Pénteki programajánló: 30Y a JATE-ban, Szövedékek a rektoriban + VIDEÓ

November végén jelenteti meg egyedi hangzásvilágú Szentimálé című lemezét a hazai könnyűzenei élet egyik meghatározó rockzenekara, a 30Y, akik a JATE Klubban lépnek fel pénteken, de a Rongy Kocsmába és a Club Noirba is várják a bulizni vágyókat. A komolyzene kedvelőinek pedig Gábos Judit zongoraestjét ajánljuk.

Dísztök-kiállítás, töklámpás- és szalmabábu-készítő verseny, sorversenyek és koncertek várják hétvégén a III. Dorozsmai Tökfesztiválra kilátogatókat. A

Petőfi Sándor Művelődési Házban

péntek kora délutántól színes programokkal készülnek a szervezők: fél kettőtől Kőszegi István medinai hangszerkészítő tart bemutatót, majd töklámpás- és szalmabábu-készítő verseny következik kettőtől. Ugyanebben az időpontban zöldségből készített szobrokat is megtekinthetünk, az alkotások Fazekas Imre aranyérmes zöldségszobrász keze munkáját dicsérik. Három órától sorversenyekre várják a csapatok jelentkezését: tökgurító, tökmagköpő, tökmag hámozó, lángos evő versenyen mérhetik össze tudásukat az indulók. Negyed négytől a Csiga Duó zenés gyermekműsora várja a kicsiket, majd a versenyek eredményhirdetése következik. Este fél héttől töklámpás felvonuláshoz lehet csatlakozni, a menet a művelődési háztól a templomkertig, majd onnan visszafelé halad.

A király nyomában – városnéző körséta és emléktúra 15 órától a Somogyi-könyvtári Napok programsorozatának részeként. Az október 19-én, szombaton 15 órakor induló séta föleleveníti az 1883-as szegedi királylátogatás eseményeit. Ferenc József osztrák császár és magyar király 129 éve tekintette meg az árvíz pusztítása után újjáépült Szegedet. A városban töltött három napon az uralkodó fölavatott, illetve végiglátogatott több közintézményt. A királyi séta néhány állomáshelyén kalauzoljuk végig a várostörténet iránt érdeklődőket. Indulás a

Somogyi-könyvtár

Dóm téri főbejáratánál.

Szövedék – Ale Ildikó festőművész kiállítása 18 órakor nyílik meg az

SZTE Rektori Hivatalban

. A kiállítást Tóth Attila művészeti író ajánlja az érdeklődők figyelmébe, közreműködik Kosztándi István hegedűművész. „A művészet tartományában számtalan alkotás ad ihletet egy másik mű keletkezéséhez. Talán ebben a pillanatban is születik valahol valaki lelkében valami új, ami csak az övé, az ő vetülete a költészet, zene, tánc, képzőművészet örökös körforgásából. Opusok. Köztük erős, láthatatlan kötelék. Érzékenyen kapcsolódni ebbe a forrás-szférába számomra is mindig különös élmény. Egyszerre ismerős és ismeretlen, véges és végtelen, külső és belső, fekete és színes, csendes és fülsüketítően hangos, párás és ragyogóan tiszta a gondolati táj, ahonnan indulhatok, és ahová megérkezhetek. Képi kíváncsiságom bizonyságai. Kiállításom enteriőr-hangulatok, elképzelt tájaim, versekben kerengő képek okán született” –vallja Ale Ildikó. A tárlat megtekinthető október 31-éig, hétköznapokon 8-tól 20 óráig. Gábos Judit zongoraestje 19 órakor kezdődik a

