Egészség

A mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

2012. november 19., hétfő
A mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legtöbb népbetegségnek az egyik legáltalánosabb érvényű okozója. Manapság az a jellemző, hogy az emberek többsége nem tudja, vagy ha tudja, nem veszi komolyan, hogy egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét veszélyezteti azzal, ha nem változtat mozgásszegény életmódján!

Az örömmel végzett rendszeres testmozgás alapvető a testi-lelki-szellemi egészség kialakításában, és fenntartásában. A testmozgással, és táplálkozással kapcsolatban használt energia-egyensúly kifejezés azt jelenti, hogy a szervezetbe a táplálkozással bevitt energiamennyiségnek megközelítőleg azonosnak kell lennie azzal az energiamennyiséggel, amit a szervezet működése felhasznál. Ha a bevitt energiamennyiség nagyobb, mint a felhasználté, akkor a szervezet a felesleges energiamennyiséget elraktározza, tehát hízunk. Az elhízás ellen úgy kellene hatékonyan küzdeni hogy kb. annyi kalóriát veszünk magunkhoz a táplálkozással amennyit a testmozgásunkkal el is használunk. 70-80 éve még napi 20-30kilométer gyaloglás volt az emberek napi adagja, mert természetes volt, hogy átgyalogoltak a szomszéd faluba, vagy a földekre. Ma lifttel, autóval járunk, távirányító segíti az életünket, így szinte alig használjuk a lábainkat, pedig a gyaloglás és a lépcsőzés is rengeteg kalóriát égethetne el. Sokféle bajnak és betegségnek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek között vannak olyanok, amiben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk. Ezen betegségek sok szállal összefüggenek egymással. Népegészségügyi, gazdasági, és egyéni szempontból legalább olyan fontos az életminőséget rontó betegségek csökkentése, mint a korai halálozást okozóké. Az alábbi betegségek okozója a mozgásszegénység: a lelki egészség hiánya, a szív és érrendszer betegségei, túlsúly, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség, magas vérzsírtartalom, gyomor, bélbetegségek, mozgásszervi betegségek: Gerinc betegségei, csontok osteoporosisa, reumatikus betegségek, légzőszervi megbetegedések. Magyarország egészségi mutatói nagyon kedvezőtlenek az Európai Unión belül. Az 1981-es évtől egyre kifejezettebbé vált a népességfogyás mértéke: az ezredfordulóra több mint félmillióan lettünk kevesebben. A korai halálozás megelőzése szempontjából fontos tudni, hogy a fiatalok és középkorúak körében nagyon magas a rendszeres dohányosok, nagyivók, túlsúlyosak, az elhízottak, a fizikailag inaktívak aránya. Összességében megállapítható, hogy a kedvezőtlen halálozási és megbetegedési mutatókat nagyrészt a lakosság kedvezőtlen egészség- magatartása magyarázza. Legfőbb gond a mozgásszegény életmód. A magyarok sportolási kedve jóval elmarad az EU-s átlagtól, a felmérések szerint. Sokan azt hiszik, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra, a tömegsport pedig nem is létezik Magyarországon. Sokan azért tartanak a sporttól, mert azt hiszik, hogy csak az minősül annak, ami megerőltető, úgyhogy inkább nem is mozognak. A legtöbb magyar azzal sportol, míg eljut otthonról a munkahelyére. Az életszínvonal jelentős visszaesése, az utazás költségeinek drágulása, a különmunkák által fokozottan lekötött hétvégi idő igen alacsony szintre vetette vissza a fizikai rekreáció idejét. A mai társadalomban, főleg nálunk a biztos megélhetés érdekében honfitársaink akár két, vagy több munkahelyet is vállalnak, és ezért nincsen idejük sportolni, mert este hulla fáradtan esnek be az ágyba. Magyarországon a túlsúly és az elhízás jelenti az egyik fő kockázati tényezőt, és a jelen egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Az elhízás majdnem minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el. Magyarországon nagymértékű a túlsúly, és az elhízás előfordulása. A magyarok pesszimizmusa is közrejátszik abban, hogy alig sportolnak. A magyar ember egyenlőre csak vegetál. Nem azon gondolkozik, hogy mit sportoljon, hova menjen nyaralni, hanem hogy mi lesz holnap? Napi harcot vív a megélhetésért, nincs ideje a testmozgásra. Sajnos ez nem csak szűk rétegeket érint, hanem a társadalom egészét! A magyar emberek nincsenek kellőképpen felvilágosítva a betegségek kialakulásának megelőzéséről, a prevenciós lehetőségekről. Sokuk pedig a magyar egészségügyi ellátórendszert hibáztatja a siralmas állapotokért. Az orvosok sem motiváltak ennek megakadályozásában. Nekik az a jó, ha minél több regisztrált beteggel rendelkeznek. Az orvosok csupán a másodlagos, harmadlagos prevenció szintjén mozognak. A háziorvosoknak, üzemorvosoknak általános primer megelőzésre sem idejük, sem keretük nincsen. Az emberek nagy része abszolút nem foglalkozik a betegségek megelőzésével, Csak akkor kapkodnak, amikor már megvan a baj. Egy országos kampányra lenne szükség, hogy az emberek megszeressék a sportot. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha a társadalom amelyben él olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számra. Szélesebb körben való oktatásával, és publikálásával ösztönözni kell a lakosságot a prevenciós módszerek kihasználására, és rámutatni arra, hogy milyen sokat tehetnek a jobb, magasabb minőségű jobb, hosszabb élet elérésére. Ezen pályázat segítségével a Szegedi Sport és Fürdők Kft. munkatársai is szélesebb körben megismerkedhetnek a mozgásszegény életmód veszélyeivel, és tájékozódhatnak az egészséges életmódhoz elengedhetetlen eszközökkel.

Jelen cikk a Szegedi Sport és Fürdők Kft. TÁMOP -6.1.2-11/1-2012-0444 pályázat keretében oktató jelleggel készült

(X)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.