Pénteki programajánló: HS7, Vad Fruttik, és Hangmás + VIDEÓ

Az október harmadikán új albummal jelentkező Heaven Street Seven a JATE Klubban lép fel, és Vad Fruttik koncertre is várják a rajongókat. A régi Zsinagógában folytatódik a THEALTER U21 plusz és Fool Moon Nemzetközi Acapella Fesztivál is.

Rímbe szedett természet – szavalóverseny óvodásoknak és iskolásoknak 14 órától az

SZTE Füvészkertjében

. A természet időről időre megújul, változik, rácsodálkozásra sarkall. Az írói vénával rendelkezők között talán nincs is olyan, aki legalább egyszer ne alkotna róla, legyen az nyúlfarknyi mondóka vagy több oldalas vers. Az iskolásokat, óvodásokat immár harmadjára várjuk szavalóversenyre a Füvészkertbe, s bízunk abban, hogy az előző évekhez hasonló élményekben gazdagon távoznak a résztvevők! A 22 éves, idén „kiváló művészeti fesztivál” minősítést elnyert THEALTER történetében második alkalommal jelentkezik a Fesztivál U21 plusz. A programsorozat középpontjában idén is az utánpótlás, a fiatalok, a művészeti gimnazisták és egyetemisták, valamint a pályájuk kezdetén álló elhivatott színházcsinálók állnak. A

Régi Zsinagógában

18.30-kor a Horváth Mihály Gimnázium 12.D (Szentes): A halálra táncoltatott leány színpadi balladáját állítják színpadra. Az előadás a 2012-es Országos Diákszínjátszó Találkozón arany minősítést kapott, elnyerte a legjobb rendezés és koreográfia díját, emellett Mészáros Martin színészi munkájáért különdíjban részesült. 20 órakor a KoMa Társulat William Shakespeare: Athéni Timon című művét mutatja be. A KoMa Társulat idei évadjában elsőként Shakespeare ritkán játszott drámájával, az Athéni Timonnal foglalkozik a társulat, a darab ugyanis olyan alapvető emberi értékek válságáról szól, amelyen keresztül a Magyarországon működő politikai, társadalmi, jogi rendszerről, azaz jelen demokráciánkról is fel tudnak tenni kérdéseket. SixTones, Vivat Bacchus 20 órától az

IH Rendezvényközpontban

a 8. Fool Moon Nemzetközi Acapella Fesztivál keretében. A SixTones (Magyarország) hazánkban először mutatkozik be az idén alakult, hat kiváló zenészből álló pop-acappella csapat. A mindig vidám hangulatot teremtő pécsi Vivat Bacchus a kulturált borfogyasztás és a mulatozás igéjét saját szerzeményű bordalokba öntve lépett be a köztudatba. Repertoárjukban fölfedezhető a népi folklóron kívül sok más stílusirányzat is, mint például jazz, blues vagy rock and roll – mint bordal! A tévedések összjátéka 20 órától a

Pinceszínházban

. Rejtő-bohózatok egy felvonásban, zenével kísérve az IMPRO Társulat előadásában. Játsszák: Hajdú Róbert, Kun Áron, Horváth István, Kiss Gábor, Kisszely-Papp Éva, Pál Dániel, Puskás Zoltán, Kiss Gábor, Imre Krisztián, Juhász Péter, Szabó Lili, Szabó Zita, Üllei Kovács Gizella Anna, Varga Norbert. Rendező: Horváth István.

Hangmás koncert lesz 20 órától a Club Noirban. Tavaly jelent meg a Hangmás harmadik nagylemeze, a Ragadozó és szeptember 28-án már egy új kislemezt mutattak be. Az 1993 című dal egy színes polaroid a kilencvenes évekből. Mindazokhoz az emberekhez szól, akik egyszer fontosak voltak, mára pedig eltűntek, mintha soha nem lettek volna. Az Újratervezés pedig az a boldog pillanat, amikor félálomban találkozunk a múlt arcaival, de annyira már ébren vagyunk, hogy tudjuk csak egy álom volt az egész, és már itt az új nap. Ezeket a számokat is bemutatják a szegedi koncerten. A koncert után Undorgrund indie/alter buli. A Vidóczy Művek koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. Vidóczy-Lövey János elektronikus zeneművei szólalnak meg a koncerten. A program érdekessége, hogy 5 szintetizátort lehet majd hallani, valamint egy theremint, ami az első elektronikus hangszerek közé tartozik. (A zenekar egyik tagja, Domonkos László építette meg újra a legendás csodahangszert.) A kísérletező hajlamú fiatalok több hangszeren, több emberrel mutatják be az elektronikus műveket és egyben az elektroakusztikus műfajt, Jean-Michel Jarre, Kraftwerk, Vangelis, Tangerine Dream, vagy Klaus Schulze nyomdokain. A zenekar tagjai: Vidóczy-Lövey János (szerző, főbillentyűs, theremin, stylophone), Erdész Viktor (billentyűs), Domonkos László (billentyűs, keverős, theremin, stylophone), Szegény István (akusztikus dob)

Heaven Street Seven és Vad Fruttik koncert lesz 21 órától a JATE Klubban. A Vad Fruttik 2005-ben tettek szert országos hírnévre. Első stúdióalbumuk 2006-ban jelent meg Rózsikámnak digitálisan címmel. Rá két évre újabb lemezt adtak ki (Egy éjszaka Bohémiában), amit 2010-ben a Fénystopposok című album követett. A HS7 pedig négy évvel legutóbbi sorlemeze, a Jazz című album után október harmadikán új albummal jelentkezett, Felkeltem a reggelt címmel. „Végighallgatva a lemezt egy folyamatot lehet észrevenni. Az eddig jellemző HS7-világtól zenei és lelki értelemben egyaránt egy olyan irányba indultunk, ahol szabadabban aknázzuk ki a dalokban rejlő lehetőségeket. Nem a próbateremben kőbe vésett hangszerelésre próbáltuk ráhúzni a dalt a stúdióban, ahogy ez idáig sokszor történt, hanem a dalmag köré építettük fel a hangszerelést, mindenféle önmagunk előtt emelt korlát nélkül” – mondta Szűcs Krisztián, a zenekar frontembere. http://www.youtube.com/watch?v=7LE37zcJ8M8

Folyamatos kiállítások, programok

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a

Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében.

A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Október 14-ig látogatható a

Móra Ferenc Múzeum

tárlata Kauri és nagyító – ékszerek a 19. századi Óceániából címmel, mely Bíró Lajos, a 19. század végén Új-Guineában kutató magyar világutazó egyedi, 150 darabos ékszer- és használati tárgy gyűjteményét mutatja be a nagyközönségnek.

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak. Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában.

Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”.

Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi

Reök-palotában

. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.