Korzó Zeneházban

. Gábos Judit Kolozsváron született, zongoraművész-tanári diplomáját a George Dima Zeneakadémián szerezte 1980-ban. Romániában az ország számos filharmonikus zenekarának szólistája volt, ezen kívül szóló- és kamaraesteket tartott, rádió és televízió felvételeket készített, több kortárs művet mutatott be, 1985-ben megnyerte a Dima országos zongoraversenyt. 1991 óta Magyarországon él, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára. 2003-ban DLA mesterdoktori fokozatot szerzett. 2000-2006 között számos szóló- és kamarakoncertjét közvetítette élőben a Magyar Rádió, koncertezett a Tavaszi Fesztivál keretében 2003-2008 között a Farnieres-i Nyári Kamarazene Akadémia vendég-művésztanára. 2011-ben Fulbright oktatói ösztöndíjat nyert el, ösztöndíjas periódusa alatt a Dél-Karolina-i Egyetemen tanított, valamint koncertezett az USA több államában.

Közép-Európa Táncszínház: Pyramidon 19.30-tól a

Régi Zsinagógában

. „Az ember elvont lénnyé lett. Nem arra reflektál, ami van, sokkal inkább arra, ami nincs, csak emlékezetében, képzeletében, vágyaiban és hiedelmeiben létezik” – mondja Lányi András. Alá- fölérendelt viszonyok, érzelmi szintkülönbségek, energiák, melyek ellentétes irányokba ható szándékokat generálnak. E két energiasík vertikális kommunikációjának alapja egyfajta rítus lehet. Ebben a rendszerben keressük helyünket. Ha megszűnik ez a rendszer, a kommunikáció valóság-helyettesítővé válik, és megjelenik az emberben a tudattalan. Mindezek az ember saját lététől való elidegenedését eredményezik, aki a valósággal elvesztett kapcsolata miatt hajlamos elveszni a virtualitásban. Ebben a helyzetben a rítus funkciójától megfosztva, kizárólag horizontálissá tett kommunikációként – a tudattalan inverzeként – a tudás intézménye és a konkrét élet között kísérel meg közvetíteni, hogy feloldja a tudattalan létezésének irracionalitását. „…a lényeget elleplező fátyolra koncentrál, magából a jelentésből csak nyomokat, állandósult traumákat hagy, melyet megfejteni és a tudáshoz eljutni a néző feladata. Megjelenik például a félelem, a be- és elzártság, a hatalom és az agresszió archetípusa, melyeket rituális szólókban és duókban táncolnak el az előadók. Mozgásuk páratlanul kifejező, pontos. Nem véletlen, hogy Hargitai Mariannt az évad legjobb táncosának járó kitüntetéssel díjazták a Tánc Világnapján (…) Minden további nélkül mondható, a Pyramidon az egység és a teljesség illúziója ellen száll küzdelembe. Azt prezentálja, amiről az ember éppen megfeledkezni igyekszik, együtt él benne a jelen és múlt. Különlegessége, hogy eközben nemcsak a belső emberi tartalmakról tesz homályos állítást, de a néző pozícióját is megkérdőjelezi, szerepét absztrahálja, és a megértési folyamatra tereli a figyelmet, mely a végtelenbe fordul” – írta a darabról Komjáthy Zsuzsanna. Az Indigó zenekar koncertje 20 órakor kezdődik a

Millenniumi Kávéházban

. Az együttes műsora a magyar rockzenét idézi fel a '80-as évek legmeghatározóbb hazai rockzenekarainak feldolgozásait játszva. A zenekar tagjai: Putnoki Sándor (ének), Halász Imre (szólógitár), Ménesi Tamás (billentyű), Dr. Török Gábor (dob), Fodor István (basszusgitár). ZoRALL, Bugz és Jackpot koncert lesz a

Club Noir

-ban 21 órától, melyen minden ötödik vendég egy Twister vagy egy Rubicon CD-t kap ajándékba, míg a

Rongy Kocsmában

22 órától a szarvasi Secrat és szegedi illetőségű Refrém lép fel. A hazai könnyűzenei élet egyik legizgalmasabb rockzenekara, a 30Y a

