hatszor villant a piros Szarvason

Bár legelső felnőtt meccsét ennyi idő elteltével már nehezen tudná felidézni, Fülöp játékvezetőnek több emlékezetes mérkőzése is volt eddigi karrierje során a „százados” NB III-as derbin kívül. „Legelső megyei I. osztályú mérkőzésemet Újszentivánon vezettem. A legemlékezetesebb meccsnek a sok évvel ezelőtt játszott Szarvas – Battonya NB III-as találkozót tartom, ahol hatszor kellett felmutatnom a piros lapot, a feszült hangulatú mérkőzésről a Nemzeti Sport összefoglalója is megemlékezett. De jó szívvel idézhetem fel a 2007. május 26-i, 2-0-ra végződő Kaposvár – Paks NB I-es találkozót is, ahol tartalékjátékvezető voltam, s erről emlékplakettet is kaptam” – sorolta a dirigens, akinek legutóbbi küldése Röszkére szólt, ahol az UTC elleni, 3-1-es hazai győzelemmel végződő megyei I. osztályú találkozón lengetett asszisztensként. Hozzátette: játékvezetői pályafutása eddigi 13 éve alatt keveset volt partjelző, inkább meccseket vezetett. Utóbbit jobban is szereti, mert – mint közölte – a folyamatos játékvezetés mellett lassan elszokott a partjelzéstől. „Eleinte, a pálya elején persze felváltva szól a küldés, majd bizonyos idő elteltével vagy a játékvezetői, vagy a partjelzői keretbe sorolják be előmenetele alapján az embert. Innentől általában aki a sípmesteri keretben van az folyamatosan vezet, aki pedig ’zászlós’, az folyamatosan asszisztenskedik a különböző osztályokban” – engedett betekintést a kulisszatitkokba Fülöp sporttárs.

Magasabb osztályban könnyebb

Mint elmondta, a harmadosztályra jellemző, hogy – játékvezetői szemszögből nézve is – lendületes, jó iramú meccseket vívnak a felek, hiszen sokat fiatalodtak a csapatok az elmúlt években. A játékvezetés szempontjából elsősorban mentálisan van különbség az NB III-as és a megyei találkozók között. „Magasabb osztályban könnyebb vezetni, hiszen a bírónak nem igazán kell a játékosokkal foglalkoznia: ha az edző rászól a tanítványára, akkor onnantól csend van, nincs reklamálás. Arra is akad példa, hogy egy-egy tapasztaltabb, magasabb osztályból lejátszó labdarúgó a meccs elején odajön, és kéri, hogy szóljak ha bárkivel gond adódik, ő azonnal helyre teszi a dolgokat” – fejtette ki Fülöp Zoltán. Természetesen a rendezést tekintve is adódnak különbségek a játékvezetők szempontjából egy NB-s illetve egy megyei mérkőzés között. A harmadosztályban külön kijelölt ember, vagy a rendező egyesület valamelyik vezető beosztású tagja várja a hármast, a bírói öltözőben rendelkezésre áll az elektronikus jegyzőkönyvezéshez szükséges számítógép, és frissítő, kávé is várja a sportkollégákat. Mérkőzés előtt van pályabejárás is, és amennyiben problémák merülnek fel mondjuk a talajjal, a hálókkal, vagy a felfestéssel kapcsolatban, a szervezők intézkednek. Megyei szinten ez máshogy zajlik, hiszen eleve ifjúsági meccs előzi meg a felnőttekét, s van, hogy a játékvezetők érkezésekor még a csapatok sincsenek ott.

Tehetségek az utánpótlásban

A megyei játékvezető utánpótlás kapcsán az NB III-s és megyei I. osztályú mérkőzéseket dirigáló játékvezető elárulta, a keret a korábbiakhoz képest 10-12 fővel bővült, sőt,

december elején ismét indul játékvezetői tanfolyam

. „Sok tehetséges fiatal sporttárs van jelenleg is a játékvezetői állományban. Sokan jelentkeznek az ilyen képzésekre, de a jelentkezőknek nagyjából fele lemorzsolódik. Ennek több oka is van, akad aki az edzői papírokhoz szükséges játékvezetői vizsga miatt indul el a tanfolyamon, de vannak olyanok is, akik levizsgáznak, de különböző okok miatt rövid időn belül abbahagyják” – fogalmazott a domaszéki bíró.

Gól/nem gól, les/nem les

Természetesen egy labdarúgó-játékvezető kapcsán nem lehet elmenni a futball, illetve kimondottan a játékvezetés megújítására irányuló technikai törekvések mellett sem. Fülöp Zoltán optimista ezekkel kapcsolatban. „Biztos vagyok benne, hogy az ilyen jellegű fejlesztések hasznára lesznek a játéknak. Nem képes az ember mindent meglátni, s ha csak egy kicsit is rossz szögben áll a partjelző, vagy a nemzetközi világeseményeken már alkalmazott gólbíró, már nem úgy látja az eseményeket, ahogy azt mondjuk egy videórendszer látná – ezzel kapcsolatban elég

Vad II. István

esetére gondolnunk az Európa-bajnokságon. Úgy érzem e tekintetben inkább a gól/nem gól kérdésén van a nagyobb hangsúly, mint mondjuk egy félpályán befújt/nem fújt leshelyzetén. Természetesen a játékvezető és asszisztensei mindig arra törekednek, hogy a lehető legkevesebbet hibázzanak, de a mai felgyorsult labdarúgásban óhatatlanul bekövetkezhet, és sajnos be is következik a tévedés” – mondta el véleményét a tapasztalt játékvezető. S hogy eddigi, 13 éves bírói tevékenysége során kiknek tartozik hálával a rutinos játékvezető? „A játékvezetéshez elengedhetetlenül szükséges a nyugodt családi háttér, így elsőként családomnak tartozom hálával. A már nem aktív

Boros Sándor

játékvezető nagyon sokat segített abban, hogy munkahelyemet és a játékvezetést is össze tudjam egyeztetni. Sok nagy csatát megéltem több kollégámmal,

Orosz Kornéllal, Juhász Mihállyal, Kucsora Attilával, Szántai Endrével

és

Csöngető Endrével

, továbbá meg kell említenem

Túri Tamás

, illetve

Borbás Bottyán

fiatal, feltörekvő, tehetséges játékvezetőket is, akik 18-19 éves koruk ellenére már NB III-as meccseket vezetnek. 100. meccsemen Túri Tamás mellett

Fodor Lajos

volt a másik asszisztensem. De köszönettel tartozom minden játékvezető kollégámnak is, akikkel együtt dolgozhattam eddigi pályafutásom során, a megyei Játékvezetői Bizottság vezetésének is, valamint mindazoknak, akik gondoltak rám a jubilálásom kapcsán” – fejezte ki háláját a sportember, aki legközelebb november 25-én, vasárnap a 13 órakor kezdődő Szőreg – Csengele megyei II. osztályú rangadón fogja fújni a sípot, asszisztensei az említett Túri Tamás, valamint az ugyancsak fiatal

Lehotai Balázs

lesznek. S ha már a munkahely szóba került: a 31 éves sípmester „civilben” szerződéses katona őrmesteri rendfokozatban, szolgálati helye pedig a dóci lőtér - így aztán elmondhatja magáról, hogy mindig lőnek körülötte…