Szerdai programajánló: Szörényi a Mórában, monológest a Pinceszínházban

Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző Legendák és valóság a Pilisben című könyvét szerdán mutatja be a Móra-múzeumban, míg a Zsinagógában Macskássy Izolda festőművész alkotásaiból nyílik tárlat. Jordán Tamás a Reökben lép fel különleges színházi stand up comedy-vel, a Millenniumi Klubban pedig a Szegedtől Szegedig Antológia felolvasóestjére invitálják az érdeklődőket.

Eredeti ősbölény koponya, mamutfog és lapockatöredék, valamint 3D-s barlangi medve-animáció is várja ezentúl a

Móra Ferenc Múzeum

megújult természettudományi kiállításának látogatóit. A „Csak egy Földünk van…” című állandó tárlat egy teljesen új, jégkorszakot bemutató résszel, interaktív felületekkel, óriáskagylóval és dél-amerikai állatokkal bővült. Az ünnepélyes megnyitó október 10-én, szerdán 14 órakor lesz. A Móra-múzeum természettudományi állandó kiállítása idén ősszel kívül-belül megújult. A gyerekeket és a gyermeklelkű felnőtteket várják azzal a bányarekonstrukcióval, amelyben törpék televízióznak: Agricola, a bányászati tudományok megalapozójának főművét, a De re metalicát figyelik. A bányászat mellett különleges féldrágaköveket, például tigrisszemet, jáspist és különféle opálokat is bemutatnak. Teljesen új jégkorszaki blokk is kialakításra került, ahol egy barlangi medvét ismerhetnek meg a látogatók: a csontváz alapján elkészített 3D-s animációt egy leskelődőn keresztül nézhetik meg. Méretarányosan kicsinyített, gipszből készült mamutot, gyapjas orrszarvút, sztyeppei ősbölényt és farkasokat is kiállítanak, miközben a jégkorszak hangjait –szélsüvítést, állathangokat- hallhatunk. Két új dél-amerikai állatfajjal is találkozhatnak a látogatók: egy fekete bőgőmajommal és egy vöröslábú kígyászdaruval, azaz kariámával bővült a tárlat, illetve egy lenyűgöző méretű óriáskagylót is bemutatnak a „Csak egy földünk van…” kiállításon. SZTE Licit Akadémia 16 órától a

REÖK Café Clubban

. Minden egyetemi polgárnak jár a tarokk. Tanítás és gyakorlás az akadémiai üléseken. Az egyetemi Licit Akadémia (tarokk kártyaklub) az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt is várja akadémiai üléseire az érdeklődő egyetemi polgárokat. Mezei, Márai, Szerelem: egy titkos kapcsolat rejtett dokumentumai 17 órától a

Somogyi-könyvtárban

. A 17. Őszi Kulturális Fesztivál keretében Szigethy Gábor irodalomtörténész tart előadást az érdeklődőknek.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében

17 órakor. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A városok szelleméről Ioan Haţegan helytörténész, a Temesvári elsőségek és elsőbbségek című, kétkötetes és hat nyelvre (többek között magyarra) fordított könyv szerzője beszél. A Banatul és ArtPress könykiadók gondozásában megjelent mű a temesvári „premiereket” dolgozza föl 1900-1946-os időszakban (sok világvárost megelőzve Temesváron alkalmaztak először közvilágítást). A készülőben lévő következő két kötet folytatja a „premiereket” egészen napjainkig. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Történelem Szakán végzett és doktori címet szerzett Ioan Hategan történész szakterülete a Bánság története. A Román Akadémia Titu Maiorescu Társadalomtudományi Intézete temesvári fiókjának tudományos kutatója. Számos könyv, tudományos értekezés és cikk szerzője. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. A Szegedtől Szegedig Antológia felolvasóestje 17 órakor kezdődik a

Millenniumi Klubban

. A 15. Szegedtől Szegedig Antológia bemutatójának, a 83. Ünnepi Könyvhét alkalmából, a Városháza Díszterme adott otthont. A bemutatón nem volt lehetőség a könyvből felolvasni. Ezt pótoljuk. Felolvasnak: Pásty Júlia Bródy Sándor-díjas író, a Szegedi Írók Társaságának elnökségi tagja, Bogoly József Ágoston az irodalomtudomány kandidátusa, Diószegi Szabó Pál költő, a Szegedi Írók Társaságának alelnöke, a Magyar Írószövetség tagja Közreműködik: Juhász Erika (ének), Diószegi Szabó Pál (gitár).

Új oldaláról ismerhetik meg Szörényi Leventét a

Móra Ferenc Múzeumba

érkezők: a Kossuth-díjas zeneszerző apja nyomdokaiba lépve a misztikus Holdvilág-árok feltárásán dolgozott az elmúlt tíz évben. A kutatásokat összefoglaló, Legendák és valóság a Pilisben című könyvét szerdán mutatja be a Kultúrpalotában 18 órakor. Számos legenda, szóbeszéd és tévhit kering a köztudatban a mai napig a Visegrádi-hegység egyik közkedvelt kirándulóhelyének tartott Holdvilág-árokról. Egyes feltevések alapján ezen a helyen állt Attila egykori városa, valamint örök nyugovóra is itt tért a hunok fejedelme, míg mások szerint Árpád fejedelem sírhelyét lelhetjük itt meg. Az első régészeti kutatásokat Sashegyi Sándor végezte a területen 1939-től, majd több feltárást követően kehelytartó sírszobor, áldozati állatok csontjai és római kori tárgyak is előkerültek a területről, egyértelmű bizonyítékok azonban nem kerültek napvilágra a legendás királyok nyughelyéről. További részleteket ITT

http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/10/arpad-fejedelem-sirjat-is-meglelheti-szorenyi-levente.html

olvashat. Macskássy Izolda festőművész kiállításának megnyitójára invitálják az érdeklődőket 17.30-ra az új

Zsinagógába

. A VIII. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál keretében a Zsinagóga Mártír termében rendezett tárlatot Bódi György nyitja meg. 19 órától a zsinagógában a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának ingyenes koncertjére is várják a zenekedvelőket.