JATE Klubban

lép fel 21 órától. Beck Zoli és csapata november végén jelenteti meg egyedi hangzásvilágú Szentimentálé lemezét, és a következő időszakban azzal járja az országot. A pécsi rockzenekar a tőle megszokott stílusban már csak néhány alkalommal lép fel az új lemeze megjelenése előtt, ezért érdemes kihasználni a lehetőséget. A banda november 26-án egyedi hangzásvilágú, négyrészes kiadvánnyal jelentkezik. Az első adagban a Szentimentálé-repertoár 14 eddig lemezen meg nem jelent 30Y-dala szerepel, és ez az összeállítás fizikai formában, CD-n és dupla bakeliten is megjelenik (a bakelit formátumon +4 bónuszdal is szerepel), míg a többi tartalom egy számítógépes kód segítségével digitális formában, úgynevezett „vendégoldalakon” lesz elérhető az interneten. „ A 30Y létezése és ereje a közönségből fakad. A rajongóink szeretete és súlya nélkül a dalaink nem törték volna át a falakat. Ezt szeretnénk nekik megköszönni a magunk módján” – mondta Beck Zoltán, a 30Y frontembere. http://www.youtube.com/watch?v=Vyin72pg0Mk

Folyamatos kiállítások, programok

A Ceredi Művésztelep TISZTASZOBA 2010 c. projekt kiállítása november 11-ig tekinthető meg a

Reök-palotában.

A 15. ceredi művésztelep tisztaszobái elvarázsolnak gazdagságukkal. De nem a szó hagyományos értelmében, hiszen nem varázslatos méretű kincsek felhalmozásáról van itt szó. Sokkal inkább azoknak a jelentésrétegeknek a gazdagságáról, amiket az itt látható művek magukban foglalnak.

Kézen álló drótember, szőnyegpadlóra festett kutya vagy épp a tüzelés után lelankadt ágyúcső – csak néhány ínyenc kortárs alkotás a KÉSZ Csoport gyűjteményéből, melynek darabjai a

Reökben

láthatóak november 11-ig. A KÉSZ Csoport cégei nagyrészt az építőiparban tevékenykednek, nem gyakori, hogy hasonló profilú vállalkozások képzőművészetet karolnának fel. A cégcsoport a 2000-es évek elejétől kezdve a művészet és a kultúra támogatója, s gyűjt kortárs alkotásokat. Mintegy 120 mű, plasztikák, festmények és művészi fotók szerepelnek a K-ARTS elnevezésű kiállításon, amely november 11-ig látható. Ricz Géza festőművész Töredékek című kiállítása október 30-áig tekinthető meg a

Belvárosi Mozi Kamaragalériájában

. Ricz 1980-ban született Szabadkán. A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás kapcsán találkozott a graffiti-művészettel, amely azonnal rabul ejtette, s aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika, majd rajz szakain tanul. A hagyományos táblaképfestészet mellett számítógépes grafikával és murál festészettel foglalkozik. Ilyen jellegű munkákat készít, többek között, Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. A szegedi székhelyű Sub-Art kortárs művészeti egyesület egyik alapítója és elnöke. Művészetét a következőképp írja le: „Konkrét elmélet nem épül fel munkáim mögött, nem szeretem a belemagyarázott, beleerőltetett megfogalmazásokat, amelyek a művészettörténetben oly divatosak, viszont alkotásaimban kétségtelenül van egy bizonyos hangulat, egy bizonyos városi légkör, ami rögzül bennem, bennünk nap mint nap az utcákon járva. Mióta az eszemet tudom vonzottak a sikátoros lerobbant, kopott környékek, helyek. Mint például a szabadkai Szabadegyetem melletti fel nem épült mozi, vagy a vasúti rendező pályaudvarok, gyártelepek világa. Minden városnak, sőt környéknek meg van a maga „szaga", ami mintegy hangulat lenyomatként vissza-visszatér”. Kandinszkij tanítványa volt Kárász Judit szegedi fotográfus, akinek műveiből pénteken nyílt kiállítás a

Kass Galériában

. Kárász az első művész, aki komolyabb fotótanulmányokat készített Szegedről és a vidéki parasztéletről: képein az 1930-as évek Szegedének épületei és a tanyavilágban élők mindennapjai elevenednek meg. A Kárász Judit 100 című tárlaton körülbelül 40 fotóból álló kiállításon a művész legjellemzőbb alkotói korszakait mutatják be. Az érdeklődők szegedi városképeket, a vidéki életmódot megragadó, leleplező erejű szociofotókat és berlini építkezéseket, épületszerkezeteket ábrázoló képeket is láthatnak. Kárász a híres dessaui Bauhaus-iskolába járt az 1930-as évek elején, ahol Kandinszkij is tanította. Később baloldali tevékenysége miatt eltávolították az intézményből, ezért Dániába menekült, ahol tíz éven keresztül egy szigeten, művészbarátja tanyáján kétkezi munkát végzett. 1949-ben tért vissza Magyarországra, majd múzeumi fotográfusként dolgozott. 1977-ben halt meg, öngyilkosságot követett el. Kárász Judit témái, fotográfiai megoldásai rendkívül egyediek, ritkaságnak számítanak, mivel ő az egyetlen szegedi származású fotóművész, aki a Bauhaus-iskolának köszönhetően a kor legfontosabb nyugat-európai művészeitől tanulhatott.

A városok szelleme – könyvkiállítás és bemutató október végéig várja az érdeklődőket a Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókintézetében. A tárlat a Budapesti RKI Könyvtárának könyveiből mutat ízelítőt, melyek Románia városait és szellemét mutatják be a román nyelven olvasó és érdeklődő közönségnek. A kiállított regények, rövidprózák, monográfiák, útikönyvek és útinaplók romániai városokba kalauzolnak. A közönséget egy meghitt olvasósarok is várja, ahol fellapozhatják a kiállított könyveket. A kiállítást és olvasósarkot a közönség október végéig látogathatja. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

Datki Zsolt neurobiológus egyedi hangulatú, infravörös fotográfiáit láthatja a közönség péntektől a szegedi Reök-palotában. Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek vizsgálatával foglalkozó fiatal kutató laboratóriumi munkája során ismerkedett meg a különleges fényképészeti eljárásokkal, többek között a mikroszkópos és az infravörös fotográfiával. A kiállításon bemutatott alkotásainak világa teljesen eltér a megszokottól: különleges tónusok keverednek képein, a víz és az ég fekete, a fák levelei, a fű fehér az általában monokróm képeken. A letisztult, lágy fényekkel rajzolt fotográfiák középpontjában a természetes női szépség áll. Datki Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy négy éve foglalkozik az infravörös fényképezéssel, amelyet igen kevesen művelnek Magyarországon. Ennek oka, hogy az eljáráshoz speciálisan átalakított fényképezőgépre van szükség, mivel a jelenlegi digitális gépek a látható tartományon kívüli ultraibolya, illetve infravörös fényt kiszűrik. Ezt a szűrőt el kell távolítani a gépből, a helyére pedig olyan kerül, amely az infravörös tartományra teszi érzékennyé a berendezést. A szűrő típusától függően jelennek meg “álszínek” a képeken, vagy lesznek az elkészült fotók fekete-fehérek. További technikai nehézséget jelent, hogy a napjainkban népszerű felületkezelt objektívek bevonata is kiszűri az infravörös fény jelentős részét, így a módszerhez leginkább az 1980-as, 1990-es években készült professzionális lencsék használhatók. A tárlat október 28-áig tekinthető meg. A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton összesen 41 Munkácsy-festményt mutatnak be: kiállították a gigantikus méretű, több mint 7 méter széles és 4,5 méter magas Golgotát, illetve több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu

.