Kalandozások az opera világában – Boieldieu fehér asszonya címmel Iványi-Papp Mónika zenetörténész tart előadást 17 órától az

Alliance Française

Dugonics téri székházában. Egy asszony önmagában is titokzatosságot rejt, de fűszerezni ezt a szálat a „fehér” motívummal (ami szűziességtől a szellem jelképéig sok mindent magában hordoz), igazán figyelemfelkeltő és izgató. Ezek a legendák mindegyike tartalmazza azt a misztikus ízt, ami kiemeli őket a „csak egyszerűen” egzotikus világából. Milyen legendák ezek, s végül hogy kerül a regény a kottába? Milyen zenei műfajban, milyen zenei megoldással operál a fehér asszony megjelenítése céljából Boieldieu a La Dame blanche című vígoperájában, s a szerző életében milyen szerepet játszik operája? Kik azok a zeneszerzők, akiket megihletett ez az opera? S milyen módon lesz újrateremtve a téma? Ezen érdekességek közös feltérképezésére invitálunk mindenkit október 10-én a szegedi Alliance Francaise-be. A VIII. Szegedi Bolgár Kulturális Napok keretében a Zift című, 2008-as bolgár filmet vetítik a

Grand Caféban

. A Javor Garde által rendezett Zift a neo-noir és a szoc-art keveréke. A történet egyetlen éjszakán játszódik. A főszereplő, Moly (Zachari Baharov) a film kezdetén szabadul a börtönből. Öt évet ült egy el nem követett gyilkosság miatt. A társadalomba való visszakerülés azonban nehéz, hiszen amíg Moly a rácsok mögött próbált nem megtörni, hazájában megváltozott az uralkodó rezsim, fiatalkori szerelmének nyoma veszett, és még egy titokzatos gyémánt eltűnését is rajta szeretnék leverni a diktatúra vérebei.

Jordán Tamás és a Vakság a

REÖK-ben

! Jordán Tamás először lép a kiállítóház alkalmi színpadára, különleges színházi stand up comedy-vel mutatkozik be a közönségnek. Az egyszemélyes előadásban versek szakítanak meg tréfákat és sztorikat. A színművésznek saját bevallása szerint nagyon sok remek történet van a tarsolyában – színházról, saját magáról. Ezeket erős öniróniával adja elő, közben pedig úgy lopja be a verseket közéjük, hogy azok jelenléte magától értetődő. Október 10-én 19 órától várja a nézőket a Széllel szembe című előadás. A

Rongy Kocsmában

19 órától FISZ Szeged irodalmi est. Ne hagyd a fiókban! Hozd magaddal írásaid a FISZ Klub Szeged irodalmi estjeire, és mutasd meg őket a beszélgetések utáni műhelymunkán a szerzőknek, kérdezd őket arról, ami a legjobban érdekel! Irodalmi beszélgetések fiatalokkal, fiataloknak. A FISZ Klub Szeged októberi vendégei: Tóth Kinga, Molnár Illés, Korpa Tamás. Moderál: Csepregi János író, költő, jelenleg a Fiatal Írók Szövetségének elnökségi tagja, 2006-2012-ig az elsőkötetes szerzőket bemutató FISZ Könyvek könyvsorozat szerkesztője. Sándor Iván: Az éjszaka mélyén 1914 című regényének bemutatója 19.30-kor lesz az

SZTE Móra Ferenc Kollégiumban

. „Hosszú az út az emlékezéstől a felejtésig, még hosszabb a felejtéstől az emlékezésig” – a regény egyik kulcsmondata ez. Sándor Iván művei, legyenek akár regények, esszék, tanulmányok, szenvedélyesen kutatják a magyar és európai múlt feltáratlan történéseit, kibeszéletlen konfliktusait. Jelen alkotás a 20. század máig ható traumáinak eredetét az első világháború bonyolult konstellációiban keresi. A szerzővel Erdélyi Ágnes igazgató (SZTE Móra Kollégium) beszélget. Dorian Gray tükörképe – monológest egy részben 20 órától a

Szegedi Pinceszínházban

. Az IMPRO Társulat előadása 16 éven felülieknek! Szereplők: Kun Áron (Dorian Gray), Nógrádi Claudia (Sybil Vane), Horváth István (Basil Hallward), Kosztolányi József (Narráció) Oscar Wilde regényéből Kosztolányi Dezső fordítását felhasználva írta: Kun Áron Rendezte: Horváth István.

Folyamatos kiállítások, programok

Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából című tárlata, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek. A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a Reök-palotában. A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak. Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a Reökben láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható.

Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában.

Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi Reök-palotában. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség.

A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.